Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-30 / 31. szám

betegápolásra és egyéb emberbaráti tevékenységre képző szaktanfolyamok. A művészetekre nincsenek ; arra minden nagyobb városban kínálkozik alkalom. Ilyen intézeteket Zimmer dr. Németország különböző városaiban alapított, mint Zehlendorfban, Casselban, Wilhelmshöheben, Elberfeldben stb. Még érdekesebbek s emberbaráti szempontból még értékesebbek azonban úgynevezett „Otthon"-ai, melyeket a legkülönbözőbb foglalkozású és társadalmi állású nők számára alapított. Ilyen a dieringhanseni szövőgyári munkásleányok számára alapított „Mádchenheim", melyet ugyan maga a gyár igazgatósága állított, de Zimmer dr. alakította úgy át, hogy az valóságos otthonává lett a fiatal munkásleányoknak, kiket ott rendre, tisztaságra, takarékosságra szoktatnak, úgy hogy 8 év alatt akkora tőkéjük gyűlik össze, a mennyiből egy kis földet, házat vehetnek maguknak s önállókká lehetnek. De még továbbra is biztosítj ti az otthon boldogulásukat azzal, hogy minden szükséges háztartási és kerti munkára, varrásra, de legfőkép az időnek helyes beosztására és pénzükkel való okos bánásra megtanítja őket, hogy a mit szereztek, meg is tudják tartani. A munkásleányok 14—15 éves korukban kerülnek oda s 22—23 éves korukban már megszerezték azt. a miből megéljenek; a vallásosság gondos ápolásával pedig boldogokká tette őket az otthon. Ha nálunk is nevelnének ilyen munkásleányokat, talán még a kivándorlás is apadna! A „Diakonissza-Egyesület" otthona pihenést, ápolást és öregségükre nyugodt életet biztosít az otthon tagjainak. Zimmer dr. az egyesület czélját következőleg állapítja meg: „Az Ev. Diakonissza-Egyesület az olyan nők életének, kiknek nincs határozott hivatásuk, a neveléssel, valamely hivatásra való képzéssel tartalmat akar nyújtani, egész életükre ellátást és biztosítást szerezni s az evangéliomi munkával való foglalkozás által őket buzdítani". A diakonissza-képző, Zimmer dr. szerint, egy nagy nevelő-intézet a női nem számára; s a képzés nemcsak a betegápolásra vonatkozik, mint nálunk sokan hiszik, hanem a legkülönbözőbb foglalkozásokra; így az ápolásra általában, a nevelésre, háztartási és gazdaságbeli munkákra. Az ápolás tehát különböző: lehet betegápolás, nyomorékok gondozása, gyermekápolás a szünidei gyermektelepeken, felügyelet a kiadott gyermekekre, elaggottak gondozása menedékházakban, lábbadozók, elhagyottak, rabok és munkában levő vagy utazó fiatal nők gondozása. A nevelés körébe tartozik: 1. a házi nevelésébe: a gyermekkertészet, nevelőnői foglalkozás és beteg gyermekek ápolása és nevelése otthon. 2. Az iskolai nevelés körébe: az általános műveltséget és a szakképzést nyújtó nevelés (ipar, főzés, háztartás), a közjótékonyságot előmozdító (szamaritánus-kurzus) és egészségtani ismeretek tanítása; hivatásra előkészítő intézetek (óvónő-, tanítónő-, ápolónő és cselédképzők). 3. Egyéb nevelő-intézetek iskolaköteles és azon túl levő gyermekek számára (árvaházak, úri leánykák továbbképző intézetei [Töchterheim], menedékházak Magdalénák és más nők számára). 