Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-16 / 29. szám

s a zsidó misszióra 14,332*70 márka. Bizonyára tekintélyes összegek az evangélium szolgálatában! * * * Az amerikai missziói társulat egy 400 ezer márkából álló adományt utasított el magától. Kockefeller, az ismert nevű petróleum-király ajánlotta föl e nagy összeget a missziói társulatnak. A protestáns lelkészek tiltakoztak ez adomány elfogadása ellen, és pedig a keleti államok kongregaczionalista zsinatja azzal az indokolással, liogy Rockefeller et comp. petroleumvállalata „korrumpálja és kiszipolyozza A népet", s a népen szerzett pénzek pogánymissziói czélokra nem fordíthatók. Örvendetes jelenség a mai önző és kapzsi világban! * * * Németországban a 6—9 évi tanmenettel bíró felsőbb tanintézetek száma az 1902. évben 1120 volt 17,934 tanítóval és 301,693 tanulóval. Hozzájuk járul még 991 előiskolás tanító és 36,516 tanuló. Ezek az intézetek évenként 82'74 millióba kerülnek, úgy hogy átlag egy-egy tanintézetre 73,875 s egy-egy tanulóra 245 márka esik. Tízezer lakosra esik e szerint 54 s egy-egy tanítóra 17 tanuló. * * * A német, tudományegyetemek theologiai stúdiumának statisztikája a „Deutsche Literat.-Zeitung" közlései nyomán a következő : Az elmúlt téli félévben az evang. theologusok száma 2136 volt, s a tanároké 191. E létszám az egyes tudományegyetemek ev. theol. fakultásai között a következőleg oszlott meg: Berlin 335, Halle-Wittenberg 309, Lipcse 293, Tübinga 250, Erlangen 150, Marburg 117, Göttinga 105, Greifswald 85, Bonn 77, Giessen 76, Boroszló 65, Heidelberg 59, Strassburg 53, Königsberg 53, Jena 38, Rostock 37 és Kiel 32 hallgatóval. Az 1887—88. tanévben a német prot. theol. fakultások hallgatóinak száma volt 4581; 1890—91. 4190; 1893-94 3175; 1896-97. 2676; 1899-900. 2352; 1902—3. 2179 s 1903—4. 2081 hallgató, úgy hogy az utolsó szemeszterben némi emelkedés, általában véve azonban 17 év óta több mint 50% apadás észlelhető. — Megfordított az arány a r. kath. egyetemi theol. studiumnál. Az 1878 — 79. tanévben Németország 22 tudományegyetemén mindössze csak 681 r. kath. theol. hallgató volt. 1884—85. 975; 1887—88. 1123; 1890— 1891. 1232; 1893—94. 1341; 1896-97. 1487 s 1899 —1900. 1546 hallgató. Jelenleg a 9 német róm. kath. theol. fakultáson a hallgatók száma 1701 s a tanároké 94. Ehhez járul még a 6 bajor r. kath. licz theol. intézet (Regensburg, Freising, Diliingen, Eichstatt, Bamberg ós Passau) 552 hallgatóval. Ezzel a r. kath. theologusok száma jelenleg 2253-ra emelkedett, vagyis 117-tel több, mint az ev. theologusok száma. Az idők jele ez is a mai német birodalomban ! * * * Érdekes Németországnak a vallásról és a házasságról szóló következő tanulságos statisztikája : A német birodalomban az 1903. évben 463,150 házasságot kötöttek, és pedig 422,236 esetben ugyanazon vallásfelekezetnek között. E 91*2% tiszta házassággal szemben 8"8% vegyes házasság köttetett. Feltűnő, hogy az ev. nők nagyobb számmal szerepelnek e házasságoknál, mint a férfiak. Míg a házasságot kötött férfiak közül csak 295,773 ev. férfi (63'9%) lépett házasságra, addig az ev. nők közül 297,727, vagyis 64-3%. A többi hitfelekezeteknél ellenben a házasuló férfiak vannak túlsúlyban a nők felett. Már ebből is csak azt lehet következtetni, hogy az ev. férfiak a házasságkötésnél inkább figyelemmel vannak a hitvallás ugyanazonosságára, mint az ev. nők a más vallásfelekezetűekkel szemben. Ezt a következtetést a gyakorlat is megerősíti. Míg ugyanis 20,356 ev. nő választott r. kath. férfit, addig az ev. férfi és róm. kath. nő közötti házasság csak 18,689 esetben köttetett. Összesen tehát 39,045 ev. és r. kath. vegyes házasságot kötöttek. A közölt számokból arra a következtetésre is el lehet jutni, hogy a r. kath. nők a házasságoknál jobban ragaszkodnak vallásos hitükhöz, mint az evang. nők. Áll ez a r. kath férfiakról is keresztyén-zsidó vegyes házasságok esetén. Míg ugyanis 279 zsidó férfi kelt egybe ev. nővel és 218 ev. férfi zsidó nővel, addig r. kath. férfi zsidó nővel csak 70, s a zsidó férfi róm. kath. nővel csak 68 esetben. Bizonyára érdekes és rendkívül tanulságos megfigyelés, mely tág tért nyit és bő alkalmat nyújt az ev. cura pastorális számára. Mi is tanulhatnánk belőle! * •» * A württembergi ev. főegyházi tanács a lelkészeknek a halotthamvasztás esetén való hivatalos ténykedésére vonatkozólag legújabban, az 1894. decz. 18-iki intézkedéseket kiegészítve, a következőket rendelte el: A lelkészek fel vannak jogosítva a tulajdönképeni halotthamvasztás tényét és helyét megelőzőleg beszéd, ima és liturgiái cselekvények tartására, mely esetben az egyházi harangozás ép úgy folyik le, mint az eddigi szokásos temetéseknél. Ezzel szemben a hamvak elhelyezésénél minden funkczió s a harangozás mellőzendő. Halotthamvasztás esetén a temetési szertartások formuláiból mindazok a helyek elhagyandók, a melyek csakis az eddigi temetési szertartásra és gyakorlatra vonatkoznak. A hamvaknak a krematóriumból más helyre való átvitele esetén a lelkésznek hivatalos részvétele meg van engedve. — A halotthamvasztás kérdése még egyházi rendezésre vár. * * * Ausztriában Katschthaler salzburgi érsek diöczezise papságához a papi méltóságról Chrysostomus és Cassiodorus túlzásaira emlékeztető következő épületes főpásztori levelet intézte: „A katholikus papok mindenekfölött tisztelendők, mivel megfoghatatlanul magasztos az ő méltóságuk. Hatalmuk vagyon a bűnök bocsánatára. Nagyobb a pap által való bűnbocsánat a vakok látása, a bénák járása, a halottak feltámadása, a „fiat" világossága, sőt a világnak semmiből való teremtése csu-