Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-07 / 2. szám

befogadnánk az égből alászállott szeretetet! Vajha a Krisztus evangélioma és a szeretet nagy parancsolata ne csak úgy úsznék lelkünk felett, mint olaj a hánykódó tengeren, hanem egyesülhetne is vele, hogy újjászűlhetné belső és külső életünket. Akkor elülne a harcz szivünkben, családi, társadalmi és politikai életünkben. Akkor lenne jóakarat az emberekhez, nemcsak az égből, de itt a földön is, ember és ember között. Adná az Ég, hogy az új esztendő legyen dicsőségére Istennek a magasságban, s hozna békességet. jóakaratot közénk e földön ide alant! Keresztesi Samu. TÁRCZA. Péter evangeiioma. * A franczia archéologiai társulat kairói kiküldöttei 1886/7. telén felső Egyiptomban, Akhmim város egyik temetőjében, egy őskeresztyén sírban találták azt a pergament darabot, a mely a Péter evangélioinának egy részét tartalmazza. E töredéket, a mely ma a gliisehi múzeum birtokában van, a franczia archéologiai társulat folyóiratában 1892-ben dolgozta fel legelőször Bouriant. Ugyanazon évben ismertette azt a berlini akadémia üléénHarnack, továbbá Angolországban Robinson. 1893-ban ismertették Németországban Zahn és Kunze, Francziaországban Lods. A görög szövegű evangéliom mindenesetre már a második század közepén keletkezett, Antiochiában, vagy annak környékén. Az evangéliom régi ugyan, de a kanonikus evangéliomhoz való viszonya, legendás jelleme, theologiai felfogása miatt mégsem lehet azon evangélioinok egyikének tekinteni, a melyeknek létezéséről már Lukács is említést tesz az ő müvének bevezetésében. E töredékből is kitűnik, hogy ez evangéliom, melyben Péter apostol önmagáról első személyben beszél, a mai kanonikus evangéliomok alapján készült. íróját nem ismerjük, de kétségtelen, hogy sem szemtanú, sem a zsidó viszonyokkal ismerős ember nem lehetett. A töredék becsét az adja meg, hogy a szinoptikus kérdés terén felmerült ú. n. Péter-evangélioma liipothesist tarthatatlannak bizonyítja; de legkivált az, hogy világos például szolgál arra nézve, milyen szabad volt még a keresztyénség első századaiban a Jézus életére vonatkozó hagyomány és annak feldolgozása. E töredékből a többi nem kanonizált és legnagyobb részt csak névben élő evangéliom jellemére is következtethetünk. A töredék szövege a következő : 1. A zsidók közül pedig senki se mosta meg a kezeit, se Heródes, se egyetlen bírája (t. i. Jézusnak). És a mikor némelyek mosakodni akartak, felkelt Pilátus. * Mutatvány Raffay Sándor: Üjszövetségi apokrifusok cz., most megjelent munkájából. 1. A szenvedéstörténet csekély részét foglalja magában ez a töredék. Az elbeszélés kezdete Mt. 27, 24-hez csatlakozik, de És akkor azt parancsolta Heródes király, hogy ragadják meg az Urat, mondván nekik: „A miket parancsoltam, hogy tegyétek vele, cselekedjétek". 2. Ott állott pedig József, Pilátusnak és az Úrnak barátja, s tudván, hogy őt keresztre akarják feszíteni, odament Pilátushoz és eltemetés végett elkérte az Úr testét. 3. És Pilátus Heródeshez küldvén, elkérte a testet, mire Heródes azt mondotta: „Pilátus testvér, ha senki se kérte volna is, mi eltemettük volna, mivelhogy küszöbön a szombat". Meg van ugyanis írva a törvényben, hogy a kovásztalanoknak, az ő ünnepüknek első napjától kezdve ne áldozzék le a nap megölt emberen. 4. Azok pedig vévén az Urat, elhajszolták és mondták: „Hurczoljuk el az Isten fiát, mert hatalmunkba kaptuk". 5. És bíborba öltöztették őt és birói székbe ültették, mondván: „Igazán ítélj Izrael királya !ö

És valamelyikük tövis koronát kerítvén, az Úr fejébe tette. Mások meg az ott állók közül leköpdösték az arczát, ismét mások megostorozták mondván: „Ilyen tisztességet teszünk mi az Isten fiának!" egészen más képet nyújt. Már Mommsen T. kimutatta, hogy a kanonikus evangéliomok Jézus pőrére vonatkozó tudósítása teljesen megfelel az akkori történeti és törvénykezési viszonyoknak. Jézus felett tehát a halálos ítéletet csakis Pilátus mondhatta ki. A kézmosás is csak nála érthető. Igen, de már Lk. 23, 4— 15-ben is úgy van Heródes feltüntetve, mint a kinek valamelyes része volt Jézus pőrében. Ezt a töredék kiszínezi oly módon, hogy az Ap. Csel. 13, 57—29. ama gondolata, mely szerint egyedül a zsidók a bűnösök Jézus szomorú sorsában, teljesen érvényesül még abban is, hogy Heródes király a főfő intézője Jézus megölésének és megkínzatásának. A döntő szerep tehát nem Pilátusé magáé, hanem, a mi kortörténetileg lehetetlen, Heródesé és egy rendesen alakult bíróságé. 2. Arimathia József csak a halál bekövetkezése után, a mikor a nap már lehanyatlóban volt, kérte el Jézus testét, hogy Ján. 19, 38., Mt. 27, 57., Mk. 15, 42., Lk. 23, 50. szerint eltemethesse. Mt 27, 57., Ján. 19, 38. még csak Jézus barátjának és tanítványának mondja Józsefet, ez a töredék pedig már Pilátus barátjává is megteszi öt, a mire alighanem a Mk. 15, 43. adta az indítást. 3. Heródes döntő szerepét látjuk abban is, hogy Pilátus hozzá küld, mintha neki nem lett volna joga határoznia Jézus testének kiadása dolgában. Ez történetileg és jogilag képtelenség. Hogy a holttestnek nem volt szabad a fán maradnia, ez V. Móz. 21, 23. rendelkezésén alapul s már Mk. 15, 42. és Ján. 19. 31. is hivatkozik rá. Jellemző az „ő ünnepük" kifejezés, melyből kitűnik, hogy sem az olvasók, sem az író nem voltak zsidók, vagy már teljes öntudattal szakítottak a zsidósággal. 4 Mk. 14, 65., Mt. 26, 67. szerint már a főpapnál történt kihallgatás alkalmával is méltatlanul bántak Jézussal a zsidók. E töredék szerzője, úgy látszik, erre támaszkodik. De itt is Heródes rendelkezik Jézus elvezettetése iránt, s igy az egész részlet ellenkezik Mk. 15,16., Mt. 27,27., Ján. 19,2-vel. Az elhajszólás azt mutatja, hogy gyors menetben igyekeztek ki a törvénykezés helyéről, s így a megcsúfolás menetközben történt. 5. A megcsúfolás egyik érdekes részlete a birói székbe való ültetés. Igen, de a zsidók a birói székkel nem rendelkezhettek s azt komédia tárgyává nem tehették. Ez a mondat tehát valószínűleg Ján. 19,13. félreértésén alapszik. Érdekes, hogy míg a kanonikus evangéliomokban a gúnyolódás tárgya a „zsidók királya", addig itt az „Isten fia". Csakhogy így a töviskoronának, meg a bibor palástnak nem igen van értelme.