Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-11 / 11. szám

3. pontjában inviolabili vigore megtartott 1653. évi Approbata Constitutiók I. része I. czíniének III. artikulusa az eklézsiai directiokban (és ritusokban) való reformálás és variálás iránt kifejezetten biztosít és a melyet az erdélyi 1791. évi II. és LIII. artikulusok, valamint az 1868. évi XLIII. orsz. törvényczikk 14. §-a is, beczik­kelyeznek és megerősítenek. Az ezen jognak és szabadságnak gyakorlása útján, a képviselet és a felelősség elvének befogadásával, de több százados hagyományainak kímélésével kialakult 1861—71. évi erdélyi ref. egyházalkotmányi szervezetet az egyetemes magyar református egyház törvényei, az 1881. évi debreczeni uniókor kikötött feltételek mellett, ériutetlenül hagyván : azt, azon feltételek korlátai között, egészében vagy részeiben változtatni, az országos zsinat tudomásul vételi jogának fentartásával, csakis magának az erdélyi egyházkerületnek közgyűlése jogosult, Az országos zsinat tudomásul vételi joga a kép­viseleti rendszer szempontjaira és az egyházalkotmányi törvény 8. §-ában pontonkint felsorolt korlátok megtar­tására vonatkozik. II. Megmarad az erdélyi reform, egyházkerületnek negyedfélszázados gyakorlata a püspöknek választása módját s a megválasztott püspöknek fejedelmi megerő­síttetését illetőleg, miképen az Approbata Const. I. r. 1. cz. IX. artikulusába foglaltatott, hogy t. i. „az eleitől fogván observáltatott usus szerint, a kik a püspökségre választatnak az ő közönséges egyházi gyülekezetüknek tetszésekből és végzésekből, azok a fejedelmektől kon­íirmáltassanak (non obstantibus tanem regni legibus ac usu roboratis consvetudinibus), melyek szerint mind a püspökök, mind az esperesek a visitatiók állapotjában procedáljanak, kiki a maga inspectiója alá bizattatott és ez ideig observáltatott usus szerint." Ezen usus pedig ugyanaz, a mely az Approbata Constitutióknak fejedelmi hatalommal történt megerősít­tetése idejében, a már négy évvel azelőtt többszörösen végigtárgyalt s ugyancsak II. Rákóczy György fejedelem hozzájárulásával megállapított és közzétett Canonok (Geleji Katona Canonok) szerint vala érvényben s jelesen a 86—93. Canonokban van körülírva. III. Fönmarad az egyház hivatalosainak a törvé­nyekben meghatározott állásokra megválasztását illetőleg az eleitől fogva fennállott s újabban is megerősödött gyakorlat, mely szerint: a) az egyházkerületi közgyűlés maga választja, a püspökön kiviil, az egyházkerületi főgondnokokat, az egyházkerületi közjegyzőt, köziigyigazgatót, az állandó igazgató-tanács választás alá eső tagjait és hivatalnokait választja az egyházmegyék, kollégiumok és theol. fakultás négy-négy gondnokát, de az illető testületek hármas kijelölései alapján ; megválasztja az egyházkerület által betöltendő tanszékekre a rendes tanárokat; b) az egyházmegyei közgyűlés maga választja az esperest, a jegyzőt, közügyigazgatót, számvevőt, tanügyi előadót, ez egyházmegyei tanács választás alá eső tagjait; c) a kollégiumi elöljáróság maga választja az inté­zetnek a rendszabályokban megjelölt tisztviselőit s a tanárok közül a kebli tisztségek viselőit. Az egyházközségben a lelkész, tanító, énekvezér s valamennyi tisztviselők és alkalmazottak választására nézve az egyetemes egyházi törvény rendelkezései lesz­nek jövőben érvényesek. IV. Fönmarad, mint történelmileg kifejlődött alkotmá­nyos szerv, az erdélyi orthodoxus fejedelmek tanácsának vallásunkon levő főbbjei közül a kollégiumok és eklézsiák dolgaira a püspökkel együtt vigyázó foinspektorok és kurátorok mellé először 1709-ben rendszeresített Supre­mum Consistorium permanens tanácsának jogutóda: az 1871. évben, az egyházkerületi közgyűlés irányában tartozó felelőséggel, kormányzó testületül szervezett állandó igazgató-tanács, a melynek tagjai az egyház­kerületi főgondnokok ós ezek sorában a püspök, az egy­házkerületi lelkészi főtisztviselők, választott igazgató-taná­csosok és tisztviselők. Ezen állandó igazgató-tanács képviseli és kormá­nyozza az egyházkerületet rendes közgyűléstől közgyű­lésig, jelentéstétel s beszámolás kötelezettségével s felelősség mellett. Végrehajtja, hajtatja a jogérvényes törvényeket, rendszabályokat, határozatokat. Őrködik a fő-, közép- és népiskolák mindennemű vagyona és ügyei s az egyházközségek anyagi, erkölcsi s jogügyi állapota fölött, a fölterjesztett költségelőirányzatokat és szám­adásokat megvizsgáltatja és ellátja. Törvény-, rendszabály­tervezeteket készít vagy más úton beterjesztetteket, az illetékes vélemények bekérésével, előkészít, fölmerült indítványokat s általában minden közgyűlési döntés alá tartozó ügyet, kérelmet, felebbezést saját indokolt véle­ményével kisér az egyházkerületi közgyűlésre. V. Megmaradnak az 1709 óta fennálló rendszeres és törvényes gyakorlat szerint a többtagú gondnoki karok. Az egyházkerületi főgondnokok (supremi curatores ecclesiarum, collegiorum, scholarum et moderatores om­nium rerum religiosariim) száma, a püspökkel együtt, hat. Az egyes egyházmegyék és kollégiumok gondno­kainak (inspectores particulares) száma négy-négy, kö­zülök kettő-kettő főgondnok. ^ST Jobb és megbízhatóbb MAGVAKAT olcsóbban senki sem ad, mint 'tm m f - • ' - r r _ FiLBXAN BELA magkereskedése Budapest, Ullői-út 11. szám. Kálvin-tér mellett. Tessék próbát tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents