Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-13 / 33. szám

nak csak a népesebb egyházakban volna helye és értelme; de a hol a konfirmálandók száma p. o. még a húszon is alul van, ott mind a kettő együttesen is végrehajt­ható volna. A 28. §-ra. Csak egyszerűen kivánom megjegyezni, hogy mennyivel szebb és minden tekintetben igazán helyes volt a lelkészszentelésre nézve a dunamelléki kerületben 1848 előtt, sőt még azután is valameddig gyakorolt azon eljárás, hogy a vizsgázott segédlelkész „minden, a lelkipásztori hivatallal járó kötelességek tel­jesítésére jogosíttatott és a lelkipásztorok tisztes ren­débe felvétetett — felszenteltetett". (Birtokomban lévő — Pesten, 1857. május 3. kelt — saját hit-levelem szerint.) Ugyanis a belső elhivatást eszközöltetni, elbí­rálni, megítélni és szentesíteni, vagyis a vizsgázott segéd­lelkészt felszentelni, felavatni, az egyházi felsőség dolga, joga és kötelessége; a külső elhivatást meg majd több kevesebb évek múlva — szintén az egyházhatósági kor­látok között — nyerheti és nyeri a már felszentelt vagy felavatott segédlelkész a gyülekezettől. A 29. §. mint teljesen felesleges és szükségtelen kijelentés elmaradhat. A 41. §-ra. A presbitérium — iskolaszék által válasz­tott tanítók, énekvezérek a presbitérium előtt, szabály­szerű egyházlátogatás alkalmával lennének inkább fel­esketendők. A Javaslatnak úgy indokolása, mint határozati ja­vaslata elismerést érdemlő bölcseségre vall. Drávaiványi. Kimiti László, ref. lelkész. A pesti ref. egyházmegye közgyűlése. A pesti ref. Egyházmegye folyó évi augusztus hó 2-án tartotta meg évi rendes közgyűlését a budapesti ref. főgimnázium dísztermében. A gyűlésen a lelkész­tagok teljes számban megjelentek, de az egyházak világi képviselői közül sokan hiányoztak, valószínűleg a sürgős cséplési munka miatt. A közgyűlés Mády Lajos esperes és gr. Teleki József gondnok elnöklete alatt folyt le. Mindjárt az ülés kezdetén Haypál Benő budai lel­kész tette le a tanácsbiróí esküt s lépett a mult évben kidőlt Csilléry Lajos tanácsbiró örökébe, a közgyűlés szívélyes ovácziói között. — Tanácsbirói tisztét pár köszönő szóval elfoglalván, lemondását jelentette be egyházi aljegyzői tisztéről. — Úgy a lemondásával meg­üresedett aljegyzői, mint néh. Papp Károly halálával betöltésre váró tanácsbirói tisztségre a szavazás nov. 15-iki határidővel elrendeltetett. Esperes felolvasta évi jelentését, melyből örvende­tes tudomásul vétetett a hitbuzgóságnak ékesen szóló számsorokban, az adakozások tekintélyes összegében jelentkező erősbödése. — A hívek számánál fogva is Budapest vezet az adakozások során, de a kis Vasad, Rákoscsaba, Hévizgyörk, Péczel és Alsó-Némedi áldozat­készsége is jóleső bizonyítéka a keresztyén lélek élő erejének. Az esperesi jelentés csaknem minden egyháznál gyarapodást mutat fel s adatai megnyugvást keltettek. A mult közgyűlés óta választott lelkészek, ú. m. Makay Lajos Örkényi és Dr. Szabó Aladár budapesti lelkészek megnyerték az egyházmegye megerősítését is, hasonló­képen a megválasztott tanítók is, kik közül Tóth István kisoroszi és Nyikos László rákospalotai tanítók a hiva­tali esküt nyomban letették. Ezután a bizottságok jelentései következtek. Fon­tos tárgy volt az egyházi számadások és pénzkezelés egyöntetűvé tétele czéljából kiküldött bizottságnak a számvevőszék utján beterjesztett javaslata, mely elfogad­tatván, a jövő évtől kezdve meg fog szűnni az a kép­telen állapot, hogy minden egyház olyan rendszerrel vagy rendszer nélkül vezette számadásait, a hogy neki tetszett. Egyházkerületi képviselőkké lelkészi részről Föld­váry László váczhartyáni és Molnár Albert fóthi lelkészek, világi részről Gr. Ráday Gedeon és Kontra Kálmán tanácsbirák választattak meg. Igen fontos tárgy volt az országos lelkészi nyugdíj­intézet kérdésében egyházmegyénk állásfoglalása. — Egyházmegyénk a rokkantsági nyugdíjintézet tervét egyértelmtileg elvetvén, a 40 évi szolgálat vagy betöltött 70 éves életkor alapján teljes nyugdíjképesség meg­állapítása mellett foglalt állást. A javaslattól eltérő pár részletkérdést is magáévá tett közgyűlésünk, melyek annak egyes szigorúbb rendelkezéseivel szemben a tagok iránt enyhébb elbánást kívánnak. Elénk érdeklődést keltett az egyházkerület által véleményadás végett leküldött s az egyházkerületi szám­szék szervezetét, hatáskörét és ügyrendjét tárgyazó rend­szabály. Közgyűlésünk a rendszabálynak azon szán­dékát, hogy általa az egyházkerület vagyonkezelésében rendszert akar létesíteni, helyeselte, de határozottan ellene mondott annak, hogy egy hivatalszerű számvevői fizetéses állás állíttassék fel, mivel az eddigi tisztelet­díjas állás a czélnak teljesen megfelelt; mivel továbbá az egyházkerület elegendő dolgot sem tudna a számvevő­nek adni, s végül mivel a jelenlegi számvevő épen a mult évben véglegesíttetett, kinek e szerint szerzett jogai vannak. — A részletkérdésekben is több hiba kiiagazí­tását sürgette s a kettős könyvvitel szerint való beren­dezkedést javasolta; továbbá a számszék tisztviselő tag­jainak a számszéki gyűléseken szavazati jog biztosítását véleményezte közgyűlésünk. Legkimerítőbb vitát a Liturgiái javaslat tárgya­lása keltette. Általánosságban közgyűlésünk hozzájárult ahhoz, hogy egyelőre a formák egységessé tételére irá­nyuló szándék öltsön testet, s majd később, mikor az egységet népünk megszokta, tétessék lépés tartalmi reformok iránt. A felemelt államsegélyből egyházmegyénknek jutott

Next

/
Thumbnails
Contents