Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-25 / 13. szám

pítva, míg a járulékok aránykulcsa a gyülekezetek szá­mán alapul. Mit szólna most már a kerület, ha mostani határozatából azt a következtetést vonnák le a többi kerüle­tek, hogy Erdély a közalapi és államsegély-részesedések­nél is kész elfogadni a népességen alapuló aránykulcsot ? A veszprémi evang. egyházmegye f. hó 13-án tartotta meg rendkívüli közgyűlését, Kiss Lajos helyettes esperes és Bélák István felügyelő elnöklete alatt. A gyűlés kezdetén Bélák István meleg szavakkal emléke­zett meg az elhunyt Szalay Ferencz esperesről. Elhatá­rozták, hogy a június havában tartandó rendes közgyűlés alkalmával gyászistentiszteletet fognak tartani, a melyen Kiss Károly főjegyző fog Szalay Ferencz felett emlék­beszédet tartani. Elrendelték az esperesválasztást s a szavazatok beadásának határidejét ápr. 20-ban állapí­tották meg. Borbély Sándor dobronyi lelkész indítványát, hogy az egyházmegye gyülekezetei két esperesi körbe osztassanak be, a júniusi rendes közgyűlésen fogják tár­gyalni. — A közgyűlés után bizalmas értekezlet volt az esperes-választás ügyében. A lelkészek bizalma Kiss Lajos helyettes esperes felé irányul, a ki azonban, hajlott korára tekintettel, nem kiván az esperességre reíllektálni. A kalotaszegi ref. egyházmegyei egyházi érte­kezlet fiókkörei. A kalotaszegi ref. egyházmegye egy­házi értekezlete a mult év tavaszán Nagyalmáson elha­tározta, hogy az értekezleti élet és tevékenység fokozása czéljából fiókköröket létesít. Ezeknek a fiókköröknek a hivatása kicsinyben ugyanaz, a mi az egyházmegyei vagy egyházkerületi értekezleteké, de gyűlései teljesen bizal­mas természetűek ; nem is gyűlések, hanem összejöve­telek. De épen azért, mert bizalmasabb jellegűek, sokkal érzékenyebbek az egyházi élet jelenségei iránt s épen ezért igen alkalmasak arra, hogy az egyházmegyei s tovább az egyházkerületi értekezletek számára anyagot szolgáltassanak. Kalotaszegen négy ilyen fiókkör fog ala­kulni. Ezek közül a nádasmenti, mely nyolcz eklózsiát foglal magában, már megtartotta alakuló összejövetelét Daróczon. Elnökké választatott Bíró András daróczbogár­telki lelkész. A gyűlés egyik tárgya volt annak megbe­szélése, miként lehetne a „ Vasárnap "-nak nagyobb elter­jedést biztosítani. A jelenvoltakat az értekezlet előfizetők gyűjtésére hívta fel, s nagyon üdvösnek találná, ha papságunk népszerű dolgozatok írásával szellemileg is segítségére menne a „Vasárnap"-nak. Érdekes eszme­csere indult meg a felett, hogy egyházunk híveit mi módon lehetne nagyobb hűségre és érdeklődésre ébresz­teni? Szinte egyhangú volt az a vélemény, hogy ezen a téren lelkészeink buzgó hite a Jézus Krisztusban, lehet az egyedüli eszköz. A felekezeti öntudat emelésére, ébresztésére leghatalmasabb eszköz lenne, ha elmélyed­nének papjaink a nagy reformátorok: Kálvin, Zwingli, Luther egyéniségének ismeretében, azok eszmevilágába, gondolatmenetébe bele élnék magukat. A papnövendékek részére különösen üdvös dolog lenne, ha a reformátorok életét közvetlen adatok alapján megismerhetnék. A pap­növendékek tudományos képzése mellett módot kellene találni arra is, hogy a társadalmi érintkezés minden formáját elsajátíthassák. Ez volt a jelenvoltak véleménye ebben a fontos kérdésben. A fiókkör értekezleteinek eredményét közli a többi körökkel is s az egyházmegyei értekezlettel is, hogy az összeköttetés a lehető legélén­kebb legyen. (E. Pr. L.) A pécsi ref. egyháznak hozzánk beküldött 1905. évi jelentéséből kiemeljük a következőket. A rendes istentiszteletek mellett a valláserkölcsi építés és az egy­házszeretet ápolása czélját szolgálták a minden szerda estén