Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-24 / 52. szám

BELFÖLD. A ref. zsinat ülései. (Folytatás és vége.) Hétfőn, deczember 11-én, először is a theologiai tanárok nyugdíjintézetéről szóló jelentést vette tudomásul a zsinat. E jelentést Sass Béla adta elő. A nyugdíjintézet iránt a konvent tárgyalásokat folytat a vallás-és közoktatásügyi miniszterrel, s e tárgyalások folytatásával a zsinat újból megbízta. A presbitérium tagjait kijelölő 29. §-t tárgyalták ezután, a bizottság módosításában. Ez a presbitérium tagjai közé külön választás nélkül felveszi a lelkészt és a hol egy tanító ós vallástanár van, ezeket. A hol több tanító és vallástanár van, ezek közül, valamint az egyházközség által fentartott intézetek tanárai közül egyegy tagot az egyházközség választásra jogosult tagjai választanak. Gróf Dégenfeld József a tanárok eddig gyakorolt választási jogát szerzett jognak tartotta és fenntartását kérte. Katona Mihály, Sass Béla, Mezey Albert, H. Kiss Kálmán pártolták indítványát, de Váró Ferencz, Kiss Ferencz, Barthalos István, dr. Bartók György, dr. Nagy Dezső és Antal Gábor ellene szóltak. Ez utóbbiak kifejtették, hogy a közjogban szerzett jogok nincsenek; hogy a kollegiális választás, mely mögött mindig bizonyos önállóságra yaló törekvés rejlik, nem felel meg a presbiteri elvnek. Különösen dr. Bartók György hosszabb egyházjogi fejtegetéssel igazolta az alkotmányi bizottság javaslatának helyességét. A zsinat a bizottság javaslatát nagy többséggel el is fogadta. Ezen az ülésen választották meg az új énekeskönyv ügyében kiküldött bizottságot is. Ennek tagjai lettek: Baksay Sándor, Antal Gábor, dr. Bartók György, Fejes István, Sass Béla, Meczner Béla, Szilassy Aladár, ifj. Péter Károly, dr. Balthazár Dezső, Dávidházy János. A deczember 12-ikén tartott ülésen jelentette az elnökség ennek a bizottságnak megalakulását. Elnöke: Baksay Sándor, előadója dr. Balthazár Dezső lett. Ezen az ülésen az egyházmegyei, kerületi és zsinati tagok mepállapítása körül folytak heves viták. Az egyházmegyére nézve, az eddig is meglevő egyházmegyei tagokon kívül, a kiknek választása is a régi marad, Váró Ferencz indítványa értelmében úgy határoztak, hogy itt jelen lesz az egyházmegye hatósága alatt levő fő- és középiskolák és egyéb intézetek tanárai közül egy-egy, az egyházmegyében levő tanítók közül 2—4 képviselő, a kiket azonban az egyes egyházközségek presbitériumai választanak 3 évre. Ez indítványt pártolták: Szikszay Zoltán, Kiss Ferencz, Antal Gábor, míg ellenesei Sass Béla, Mezey Albert és gróf Dégenfeld József voltak. Az egyházkerületi tagok közül csak a tanár- és tanítóképviselőkre vonatkozó pontok kerültek most tárgyalás alá. Itt Kiss Ferencz indítványára kimondták, hogy a tanárképviselőket az egyházkerület összes presbitériumai választják. A tanítóképviselőkre nézve pedig úgy határoztak, hogy ilyenekül az egyházkerületi tanítók közül 4-et választanak, mindig 5 évre. Az idevonatkozó indítványt dr. Balthazár Dezső adta be, a tanítók érdekeit felkaroló nagyszabású beszéd kíséretében. Ezeket az indítványokat felszólalásaikkal Váró Ferencz, Barthalos István, dr. Bartók György és Miklós Ödön támogatták, míg Sass Béla, H. Kiss Kálmán és dr. Baksa Lajos ellenük szóltak. Még a zsinat tagjaira nézve határoztak és pedig úgy, hogy ezután a zsinatnak 121 tagja lesz, mert minden egyházkerületből a presbitériumok a tanítók közül is választanak egy-egy képviselőt. Erre nézve Meczner Béla tette meg az indítványt. Váró indítványára pedig itt is kimondották, hogy a tanárképviselőket olyan arányban, mint eddig, jövőben a presbitériumok fogják választani. Még néhány, a bizottságtól visszakerült szakaszt intéztek el. Ezek közt legfontosabb, hogy az egyházközségi választó-gyűlést elvetették és e helyett csak az egyházközség választó tagjairól intézkedtek. Új határozat, hogy a névjegyzék évenként májusban elkészítendő. Elfogadták ezen a gyűlésen a lelkészek kötelességeiről szóló szakaszt is és ennek keretében kimondották, hogy a lelkészek feleségül csak református vagy ágostai evangélikus nőt vehetnek és gyermekeiket a református vallásban tartoznak nevelni. Decz. 13-án a zsinat két ülést tartott, d. e. 10 és d. u. 5 órakor. Ezeken befejezték a zsinat harmadik ülésszakát. A délelőtti ülésen elfogadták Dókus Ernő előadásában a Kálvineumra, dr. Baksa Lajoséban a külföldi magyar reformátusokra és a horvát-szlavon gyülekezetekre vonatkozó javaslatokat, melyeket az őszi konvent alkalmával ismertettünk. Ezen az ülésen harmadszori olvasásban is elfogadták az egyházi törvénykezési, lelkészválasztási, adózási, közalapi, a közoktatási ós a lelkészi nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslatokat. A délutáni ülés formális volt. Hitelesítették a délelőtti ülés jegyzőkönyvét. Az elnökség jelentette, hogy a következő, előreláthatólag csak 8—10 napos ülésszakot, a jövő év tavaszán szándékozik összehívni. Végül Antal Gábor szavai után, melyben a zsinat köszönetét tolmácsolta az elnökségnek, a jegyzőknek és az előadóknak, Kun Bertalan püspök magasszárnyalású imádságával és Bánffy Dezső báró főgondnok meleg búcsúszavaival az ülésszakot bezárták. Tudósító. NEKROLOG. BAKONYI JÁNOS Megrázó tragédia utolsó felvonása az a gyászos haláleset, mely. egy törekvő ifjú élet kettészakításával, egy gyámoltalan nőt s két kis árvát állított a kétségbeesés örvényének szélére.