Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-25 / 9. szám

predikácziószerű és egyházszervezetre vonatkozó munkákkal. A könyv anyagát, a szövegen és a már emiitett bevezetésen kivül, az egyes iratokhoz csatolt történeti ismertetések és jegyzetek alkotják. A fordításhoz Raffay rendszerint újabb krit. textuskiadásokat használt. Sajnos nem mindenütt jelölte meg szövegét, sőt még magántudakozásomra adott értesítésében is csak oly általánosságban, hogy nincs módomban az összehasonlítást mindenütt ugyanazon szöveg alapján végezni, melyből ő fordított. Ez mentsen ki, ha nem terjeszkedem ki mind a 17 iratra. Lássuk tehát a főbbeket s tartsunk szemlét a fordítás hűsége felett. Jakab elbeszélése (Protevangéliom Jacobi.) 1. iayáz^ Tjjxspa itt nem épen napot, hanem időt jelent. 3. l-oírjas ttpfjvov, tekintettel arra, hogy a threnos, azaz gyászdal, melyet Raffay igen szépen fordított, nyomban következik is, nem csupán egyszerűen: „kesergett", hanem: gyászéneket szerzett vagy énekelt. A 6-ban, hol a megfelelő örömének van, e kifejezést el is találja. Ennek 4. sorát azonban : fjiovooóaiov íroXuxXáacov evtímov aoroö — helytelenül alakítja önálló mondattá: „Az egyetlen sokszoros előtte Mert e két jelző csak az előbbi sor v.apzóv (gyümölcsét) szavára vonatkozik: mely egyetlen létére sokszoros ő előtte. „Euben fiának" helyett jól: R. fiainak. 10. hibátlan. 16. „én sem ítélem azokat". Helyesen: én sem vádollak titeket. „Istent dicsőítvepontosan : Izráel Istenét dicsőítve. 19. ysvvwo« nem: „szült", hanem csak: szül. A bába nem azt kérdi Józseftől, ki jegyesét említi, hogy „Nincsen feleséged ?,

í

, hanem: Nem feleséged? Két sorral alább már helyesen fordítja: nem feleségem. Az Y]X\>S ige subiectumánl a bábát gondolja a fordító : „akihez (a csecsemőhöz) odament". De ennek a szövegben nincs alapja, mert a koordinált három ige alanya egyformán a csecsemő, a ki jött, azaz megjelent, mert előhozták. A következő mondatot: „Mikor a bába kiment a barlangból, a szembejövő Scdoménak azt mondta" úgy összerántotta, hogy Salome, az új szereplő fellépése majdnem észrevétlenül marad. Kár volt meg nem hagyni az eredeti mesélő előadást: És kiment a bába a barlangból és szembejött vele Salome. És mondá néki. — Utolsó sorainak e mondatát: £áv (ríj fiakto xtX., mely különben is gyanús, bizonyára az ízlés szempontjából vonta össze így: „ha meg nem győződöm róla". Jól tette. 25. hibátlan. Tamás elbeszélése (rheta, evangelium.) 1., 2., 5. hibátlan. 10. A megsebesült ifjú nem halt meg, csak haldokolt (ájréth/Tjaxsv.) A következő mondatban a ftopu/ioo-t nem fordítja, pedig ez a gen. abs. alanya. 14. A Ttsfpa nem képességet, hanem fortélyt, cselt jelent, melyet t. i. az első tanítóval szemben alkalmazott. A következő mondat elején o|xcos nem : tüstént, hanem: mindazáltal (t. i. hogy félt.) Az utolsó mondat: „nehogy meghaljanak" épen ellenkezőleg okhat. mm.: mivelhogy meghalnak stb. Barnabás levele. 5 : 1., 5. kétszer is rosszul fordítja a í>jré|AS'.vev igét, előbb: határozta el, utóbb: (hogyan) jutott ahhoz. (Németes.) Mindkét helyen = vállalta magára. 2. „Izráel miatt — miattunk1