tartott biblia-estélyek, a szeretetvendégségek, az énekkar, a vasárnapi bibliai iskolák, a keresztyén szö­vetség ágazatai és a bibliák és vallásos iratok terjesz­tése. Különösen nagy segítségére szolgál a gyülekezet buzgó lelkészének, Nyáry Pálnak, a keresztyén szövet­ség, a mely a gyermekek, leányok, ifjak és a nők külön kisebb szövetségeit foglalja magában. A szövetség az egyház kebelében áll fenn s a lelkész és felesége annak lelke és vezére. Évi tagdíjak nincsenek, csak önkéntes adományok. Ezekből, továbbá szeretetvendégségekből és nyomtatványok eladásából bevételük volt 938 K 44 f. Kiadásaik, a melyek között a szegónyalap és a szövet­ségi munka szerepelnek nagyobb tételekkel, 702 K 70 fillérre rúgtak. Pénztármaradványuk 235 K 74 f. A szö­vetség nőtagjai varróóráikon ruhákat varrtak szegény gyermekek számára és adományokat gyűjtöttek, a me­lyeknek segítségével karácsonykor 27 gyermeket láttak el meleg ruhákkal, 75 gyermeket pedig a karácsonyfa­ünnepélyen vendégeltek és ajándékoztak meg édessé­gekkel. Az egyház elöljárósága megtette már a szük­séges lépéseket a templom és a papi lakás felépítésére. Az építés költségei, a tervezet szerint 57,133 K 41 fil­lérre rúgnak. Az egyház adózó tagjainak száma 368, a kik egyházi adóban 3191, közalapi járulékban 209 K 90 fillért fizetnek. Született 1905-ben 35, meghalt hely­beli 24, vidéki (kórházakban stb.) 26, összesen 50. Há­zasságra lépett 13 pár. Konfirmáltatott 13 gyermek. Áttért 3, kitért 5. Vallásoktatásban részesül: az elemi iskolákban 125 mindennapos ós 26 ismétlő iskolás; a középiskolákban 55, a hadapródiskolában 30, összesen 236 tanuló. Az egyház bevétele volt 4779 K 45 fillér (közte 309 K 70 f. adomány), kiadása ugyanennyi (be­lőle 1080 korona az alagcsövezési alapra). A gyüleke­zet a következő alapokkal rendelkezik: templom-alap 19.729 K 95 f., tanító-alap 1060 K 86 f., úrasztali térítő-alap 304 K 84 f., orgona-alap 161 K 38 f. Az egész évi jelentés azt az örvendetes benyomást kelti, hogy a pécsi kis egyház, buzgó lelkipásztora vezetése alatt, szépen izmosodik és halad előre mind a szelle­miekben, mind az anyagiakban. Haladjon is tovább Isten segítségével, a hívek és a pásztor buzgóságával, hogy valóban hegyen épített város lehessen belőle! Angol rokonszenv. Irvin úr, az angol vallásos iratterjesztő társaság által kiadott The Sunday at Home (Vasárnap otthon) czímű tekintélyes és nagy elterjedés­nek örvendő illusztrált havi folyóirat szerkesztője a mult év őszén meglátogatta fővárosunkat s ez alkalom­mal tárgyalásokat folytatott a Magyar Prot. Irodalmi Társaság titkárával is a vallásos füzetek kiadása és terjesztése tárgyában. Budapesti benyomásairól a The Sunday at Home februári füzetében számol be igen rokonszenvesen. Irvin urat természetesen a valláserkölcsi élet és a belmissziói tevékenység érdekelték legelső sorban s czikke főként ezekkel foglalkozik. A protestantizmust hazánk élő erejének minősíti s úgy nyilatkozik, hogy Budapesten az Összes protestáns egyházak körében a valláserkölcsi életnek és tevékenységnek folyton foko­zódó jelenségeivel találkozott. Érdekes és rokonszenves beszámolóját szép illusztrácziókkal is igyekezett vonzóbbá tenni az angol protestáns körök előtt. Közöl sikerült látképeket Budapest érdekesebb pontjairól, azután közli Vámbéry Ármin, Zsilinszky Mihály, Szilassy Aladár, Petri Elek, dr. Szabó Aladár, Bachat Dániel, Szőts Farkas, dr. Moody András és Webster Jakab arczképeit. A czikk őszinte rokonszenve jól esik. Csak azt sajnáljuk, hogy az utóbbi években, a káplánszükség miatt, nagyon meglazult Budapestnek, illetve theologiájának Angliával való régi összeköttetése.

Next

/
Thumbnails
Contents