Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-01 / 1. szám

egyházak képviseletében megjelentek Mészáros János s Szeles József Kecskemétről, Takács József s Molnár Albert Czeglédről, Kiss Zsigmond Abonyból, Csekey István Szolnokról, Szűcs Kálmán Lajosmizséről, ezeken kiviil Biczó Pál, pátkai. Pap Albert mányi. Molnár Albert fóthi lelkészek, Kozma Andor kecskeméti segédlelkész. A temetési szertartást a közönség éneke nyitotta meg, mely után Adám Kálmán esperes mondott szívből jövő s szívhez szóló megható gyászimát," melynek végeztével az énekkar adott elő szép gyászéneket. Ezután Mészáros János kecskeméti lelkész ment a szószékre s mély tartalmú gyászbeszédet mondott Malakiás II. 5, 6. alapigéje alapján. Az énekkar ismét énekelt, majd a közönség éneke alatt kivonultak a templomból. A koporsót hat lelkész vitte a gyászkocsihoz, a mely körül ezer meg ezer főnyi közönség volt egybegyűlve. A halott vivő kocsit a papi testület, majd a gyászoló család követte s utána beláthatatlan sokaságban a nagy közönség kisérte. A temetőbe érve az énekkar gyászéneke után Takács József czeglédi lelkész tartott mély érzésektől áthatott, gondolatokkal teljes és művészileg előadott beszédet, mely az egész jelenvolt közönségre igen nagy hatással volt. Az énekkar újabb éneke után örök pihenőre helyezték a nagyhírű lelkipásztor koporsóját, amely fölött az egész város lakosságának igaz kegyelete őrködik. Nyugodjál békében elköltözött társunk! Te egykor áldást hintettél, vagyis áldást kértél Istentől reám. Fáj lelkemnek, hogy viszonzásul egy marok port nem hinthettem koporsódra. Nem lehetett. Farkas József. IRODALOM. A „Magyar Könyvtár" legújabb sorozatát a magyar elbeszélő irodalomnak egy nagytehetségű művelőnője nyitja meg: F. Kaffka Margit, a ki két novellával szerepel a vállalatban. Az első, a „Levelek a zárdából" egy nevelőbe adott gyönge kis leány megható tragédiáját beszéli el, a ki hiába vágyódva az anyai karok után, rémképekkel ijesztve, ok nélküli büntetésekkel zaklatva, végre gyászosan elpusztul. — Az ezt követő szám Daudet Alfonz kisebb munkáinak legszebb darabjait, a „Contes du Lundi" háborús tárgyú elbeszéléseit teszi hozzáférhetőkké, Marquis Géza jeles fordításában. — E két szépirodalmi munka után egy ismeretterjesztő következik: dr. Hankó Vilmos könyve „Régi magyar tudósok és feltalálókról", melyben a szerző sorraveszi mindazokat, a kik az elmúlt századokban a természettudományok terén becsületet szereztek a magyar névnek. Az utolsó szám folytatja azt a sorozatot, melyet „Szavalókönyvek" czimmel a nyáron indított meg a „Magyar Könyvtár", s mely a legolcsóbb áron juttatja azifjus ágot az egész világirodalomból összeválogatott hatásos szavalmánydarabokhoz. Az első „Angol költőkből" czímű füzet után most „Német balladák és románczok" következnek sorra, Feleki Sándor fordításában. A „Magyar Könyvtár" füzeteinek száma ezzel elérte a 440-et, melyekről részletes jegyzéket bárkinek ingyen küld a kiadóhivatal: Lampel R. (Wodiáner F. és Fiai) könyvkereskedése Budapest, Andrássy-út 21. Egy-egy szám ára 30 fillér. Útmutató a biblia olvasására az 1906. év minden napjára. Ez a czíme annak a 16-od rét alakú kis füzetnek, melyet nem rég adott ki a Bethánia-egylet Budapesten. Már a czím sokat elárul. Mégis egy keveset teszünk hozzá felvilágosításul. Hangsúlyozni kívánjuk mindenekelőtt azt, hogy az Útmutató mindenki számára hasznos, a ki a bibliát szereti olvasni, vagy a kinek hivatásánál fogva kell a bibliát olvasnia. Czélja, hogy a bibliaolvasásban segítségére legyen minden felnőtt embernek. A beosztása egyszerű. 