1

helyett jobb : (Izráelnek (v.-hez) — nekünk (v. hozzánk,), (rcpös tóv — Trpóc %ác.) Az ávojj.ía-ra erős: az istentelenség, elég volna: törvénytelenség, bűn. A 7- e mondatába: „magát e földön létében megmutassa" alaptalanul került bele a magát. „Engedjétek körülmetélni a ti sziveteket." Helyesen : metéltessetek körül, v. metélkedjetek körül szivetekre nézve. 2. Nem: „mert most a te IJrad, Istened beszélhanem: ezeket mondja a te Urad, Istened. 6. 7r£pitéT;jL7]Tat nem: körülmetélkedik, hanem: körül van metélve. Nem: „az egész Szirusz és Arábia", hanem: minden szir és arab (rcág Xópo? xai v

Apa<J>). 15, 1. „Meg van írva a tizenkét mondásban". Mért fordítja a tízparancsolatot (ot Séxa XófGt) tizenkét mondásnak? 3. A szövegben nem ez van: „A szombaton érti a teremtés kezdetét", hanem : a szombatot említi a teremtés kezdetén. 21, 2. „Kérem azokat, akik jófeltételüek". Nem értem. A textusban ezt találom: Kérlek titeket, előkelők (uTTspézov-ac). 6. „hogy az ítélet napján ezt találják nálatok" helyesen: hogy megtaláltassatok = megismertessetek (e6ps9"?jts) az ítélet napján. 7. „Es ha van alapja a jó emlékezetnek" tulajdonképen: ha pedig a jónak van valami emlékezete. Római Kelemen I. lev. 6, 3. „a mi atyánkról, Aclámról mondott ama szavakat" voltaképen : a mi atyánknak, Ádámnak mondását. 42, 1. „Az apostolok azt hirdették nekünk az Úr Jézus Krisztusról, hogy Jézus, a Krisztus az Istentől küldetett ki". A szöveg ezt mondja: Az apostolok az Úr Jézus Krisztustól tétettek evangéliomhirdetőkké közöttünk, Jézus a Krisztus az Istentől küldetett el. 52, 1.-ben: „nem kell neki semmi más,u

— kimaradt: senkitől, (ooőevóc), — „mint csak a bünvallomás" — kimaradt: neki, előtte (xík(j).) 2. Nem: „A szegények látják ezt és örvendeznek" — hanem: lássák a szegények és örvendezzenek. 65. így fordít: „Efebus Klaudiust és Bitona Valeriust küldjétek vissza." Értsd e kiforgatott nevek alatt: Claudius Ephebust és Valerius Bitót. Polykarpos levele. 13, 1. kimaradt: követképen; ;rsp;

. ófjLöiv nem : hozzátok, hanem : érdeketekben. 2.-ben: iag Í7HGroXág . . . sTré^ajisv djaív nem : elküldöttük, hanem: küldjük (t. i. e levélhez vannak mellékelve.) A görög és latin levélíró a levélvevő álláspontjára helyezkedik idő tekintetében, a magyar azonban nem. 2. Nem pontos: „Mert a hitet, kitartást és a mi Urunkra czéloz, mindazt tartalmazzák." Teljesebben: Mert hitet, kitartást és a mi Urunkra vonatkozó teljes építést foglalnak magukban. 14. s^patya. a mondott okból itt is: írom, nem pedig: írtam. Az apostolok tanítása. 1. hibátlan. 4. szintén, csupán e kitétel helyett: „Ne okoskodj az adás felett" szabatosabb és találóbb lenne : ne habozzál adni. 7. Hibás : „az Atyának és Fiúnak és a Szentléleknek nevébe keresztelkedjetek". Helyesen: kereszteljetek (pautíoííTs) az A. F. és Szl. nevére (való vonatkozással). Az eig TÓ Ó'VO{JL«