Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-03 / 36. szám

Iájába nem járhatván, a vallásoktatás nélkülözése folytán lesorvadnak az egyház testéről. Vagyis nem a jelen: a jövő forog veszélyben, s azért épen erre kell a mi körülményeink közt a missziói működés súlypontját fektetnünk. Ezeket gyakorta felkeresni, jó kézi könyvekkel ellátni, gondoskodni, hogy a vallást csak is ezekből tanulják, óvni az idegen vallásoktatásra kényszerítéstől vagy abban való részvételtől, vezetni, biztatni, kérdezni, magyarázni: ez az útja-módja a mi missziói működésünknek, mellyel a jövőnek nem egy lelket menthetünk meg. Ezt gyakorlom én két év óta Szentlőrinczen, heti rendszeres oktatással s nem sikertelenül, s ezt tartom mi nálunk czélravezető eszköznek. De a jelentés szerint e munka kezdetének csak a kezdetén vagyunk. Egyes körök lelkészei missziói segélyt kértek, s a munka reményében a közgyűlés 50—50 koronára ajánlja is őket az egyházker. missziói bizottság figyelmébe. Az egyházmegye közalap-járuléka a f. évre 2552 korona 70 fillérben állapíttatott meg, a mi a tavalyinál 11 K 70 fillérrel kevesebb. A számvevőszék jelentése, javaslataival együtt, elfogadtatott. Megemlítendőnek tartom e részben, hogy az egyházkerületi számvevőszék szervezetét stb. tárgyazó rendszabályjavaslatot általánosságban elfogadja ugyan, de jelentékeny módosításokkal. így p. o. „A számvevőt az egyházkerületi közgyűlés választja, az állásra pályázó és az egyházkerületben működő rendes lelkészek közül, egyelőre (3) három próbaévre, melynek leteltével állandósítható, illetve áliandósitandó". Állandó, nagy fizetéssel egybekötött hivatalt Budapesten felállítani nem óhajtunk. Vidéken lakó lelkész e teendőket sokkal kevesebb fizetésért épen oly jól elláthatja. A 39. §. második bekezdése törlendő, úgy szintén a 43. §., mivel a kerületnek állandó számvevője van, ki törvény szerint csak fegyelmi úton mozdítható el. A felemelt államsegélyből egyházmegyénknek újabban kiutalt 1000 koronából: esperesnek évi 600, az egyházi főjegyzőnek 140, két egyházi aljegyzőnek 50—50, számszék elnökének 60, két számvevőnek 50—50 koronát szavazott meg a közgyűlés tiszteletdíjul Egyházkerületi képviselőkké, titkos szavazással, egy évi tartamra Aracs Gyula lelkész és Mándy Samu világi tanácsbiró választattak meg. A tanügyi bizottság jelentésének tárgyalása közben ennek azt a javaslatát, mely a Papp Károly-féle Bibi. történetek szöveg-módosítására vonatkozik, a kerületi közgyűlés figyelmébe ajánlja. Ellenben az ifjúsági könyvtárak kötelező felállítását, a gyülekezetek anyagi erejét tekintetbe véve, nem rendeli el, de módosabb gyülekezeteinknek melegen ajánlja. A pécsi honvédhadapródiskola vallásvizsgája — újabb rendelkezések értelmében — magában az intézetben tartatott meg, s a növendékek általában, de különösen a III. évesek, jeles készültséget tanúsítottak. Nevezetes tárgy volt a páprádi affialiaczió ügye, mert egy új lelkészi állás felállítását helyezi kilátásba A páprádi kis 1. egyház ugyanis Besencze anyaegyház filiája volt, s mint ilyen, annak évi fizetéséhez több mint 100 koronával járult hozzá. Azonban Besencze tavaly megszűnt anyaegyház lenni s Kiscsányhoz csatlakozott, s ez, mint maga is filia, Páprádot tovább nem gondozhatta E miatt folyamodott ez az egyházmegyéhez, hogy őt Sámod egyházhoz csatolja, s felajánlott a lelkésznek évi 100 koronát. A sámodi lelkész, a 11 kilóm, távolságra s egyéb fontos okokra hivatkozva, 200 koronát kért, s az e végett kiment esperesi küldöttség ennyire