Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-22 / 4. szám

intézi és vezeti. Évenként, a csekély anyagi erő miatt, csak három ív adattárt lehet adni az évkönyv függelékéül. Ezek a főbb megállapodások. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy az egyesület idei közgyűlése Budapesten tartasséle f. évi április 26—27. napjain. Előkészítésével az elnökség megbízatott. Végül az igazgatóság Futó Mihály hódmezővásárhelyi nyugalmazott igazgatótanárt, bokros érdemeinek jutalmául, tiszteletbeli tagul leendő megválasztásra ajánlja a választmánynak és a közgyűlésnek. A skót bibliaterjesztö társaság, a melynek magyarországi osztálya élén dr. Moody András nyugalomba vonult budapesti skót missziói lelkész áll, a legtiszteletreméltóbb működést fejti ki a szentírásnak hazánkban terjesztése terén. Érdekes e társaság bibliás kocsija, a mely a budai vár piaczán jelenik meg minden lietipiacz alkalmával és felnyitva, valóságos mozgó boltját képezi a szentírásnak és más építő vallásos iratoknak. A nemes és áldozatkész társaságot s kiadványait melegen ajánljuk egyházunk tagjainak figyelmébe. GYÁSZROVAT. Sztelilo Andor stooszi evang. lelkész, volt 48-as honvéd, 77 éves korában, f. hó 14-én elhunyt. Poór JózSef ujszivaczi ref. lelkész, az alsóbaranyabácsi egyházmegye tanácsbirája és közpénztárnoka, élete 60-dik, lelkipásztorkodása 32-ik évében, f. hó 16-án jobb létre szenderült. Elhunytáról gyülekezete külön gyászjelentést adott ki. * Persenszky János, a nagy-tornyai ref. gyülekezet lelkipásztora, 93 éves korában f. hó 6 án elhunyt. Hetesy Yiktorné szül. lévai Biczó Ilona asszony, élete 56-dik évében f. hó 16-án elhunyt. A gyászban, mely a boldogult elhunytával a tiszteletreméltó családra borult, igen részvéttel osztozunk.' Illyés Lajos losonczi ref. lelkész, élete 66-dik esztendejében, hosszú gyengélkedés után, f. hó 12-én elhunyt. Dianiska Albert, a kisszebeni evang. gyülekezet lelkipásztora, 62 éves korában, f. hó 7-én jobb létre szenderült. Áldott legyen emlékezetük! ADAKOZÁS. A Protestáns Orsz. Árvaegylet mely Budapesten a Szegényháztéren levő fi- és leányárvaházat tartja fenn, nyilvánosan nyugtázza az 1904. évben befolyt adományokat. E szerint az egyesült budapesti fővárosi tpénztár 200 K, a Pesti hazai első tpénztár 600 K, az Első magyar bizt. társaság 200 K, a Magyar Orsz. közp. tpénztár 100 K dr. Schulek Vilmos egyet, tanár 100 K, Beliczay Béla kereskedő 100 K, Budapest székesfőváros 800 K adománnyal járultak az árvák neveléséhez. A Dunamelléki ev. ref. egyházkerület, a néh. Madas Károly-féle örökség jövedelmeiből 10.000 koronát szavazott meg, melyből 5000 korona be is fizettetett. Néh. Neuschloss " Nekrologját kérjük. Szerk. Ödön 2000 koronát hagyományozott az egyletnek, a mit Neuschloss Marczell ur azonnal be is fizetett. A Prot. egyh. és iskolai lapok szerkesztője: Szőts Farkas ref. theol. tanár 528 75 koronát gyűjtött. A Protestáns bál tiszta jövedelméből, Hatvany Deutsch Sándor úr 1000 koronás adományával együtt 1230 kor. jutott az egyletnek. A választmány nőtagjai 4734 koronát gyűjtöttek az árvaház karácsonyfájára és így az egylet humánus czéljaira, minek következtében lehetővé vált 124 árvát tartani és nevelni s 35 árvának 3440 kor segélyt osztani ki. —- Az egylet választmánya mindazoknak, a kik adományaikkal az árvaház nemes czéljait előmozdították, ez úton is köszönetét nyilvánítja. KÜLÖNFÉLÉK. A franczia kulturharcz. Loubet elnök aláírásával és Combes miniszterelnök ellenjegyzésével 1905. január 2-iki kelettel rendelet jelent meg a franczia hivatalos lapban. A rendelet 1904. július 7-éről kelt egyesületi törvény végrehajtására ad utasítást. Első fejezete a nem kizárólag tanítással foglalkozó szerzetek rendszabályairól és javairól intézkedik. Ezek a szerzetek kötelesek alkalmazkodni az állami oktatásra vonatkozó általános utasításokhoz ; 6 hónap alatt tartoznak a kultuszminiszter elé beterjeszteni ily irányban módosított reguláikat. A miniszter jóváhagyó záradékkal fogja ellátni e szabályokat, a mennyiben nem állapít meg eltéréseket köztük s az általános utasítások közt. A mely szerzet ezt elmulasztja, föloszlatják. A törvény végrehajtásának ellenőrzéséről az egyes megyefőnökök fognak gondoskodni, a kik szigorú vizsgálat tárgyává teszik minden szerzetesiskolában, hogy a törvény követelményeinek eleget tettek-e ? A második fejezet a novicziátusról szól. Olyan, kizárólag tanítással foglalkozó szerzetek, melyek a törvény beterjesztése előtt iskolákat tartottak fönn, a gyarmatokban, a franczia fönnhatóság alá tartozó országokban a tanítószemélyzet kiképzésére, bizonyos, a törvénytől megszabott föltételekkel, e képzőintézeteket továbbra is fönntarthatják. Ez iránt azonban folyamodást kell intézniük a rendelet megjelenésétől számított hat hónapon belül a kultuszminiszterhez. A kérvényben meg kell említeni az intézet székhelyét és a novicziusok számát, továbbá a gyarmatokban, a protegált területeken és idegen földön fönntartott iskolák állapotját, a tanítószemélyzetet s az utolsó öt évben az iskolák népességét; az újonnan fölvettek pontos naczionáléját, a szerzet ingó és ingatlan javainak lajstromát. Áz államtanács előzetesen megállapította a képzőintézetek számát; a jelen rendelet a kultuszminiszter, a gyarmatügyi és a külügyi miniszter felügyelete alá helyezi azokat, a szerint, a milyen területen vannak; egyúttal intézkedik, hogy a növendékek számát csak a felsőbb hatóság engedelmével és jól megokolt kérelmére lehessen szaporítani. Az olyan novicziátusokat, melyeket az állam a maga belátása szerint nem ítél szükségesnek, a törvény értelmében meg fogja szüntetni. A harmadik fejezet a szerzetesek javainak likvidácziójáról rendelkezik. Ezt a köztársaság megbízottja az egyes szerzetek székhelyein maga végzi el, és pedig úgy, hogy az államkincstár javára nyilvános árverésen az összes ingó és ingatlan jószágot eladja, kivéve az említett iskolákat és a menedékül szolgáló házakat. A szerzetek oly tagjai, a kik a törvény végrehajtása idején még a rendházakban tartózkodnak és nem gondolhattak magukról kellőkép, a rendelkezésére