Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-22 / 43. szám

író „a belmisszió nemzeti jelentőségéről", Cordes hamburgi lelkész „a közösségi életről és a belmisszióról", Lucius mainzi ügyvéd „a vasárnapi munkaszünet visszaéléseiről", Burckhardt berlini lelkész „a női nem belmissziói tevékenységéről", Lemme heidelbergi tanár és ismert nevű ethikus „a művelt birtokos osztály felelősségéről népünk vallásos erkölcsi életéért", Stöcker berlini udvari lelkész „a belmisszió és az erkölcstelenség" és Josefson lelkész „a belmisszió és az iszákosság" czímmel. Bizonyára érdekes és korszerű kérdések, a melyek nekünk is szólanak. * * * A braunschweigi Gusztáv Adolf-egyesület mult hó 30-án tartotta Holmindenben ez évi közgyűlését. Az ünnepi beszédet Rothe generálszuperintendens tartotta. Az évi jelentésből arról értesülünk, hogy a herczegség területén 17,570 márkát gyűjtött, mely összegből 3536 márka a nőegyletekre esik. A nagy szeretetadományban a nilíingeni (Lotharingia) és friedecki (Csehország) gyülekezet részesült. Azt olvasom továbbá, hogy a Gusztáv xVdolf-egyesiiletnek szeptember 18—23. napjára Brombergbe hirdetett egyetemes közgyűlése a koleraveszély miatt elmaradt. A nagy szeretetadományra írásban fognak szavazni. Pályázik reá a stajer-fiirstenfeldi, a porosz gramtschi s a badeni singeni egyházközség. Az évi jelentést a központi elnökség Lipcsében nyomtatásban fogja közzé tenni. E nagy áldású egylet élén Pank lipcsei szuperintendens áll, ki magyar prot. egyházunkat s annak főbb tényezőit közvetlen tapasztalatból ismeri s nekünk nagy barátunk. * * * Az „Evang. Bund" e hó 8—12. napján Hamburg városában tartotta 18. évi nagygyűlését. Prédikált Költsch chemnitzi lelkész. Főbb előadásai a következők voltak: „A protestantizmus helyzete a német birodalomban" Meyer zwickaui lelkésztől; „Világkereskedelem és világmisszió" Riéhter schwanebecki lelkésztől; „A genfi evang. társaság evangelizáczíója Francziaországban" Denkinger genfi lelkésztől; „AprotestantizmusElzász-Lotharingiában" Wolf strassburgi írótól; „Ultramontán propaganda Berlin körül" Heydt berlini lelkésztől; „Az evang. iskola jelentőségéről Ausztriában" Selle steyri lelkésztől; „Aprotestantizmus nemzetközi jelentőségéről" Nippold jénai tanártól s az „Evang. Bund jelentőségéről a protestantizmus tekintetében" Fickenscher fürthi lelkésztől. A Bund nagy munkásságáról szóló kimerítő jelentését Witte hallei tanár, mint titkár, terjesztette elő. Úgy a jelentés, mint a tartalmas előadások, a melyek bővebb ismertetésére még visszatérünk, nyomtatásban is meg fognak jelenni. A nagygyűlés tagjai Fridriclisruhéban Bismarck mauzóleumát megkoszorúzták. Legújabban a Bund nagyon hódít Szászországban, a hol 26 ezer tagja van, s az elmúlt évben 37,934 márkát gyűjtött, * * * Nagy halottja van a német prot, theologiának. Aug. 8-án hunyt el az orosz Dorpatban (Jet(inger Sándor tanár, az ismert nevű morálstatisztikus, 78 éves korában. A dorpati egyetem legújabb tudományos, politikai és szocziális élete az ő nevéhez és munkásságához fűződik. Philippi tanítványa és utódja volt, annak dogmatikai tanszékén. Nagy híve volt szóval és írásban a lutheri hitvalláshűségnek s hatalmasan küzdött a raczionalizmus és legújabban a Ritschl-féle theologia ellen. Legfőbb műve „Luther dogmatikája", mely 2 kötetben 1897. és 1902-ben jelent meg. Szocziálethikájával (I. rész Morálstatisztika, II. rész Ker. erkölcstan 1868 és 1873) az eddigi perszonálethikával szemben, főleg gazdag statisztikai anyag alapján, a szocziálethikai rendszer fölépítésére törekedett. Nagy Goethe-ismerő is volt. Faustkommentárja szélesebb irodalmi körökben is ismeretes. Lutheri igazhitűsége miatt nagy küzdelmei voltak. * * * A protestantizmus Magyarországon czím alatt jó lélekkel és akarattal folytatva ismerteti a „Chronik der Chr. W." 35. számában egy névtelen író a mi egyházi állapotainkat és viszonyainkat, és pedig közelebbről a ref. zsinatnak kettős, őszi és tavaszi budapesti üléseit s azok munkássága eredményét, az evangélikusok egyetemes gyűlésének főbb határozatait, a Magyar Prot. Irodalmi Társaság impozáns újvidéki nagygyűlését, az Evang. gyámintézet és a Luther-Társaság komáromi együttes közgyűléseit s a református testvérek egyetemes konventjének főbb határozatait. Az ilyen jóakaratú és tájékoztató jellegű ismertetéseket nemzeti szempontból is felette szükségeseknek tartjuk, mert azokkal ellensúlyozhatjuk a mi szászaink és luth. tótjaink tendencziózus külföldi közléseit. * * * A svájczi német ref. papi társulat mult hó 21—23. napjain tartotta Aaranban ez évi rendes közgyűlését. A lelkészek e társulatában mindegyik theologiai irány képviselve van. Áz ülésen mindenekelőtt Vischer baseli tanár tartott szép előadást „Az evangéliom szerinti életről". Ez az élet nem a törvény, hanem a Jézus Krisztus Istenével és Istenében való élet. Ez az élet a világ küzdelmeire való tekintettel hősi morált kíván, nevezetesen kívánja a világnak a legyőzését. Ma keveset gondolunk az evangéliomnak az életviszonyokat átalakító erejére, azért hiányzik mai igehirdetésünkből a lelkesítő és megszentelő erő. Ugyancsak azt a kérdést fejtegette Phil. 1: 27. verse alapján Hadorn berni lelkész is, tisztán gyakorlati alapon, a dogmatikus jelleg mellőzésével. Majd Förster zürichi tanár a vallásoktatás pszichológiai és pedagógiai szempontjairól értekezett. Saját tapasztalatai alapján a vallásnélküli moráloktatásnak hiábavalóságát vitatta, mert abból hiányzik a lelkesítő ós meggyőző erő. Vallás nélkül valódi jellemképzés lehetetlen. A vallástalan ethika a tudós szobák szüleménye, a melyből hiányzik a valóság iránti érzék. Jézus minden illúziók nélkül ismerte az emberi természetet, ép azért a tőle való elszakadás az életismeret fogyatékosságának a jele. Csak az emberi természet fogyatékos ismerete hiheti