52 fejezet van benne, az év minden hete számára egy. Minden fejezet czíme más. Az egyiké egy bibliai igazság vagy jellem; a másiké valamely életbe vágó elméleti vagy gyakorlati tétel, kérdés, gondolat; a harmadiké a keresztyén munka valamelyik ága. A főtételt 7 altétel világosítja meg, mint 7 sugár, minden nap egy. Az altételek a bibliából vannak véve, annak jelzésével, hogy hol található meg az a bibliai hely. Hogy(

világosabb legyen a dolog, ide iktatjuk az 1906. évi Útmutatónak néhány fejezetét: Jan. 8—14-ig. Főtétel: A pénz használatáról. Hétfő : Minden pénz az Úré. Luk. XIX. 12—15., kedd: Úgy kezeljük azt, mint sáfárok. Luk. XVI. 1—2., szerda: Segítsük a szegényeket Luk. XVIII. 18—22., csütörtök: Adjunk kölcsönt az Úrnak. Péld. XIX. 4—7. és 17., péntek: A szeretetnek egy megnyilatkozása. Luk. VII. 36—50., szombat: Csak a mi földi, azt adjuk a földi hatalmasságnak. Máté XXII. 16—22., vasárnap: Mit tanít Jézus a pénzről és annak használatáról? Máté II. 11., Márk. X. 17—31. Június 4—10-ig. Főtétel: Mit kivan tőlünk a Krisztus? Bölcsességet. Luk. XVI. 9—12., Engedelmességet. Máté V. 17—20., Tisztaságot. I. Ján. III. 1—6., Bátorságot. Márk. XIII. 9—13., Nyájasságot. II. Kor. I—6., Hűséget. Máté XXV. 20—30.* Jézus élete. Tanítványaihoz való viszonya; Mit kiván tőlük ? Máté X. 16—33. Október 8—14-ig. Főtétel: Eszesek és bolondok. Krisztus a mi vőlegényünk. Jel. XIX. 5—9., A Szentlélek ereje. Zak. IV. 1—6., Az alvó egyház. Róm. XIII. II—14., Nem adatott más név. Csel. IV. 5—12., Az ajtó, a melyen át be kell menni. Ján. XIII. 32—37., Vigyázzunk és imádkozzunk. Márk. XIII. 32—-27-, Kik az eszesek, kik a bolondok? Máté XXV. 1—13- E néhány példából mindenki megítélheti, hogy mily könyebbség ily Útmutató vezetése mellettt olvasni a bibliát. Az Útmutató megrendelhető dr. Szabó Aladár lelkésznél, Budapest, IX. Kálvin-tér 7. sz. alatt. Ára 10 fillér. 50 példány 4 kor., 100 példány 7 kor. 10 példányon felül portómentes küldés. Keresztyén szövetségek. írták a Bethánia-egylet vezetői. Ára 10 fillér. Megrendelhető dr. Szabó Aladár ref. lelkész czímén. A ki a keresztyén szövetségek alapelveit s módszerét meg akarja ismerni, rendelje meg e könyvecskét. Újszövetségi apokrifusok. Fordította Raffay Sándor pozsonyi evang. theologiai tanár. Ára 6 korona. Kapható szerzőnél, vagy Kókai Lajosnál, Budapesten. Addig is, míg szakszerűleg ismertethetnénk a 328 oldalra terjedő munkát, elismerésünket kell kifejeznünk a fordító iránt, a ki ilyen fontos és nagyértékű munkával gazdagította magyar theologiai irodalmunkat. Valóban hézagot töltött be vele, mert a míg az ó-testamentomi apokrifok valahogyan mégis csak megközelíthetők voltak magyar nyelven, addig az új-testamentomi apokrifok teljesen ismeretlenek voltak eddig a theologus világ előtt, pedig igen figyelemreméltók az ősegyház emez alkotásai, annak megértésénél, hogy miként vívta meg a keresztyénség