4. Missziói munkák. A háztartási és gazdaságbeli munkák nemcsak a Diakonissza-Egyesület intézeteiben folynak, hanem a diakonisszák felszólításra elmennek idegen intézetekbe, sőt magánházakba arra is kisegítésül, hogy a konyhai munkákat, mosatást vezessék. A Zimmer dr. alapította intézetek közé tartozik a gummersbergi „Fürsorgeheim" is, melyben rovott gyermekleányokat foglalkoztatnak és nevelnek, hogy megmentsék őket a társadalom számára. Gyári munkát végeznek állandó felügyelet alatt. Engem leginkább az úri leánykák számára alapított nevelő intézet érdekelt, azért egyenesen Zehlendorfba jöttem. A mit itt találtam, messze fölülhaladja várakozásomat. Már a külseje is tetszetős, mert kertben villaszerű-Ieg épült, de mindennel fölszerelt kényelmes ház, földszintjén, emeletén minden oldalról erkélyekkel; az erkélyek rácsozatán végig kis faládikákban nyíló virág, mint Németországban mindenütt, a merre eddig jártam, a legnagyobb városokban is. Milyen komor és rideg ezekhez képest a mi gyönyörű fekvésű Budapestünk ! Pedig a városi parkok szépek, csak a nagy kőházak barátságtalanok virágdísz nélkül. —• A kertben szép lugas van, melyben Zimmer dr. előadást is tart nyáron, ha szép az idő ; van még tennisz-tér és napfürdőhöz elkerített, gondosan elzárt hely. Az épületben tágas, világos szobák, barátságos tanterem, nagy ebédlő, melynek egyik végén egy félkör alakú, elfüggönyözött fülkében oltár és szószék van s az ebédlő vasárnap imaházul szolgál. A tanterem, nappali szoba, ebédlő és az intézet igazgatónőjének lakása a magas földszinten van ; alatta a cselédség ós szolga lakóhelye, pompás konyha, mosó-és vasalóhely, meg a fürdőszobák. Az emeleten a növendékek hálószobái, a házvezetőnő és tanítónők szobái vannak. Az épület egyik szárnyát az úrileánykák továbbképző-intézete foglalja el, a másikat az ú. n. Heilerziehungsheim, melyben ideges és beteg szervezetű leánykákat nevelnek, sőt idősebbeket is foglalkoztatnak. Ez azonban el van különítve. A földszint és emelet ketté oszlik, sőt a bejárás is külön vaii; de minthogy a főzést és ellátást ugyanaz a személyzet szolgáltatja, a földalatti helyiség nincs elkülönítve. A nevelő-intézetbe csak 15—16 éves vagy idősebb leánykákat vesznek fel, kik német, angol és franczia nyelvet, az első évi tanfolyamban világ-, művészet- és műtörténelmet, vallás- (nem egyház-) történelmet, földrajzot, egészségtant, könyvvitelt és társaságtudományt tanulnak. Nem nevezhetem társadalomtudománynak, mert inkább az emberiséggel való érintkezés módjaira tanítják a leánykákat, mint a szocziális kérdések ismeretére, bár azok is szóba kerülnek. Tanulnak még rajzolni, énekelni és kézimunkát. A ház rendbentartása körül is állandóan foglalkoztatják Őket; azonkívül meghatározott órák vannak a fehérnemű-foltozásra s felső ruháik rendbeszedésére. A. takarítást, terítést, ezüsttisztítást hetességre végzik. A második évi tanfolyam anyaga filozófia, pedagógia, társadalomtudomány, a jótékonyság fejlődésének története és különböző ágainak ismerete, háztartástan, gyermekkertészet, Frőbel-kurzus. Ezenkívül a második évben hathetes tanfolyamok vannak a főzés és szabás megtanulására. Kertészet és tyúktenyósztés is van. Meghatározott napokon látogatják az összes növendékek a berlini múzeumokat és intézeteket, mert Zehlendorf egy félórányira esik Berlintől. Ezenkívül kirándulásokra, sétálni, úszni járnak. Minden tanulni valónál többet ér azonban az itt uralkodó mélyen vallásos, de felvilágosult szellem, szeretet, türelem, kötelességtudás és szerénység. Én is ilyenről álmodtam felállítandó intézetemben s most megvalósítva látom, pedig alig reméltem, hogy megvalósítható. A mi viszonyaink között mindenesetre nehezebb is lesz ilyen intézetet föntartani. De talán, ha tízéves leánykákkal