ajánlta is, még pedig úgy, hogy 100 koronát az egyházmegye az ú. n. páprádi lelkészalapból utaljon ki. Ez alapnak sajátságos története van. Több, mint 40 évvel ezelőtt, Vajszlón volt egy már elég régi, igen tisztességes káplán, épen akkor, midőn a vallásalapítvány egyik főtisztje a birtokon úrbéri rendezéssel foglalatoskodott. Ez csodálta, hogy a derék káplán'még mindig nem nyert rendes lelkészi állást, s midőn megértette, hogy ez a nép választásától, kegyétől függ, azt mondá: én majd csinálok egy lelkészi állást, egyenesen az ön számára. És kihasított egy szép belsőségest s 45 magyar hold jó földet, azzal a kikötéssel, hogy oda a nép minden befolyása nélkül e káplánt helyezze be az egyházmegye, az egész alapítványt a felső-baranyai egyházmegye kezelése és rendelkezése alá bocsátván. Ez alap rendezése közben a szóban levő káplán igen jó lelkészi állást nyert, hol a mult év utolján bekövetkezett haláláig működött s így a számára kreált állásra többé nem reflektált. Az alapítványt tehát az egyházmegye vette kezelése alá, mely ez ideig 54 ezer korona készpénz kamatozó tőkévé növekedett, a földeken kivűl. A közgyűlés tehát nem járult hozzá ahhoz, hogy ez alapítvány évi jövedelme csorbíttassék, hanem az esperest utasította, hogy Páprádot csatolja valamely más közelebbi egyházhoz, az eddig volt javadalmazás mellett. Ellenben egy bizottságot küldött ki a végett, hogy dolgozzon ki tervet Páprádon egy lelkészlak felépítésére s a megmaradó tőke és földjövedelmére alapított lelkészi díjlevél tervezetét már a jövő közgyűlésre terjeszsze be. Ezzel egy tisztességes jövedelmű s teljesen független lelkészi állás alapja tétetett le. A pécsi egyház az egyházmegye megerősítését kérte ahhoz a határozatához, hogy templomának építését versenytárgyalás mellőzésével, kiszemelt vállalkozónak adhassa ki. A mellékelt egyházközségi határozatot a közgyűlés megsemmsíttette azért, mert az egyháztanács előterjesztése, valamint az azt helyben hagyott egyházközségi határozat egy és ugyanazon napon kelt s így az egyházközségi közgyűlés szabályszerűen meghirdetve nem volt. Ezért kérvénye érdemileg nem is tárgyaltatott s az egyház az e. törvény és egyházmegyei rendszabályok pontos megtartására utasíttatott. Nevezetes kérvény tárgyalása foglalkoztatta ezután a közgyűlést. Hirics és Kisszentmárton üresedésben levő egyházak Vejti egyházzal egyesülve kérvényt adtak be az iránt, hogy társegyházi szövetségbe léphessenek, még pedig úgy, hogy a társegyházak lelkésze Hiricsen székeljen s a vasárnapi istentiszteletet nevezett egyházakban következő sorrendje szerint felváltva végezze s a fizetése a három egyház által egyenlő arányban fizetendő 1000—1000 s így összesen 3000 korona legyen. Ellenben a lelkészi földbirtokot mindenütt az egyháztanácsok kezelnék s ezek tiszta jövedelme lenne az említett 1000 koronára egyházi adóból fedezendő. — E szerződóst az egyházmegye úgy hagyta jóvá, hogy a földek a lelkész birtokában hagyassnak s azoknak az 1894. évi jelentőívben felszámított jövedelmét tartozik mindenik egyház 1000—1000 koronára kiegészíteni. Ez ellen a folyamodók felebbeztek. Megjegyezzük, hogy a lelkészi állások mindenike rendszeresített lelkészi állás volt s jelentékeny kongruával mindenik 1600 koronára kiegészítve. A bírósági iigyek közül szomorú figyelmet érdemel, hogy egy tanítót hivatalától végleges elmozdítással, másikat pénzbirsággal kellett a bíróságnak sújtani. Az az indítvány, hogy jövőre a közgyűlés a megye központján, Pécsett tartassék, sokunk sajnálatára, szava-