Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-06 / 32. szám

Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Istentiszteleti rendtartás a magyarországi keresztyén egyházban. Garzó Gyula. — A dunamelléki esperesi fizetések tervezett felemeléséről. Turi Károly. — Tárcza: Knox János emlékezete. Molnár Ádám. — Könyvismertetés : Lélek az, a mi megelevenít. Keresztesi Samu. — Belföld: Űj liturgiánk. Földváry Jenő. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Adakozás. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Istentiszteleti rendtartás a magyarországi keresztyén egyházban. Két javaslat van asztalomon s ezekben olyan munkálatok, a melyek nemcsak magukra vonják, de le is kötik teljes figyelmünket. Az első javaslat czélját szerző így szabja meg: „A feladat nem az volt, hogy egészen újat alkossunk, hanem az, hogy történelmileg adott, tényleg meglevő istentiszteleti cselekményeinket és formáinkat a partikuláris sajátságok sokféleségéből kiszabadítsuk, egyöntetűvé, egységessé tegyük". Nem hallgathatom el, hogy Nóvák Lajos ezen munkálata a kérdés mélységeibe merülő magvas tanulmány. Nagy eszmék ragyogták körül a szerzőnek lelkét, mint hajdan a költőkirályét, midőn hárfáját pengetve a csillagos égre emelte szemeit. Bár nem akar egészen újat alkotni, dalában mégis megcsendül a jövő zenéje s a jelen keretét oly szűknek érezi, hogy eszméi nem férnek meg ebben s így törekvésének ez lett a végzete. De a konvent azért mégis honorálta a szép munkálatot, midőn kimondotta, hogy „a kiváló szakértelemmel, nagy és lelkiismeretes utánjárással, lelkesedéssel, tárgy- és ügyszeretettel készített munkálat alkalmas lehetne istentiszteleti rendünk mérsékelt szerkezeti és esztétikai reformjának irányítására". Ki van tehát mondva, hogyha majd elérkezik az idők teljessége, a Nóvák indokolásában, bár még csak részben érintett elvek és eszmék lesznek azok, a melyeken fel kell épülnie templomi kultuszunk rendszerének. Hát méltányos dolog is, hogy egy ilyen munkálat érdeme a jövő figyelmébe ajánltassék, annyival is inkább, mert a mi jelen rendtartásunk keretében vajmi kevés a leedélyi momentum, holott pedig a vallásbölcsészet erősen hangsúlyozza, hogy az áhítatoskodásban megnyilatkozó Istenhez való vágyódás nem annyira a bennünk levő „részszerint való gyenge ismeretre", mint inkább a szívre, a lelkületre, a kedélyre támaszkodik. Nemsokára el fog érkezni az az idő, mikor nekünk is meg kell találnunk azt a régen keresett szempontot, melyből kiindulva korunk, illetve a műveltebb hívek esztétikai ízlésének is megadhatjuk azt, mi megilleti, a nélkül, hogy a művészi elem túlsúlyra jutna ott, hol elveink szerint neki csakis másodrendű szerepe lehet. Ezt a szempontot kereste Nóvák, ki azzal is tisztában van, hogy mit jelentenek a köznép életfolyamában is a kedélyi dolgok. Nagy baj azonban, hogy a mikor Ő nem akart „egészen újat alkotni", mégis annyira hatalma alá került ideális álláspontjának, hogy sok tekintetben egészen újat alkotott s így a helyett, hogy a jelennek szolgált volna, inkább a jövőnek rakott fundamentumot. Hiába, egy, századok alatt a nép vérébe ment gyakorlatot áthidalás nélkül megszüntetni soha nem lehet ott, a hol nemcsak a zöldasztal intelligencziája, de maguk a gyülekezetek is hozzászólanak a dologhoz. Megérezte ezt munkájának folyama alatt maga Nóvák is, mit nyilván bizonyít a 17-ik kolumna, a hol, habár csak zárjel között, Ő maga kiált fel: „Mikor jön el az ideje templomaink czélszerübb szerkezetének és berendezésének ?" Addig tehát, míg ez a gondolkodó fők által várva-várt idő el nem érkezik: czélszerű volna-e egy oly istentiszteleti rendtartást bevezetni, a melynek ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASAGI GEP- ES ESZKÖZGYAR FÜCHS és SCHLICHTEK, Budapest, VL, Jász-utcza 7. Tejszövetkezeti berendezések ' mindennemű tejgazuusatri gépeket és eszüöiöket tijszállításhoz, vaj- és sajtgyártáshoz stb. BST Árjegyzík és kiiltsís^olís ingyen ís bérmentve. Teavajat, túrói uttii veszünk át.