Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-13 / 33. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Istentiszteleti rendtartás a magyarországi keresztyén egyházban. Garzó Gyula. — Tárcza: Knox János emlékezete. Molnár János. — Belföld: Űj liturgiánk. Földuáry Jenő. — Észrevételek a liturgiái bizottság istentiszte­leti rendtartási javaslatára. Kimiti'László, - A pesti ref. egyházmegye közgyűlése, yv. — A belső-somogyi ref. egy­házmegye értekezlete. — r —s. — Régiség : Ráday Gedeon és a dabi rektor. Földváry László. — Irodalom. — Egy­ház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Istentiszteleti rendtartás a magyarországi keresztyén egyházban. II. A konventi bizottság javaslata áthidalás, összekötő kapocs, s ennél több lenni nem is akart. Ellenkező eset­ben Nagy Károly is tudott volna, egyéni erejének meg­felelő munkálatot is a konvent asztalára tenni. Nem kisebb érdem azonban, midőn egy korlátok közé szorított író az oly megbízatásnak is meg tud felelni, a mely az egyéni erőt és lelkesedést elhallgattatja. De azért — cum grano salis! az ő egyénisége e javaslatban mégis benne van s nekem az esik jól, hogy több fontos elvi kérdésben, Nóvák ós Nagy, illetőleg e két gondolkozó emberünk lelki megnyilatkozása összecsendül. Csak egyben ne csendülne össze! De megtörtént ez is. Szerző nem járt a Nóvák nyomdokain, és mégis mind a ketten ugyanazon verembe estek. Ünnepeink sorozatából a virágvasárnapot kihagyták mind a ketten. Es ezt a konventi atyák sem vették észre ! Kedvesen lep meg, hogy úgy Nagy, mint Nóvák, a vasárnapi és ünnepi istentiszteleteknél, a szentbeszéd előtti ima után, egy alkalmi éneket iktattak be. Úgy tudom, hogy ez több vidéken, Erdélyben pedig talán mindenütt szokásban van. Én ezt Felsőbányán láttam legelőször. De nem vagyok képes leírni, mi hatással volt ez énreám ! A gyülekezet állva maradt s a „Nagy Isten Téged imád's egyverses éneket,* oly mélabúsan, oly átszellemült áhítattal mondta el, mintha nem is em­* Ugyanezen czélra szolgál a „Szűkölködünk nagy mértékben" ének is, ugyancsak az erdélyi atyafiak énekeskönyvéből. De ez berek, de angyalok énekeltek volna. És jó ez a fungáló papra is. Nem titok, hogy az előima, főként ha könyv nélkül mondjuk ezt, az imádkozó érzelmeit nagyon erős hullámzásba hozza. Mily jól esik tehát annak a lelkész­nek is, ha néhány pillanatra pihenő időt nyer s gyüle­kezete áhítatából újabb lelkesedést vehet. Ez ének felvétele, egy a mi istentiszteletünk ren­débe egészen észrevétlenül becsúszott oly szokást szüntet meg, a mely régi szokás a Krisztus tanával homlok­egyenest ellenkezik. Mert hát nem olyan-e a „Miatyánk"­nak egy szószéki szolgálat alatti kétszer való elmondása, mintha a pápás egyház „olvasóját" akarnánk dicsőíteni a mi templomunkban, holott pedig nálunk az „opus operatum" nem szerepelhet s maga a Mester is meg­mondotta : „ mikor imádkoztok, ne leyyetek sokbeszédüek t* Nem értem, hogy a keresztelésnél miért nincs a templomban és miért van a magánháznál a „Miatyánk" besorozva? Soha és sehol nem láttam még magyar re­formátus gyülekezetben, sem házi keresztelésnél, hogy a pap „Miatyánkot" mondott volna. Nincs is erre szük­ség. Ha azonban — nem értem mi czélból? az úriima e szertartásnál is bekebeleztetnék: legyen ott necsak a háznál, de á templomban is. Ez a dolog rendje. Itt ne felejtsük el, hogy némely vidéken úgyne­vezett „egyházkelö" is van, mi abból áll, hogy szülés után az asszonyok, a mikor ezt már megtehetik, nem­csak rendes istentiszteletre mennek el, de a gyülekezet távozása után, a lelkiatyával külön hálaimát is monda­nem baj, miután ez olyan speczialitás, a mely előtt kalapot emel­hetünk, annyival inkább, mert ez a közbehelyezett ének a gyüle­kezet rokonszenvét is megnyeri mindenütt. G. Gy. ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASÁGI GÉP- ES ESZKÖZGYÁR FÜCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. TpÍQ7ÍÍVPtk070tÍ haranrÍQ7ÓQ0lf erö " SÖsfhajtíisra, szállít IOJdLUlGIIVCZ.CU MCIOIIUGLCUÜIY mindennemű tejgaziiasagi gépeket és eszközöket tejszállításhoz, vaj- és sajtgyártáshoz stb. Teavajat, túrói mennyiség­űén veszünk át. Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents