Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-18 / 12. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A budapesti Kalvineum ügye. Hamar István. — Tárcza: Teozófia és a protestantizmus. Luhácsy Imre. — Könyvismertetés : Biblisclie Hand-Concordanz, oder alphabetisches Wortregister der Heiligen Schrift. Garzó Gyula. — Belföld: A rákosszentmihályi ref. missziói egyház köréből. Benke István. — Misszióügy: A belmisszió kérdéséhez. Eubulus. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. A budapesti Kalvineum ügye. Fejes István sátoralj a-újhelyi ref. lelkész és zsinati képviselő, mint már lapunk mult heti számában jeleztük, azon eszméjének adott kifejezést, hogy a budapesti Kalvineum felépítésénél a kerületek által 65 évig viselendő amortizácziós évi járulékok az országos közalapból adandó tőke által fedeztessenek. Miután Fejes István azzal az óhajtással tette közzé eszméjét, hogy mások is hozzászóljanak, hozzá kívánok szólani én is, mert mind magát a Kalvineum ügyét, mind pedig Fejes István eszméjét igen fontosnak tekintem, a melyekkel foglalkozni nemcsak érdemes, de szükséges is. Szükséges a Kalvineum eszméjével foglalkozni, mert egy, nemcsak a dunamelléki egyházkerület, hanem az egyetemes magyar ref. egyház czéljait szolgáló fővárosi központi épület nélkülözhetetlen. Nemcsak a dunamelléki kerület, hanem az egyetemes konvent s a Baldácsy-bizottság is rendesen a fővárosban tartják üléseiket, s itt ülésezik, immár másodízben, a zsinat is. Eltekintve azonban attól, hogy a zsinat és a konvent levéltára nem a fővárosban, hanem vidéken van, a mi már maga is czélszerütlen berendezés, — sokkal nagyobb baj az, hogy egyetemes gyűléseink számára alkalmas helyiséget nem tudunk kapni. Erre a czélra szűk a ref. főgimnázium díszterme; de ha még megfelelő volna is, hiányzanak az alkalmas mellékhelyiségek a különböző előkészítő bizottságok tanácskozásainak megtartására. Zsinatunkkal csak más házában zsellérkedtink, ott is szűkösen, a kívánatos nyilvánosságnak csaknem teljes kizárásával . S ki vagyunk téve annak az eshetőségnek, hogy a vendégszállás épen el levén foglalva, ismét más helyen kunyoráljunk bebocsáttatásért, vagy az ülésezéseknek már meghirdetett terminusát toljuk hátrább, mint legközelebb is megtörtént a zsinat negyedik ülésszakának összehívásánál. Ez a más házánál való vendégeskedés és szoronkodás bizony nem méltó egyetemes egyházunkhoz. S ha még mindezekhez hozzávesszük, hogy csak egyházunk fényének emelésére szolgálna, ha mint a többi egyházak is, az ország fővárosában egy impozáns s díszes központi épülettel rendelkeznénk, akkor valóban halaszthatatlannak kell minősítenünk a tervbe vett Kalvineum felépítését. Hogy a Kalvineum csupán az egyetemes egyház, mint ilyen által valósíttatik-e meg, vagy pedig a budapesti ref. egyházzal és a dunamelléki ref. egyházkerülettel karöltve, ez, ha nem is lényegtelen, de már csak másodrendű kérdés. A tény az, hogy egy fővárosi központi épületre egyetemes egyházunknak halaszthatatlanul szüksége van. Ha azonban a Kalvineum felépítésének financziális oldalát tekintjük, akkor már komolyan kell mérlegelnünk azt az ajánlatot, a melyet e tekintetben a budapesti ref. egyház tett; mert kétségtelen dolog, hogy a Kalvineum eszméjét olcsóbban realizálni, mint a hogy a budapesti ref. egyház tervezete kimutatta, nem lehet. A fővárosban megfelelő telhet vásárolni s azon a czélnak megfelelő, impozáns épületet emelni, oly drága dolog, a mihez nekünk erőnk nincs. A budapesti reform, egyház ingyen telket ajánl a belváros egyik legdíszesebb helyén, s mivel az emelendő épületet részben saját maga venné igénybe, részben a theologiai akadémiának és a Ráday-könyvtárnak adna benne helyet, részben pedig bérbe adná, az anyagi hozzájárulás tekintetében az egyetemes egyháznak oly olcsó ajánlatot tehet, a melyhez hasonlót az senkitől mástól nem kaphat. A kérdés csupán az, hogy milyen módon történjék a terv keresztülviteléhez az egyetemes egyház anyagi hozzájárulása. A hozzájárulás öszszegét, gondos számítások alapján, kimutatta a