Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-15 / 3. szám

Az egyesület tagjairól. Pénztári kimutatás. Még csak arról kell számot adnunk, hogy egyesüle­tünknek jelenleg 21 rendes, 32 rendkivüli, 14 segélyző s 2 pártoló tagja van, 18-czal több mint tavaly. Tulajdonkép 19 új tagot vett fel a választmány, de 1 tag kilépett s így egyletünk tagjainak száma 69. A felvett tagokon kivül egy sereg jóbarát önkéntes adománnyal támogatja egye­sületünket, s jelenthetjük, hogy pénztárunk teljesen rend­ben van. Összes bevételünk, beleértve az 1903. évi pénz­tármaradványt, 6650 kor. 97 fill., kiadásaink 5107 kor. 88 fill. Általános, jótékonysági czélra gyűlt (tagdíjakból s e czélra adott adományokból) 1045 kor. 6 f., kiadatott 812 kor. 18 fill., maradt 232 kor. 88 fill. Az árva szá­mára gyűlt 163 kor. 52 fill., kiadatott 150 kor., maradt 13 kor. 52 fill. Külmisszióra gyűlt 92 kor. 70 fill, ki­adatott 70 kor., maradt 22 kor. 70 fill. Szövetségmun­kára gyűlt: 3708 kor. 7 fill., kiadatott 2826 kor. 70 fill., maradt 881 kor. 37 fill. Biblia- és iratterjesztésre gyűlt 1540 kor. 63 fill., kiadatott 1249 kor., maradt 291 kor. 63 fill.; helyiségalapra gyűlt s maradt 100 kor. 99 fill. Összes pénztármaradvány: 1543 kor. 9 fill. Megjegyezzük és felhívjuk rá a figyelmet, hogy a szövetségmunkára gyűlt pénzből fizettük helyiségünk s november óta két helyiségünk házbérét s az új helyiség berendezésének költségeit is, úgy hogy szövetségmunkánk segíti jótékonysági s másféle munkánkat is, mert hiszen helyiségeinket varróórák tartására is használjuk. Kér­jük azért azokat, a kik egyletünk munkája iránt érdek­lődnek, hogy szövetségmunkánkra első sorban ada­kozzanak. Ezek után nincs más hátra, mint hogy a nagy és kegyelmes Isten áldását kérjük munkánkra s kérjük a nagy közönséget, első sorban a lelkész urakat, a kik eddig is jóindulattal voltak irántunk, hogy jóindulatu­kat annál inkább s annál fokozottabb mértékben nyil­vánítsák, mert az igazi evangeliumi keresztyén élet felvirágoztatására, a mint eddig igyekeztünk, úgy ezen­túl is igyekezni fogunk. JŐjjön és segítsen, a ki már megértette ama bethániai szózatot: Egy a szükséges dolog! T. i. az Úr Jézus Krisztus! A ki pedig még meg nem értette, az jöjjön, hadd mutassunk rá egy másik bethániai szózattal az üdv és boldogság forrá­sára, ezt mondván : O a feltámadás és az élet: a ki O benne hisz, ha meghal is, él!!! KÜLFÖLD. Angol egyházi szemle. Angliában és Skócziában van ú. n. theologiai köz­vélemény. Hiszen a theologia körébe tartozó kérdések léénk érdeklődést keltenek ott mindeneknél. Ez okozza, hogy a legolvasottabb könyvek ott azok, a melyek ilyen problémákat mindenki által érthető nyelven vagy épen szépirodalmi mezbe öltöztetve tárgyalnak. A híres regény­iróno Mrs. Humphrey Ward „Kobert Elsmere" cz. regénye p. o. a keresztyénség történelmi hitelességének problé­máját feszegeti. A „John Inglesant" czímű regény a most Angliában mindinkább terjedő miszticzizmus, vagy jobban mondva quietizmus eszméjét akarja igazolni. A „Story of an African Farm" írója a burok ,,nyers" val­lását szemlélteti. A „John Ward the Preacher" czímű regény a merev és hajlíthatlan kálvinizmust tünteti úgy fel, mint a mely a presbiteri egyházak partikulárizmu­sának okozója. S legújabban a híres író Hall Cain „The Prodigals Brother" czímű regénye, a mely egyszerre öt nyelven jelent meg, a bűnmegbocsátás és bűnhődés problémáit fejtegeti. A theologiai írók is igyekeznek ott lehetőleg mindenki által érthető alakban és nyl vezettel tárgyalni a legelvontabb dolgokat is; mert mint Watson, a kitűnő költőpap mondja: „nálunk, a hol Huxley a protozoákról, puhány okról olyan vonzóan írt, mint egy regényíró, az emberek nem hajlandók olyan theologiai munkát olvasni, a mely barbár, érthetetlen nyelven van írva". Dr. Watson, a liverpooli Sefton Park Church lel­késze, jövő szeptemberben visszavonul a lelkészi szol­gálattól, azzal indokolva lemondását, hogy nem képes gyülekezetében tovább a prédikátori és lelkipásztori hivatást teljesíteni. Ez utóbbi t. i. abban áll, hogy a lelkész évenként legalább egyszer végig látogatja előre bejelentett terv szerint a gyülekezet összes tagjait. Most egy angol egyházi lap, Watson lemondásából kifolyólag, felvetette azon kérdést, hogy szükséges-e a cura pasto­ralis fentjelzett módjának kötelező gyakorlása, és arra a következtetésre jutott, hogy a kitűnőbb szónokokat meg kell az egyháznak kímélnie ettől a tehertől, akként, hogy legyen a nagyobb városokban prédikáló és cura pastoralist gyakorló „látogató" papság; ezen bifurkáczió által adjanak az előbbinek több időt a tanulásra, elő­készületre, hogy időnap előtt össze ne roskadjon a ket­tős teher alatt. Nem lenne czélszerű sehol sem ez a kettéválasztás, mert hiszen a gyülekezetét nem ismerő pap mindenütt könnyen elvonttá, érthetetlenné lenne gyülekezete előtt, a közvetlen érintkezés megszűntével. Az angol irodalom talán miben sem oly gazdag, mint az életrajz irodalmában. Most, hogy közeledik Knoxnak négyszázados emlékünnepe — állítólag 1505-ben született — több új életrajza jelent meg ennek a hajlíthatlan jellemű nagy skót reformátornak. De talán egyik sem leend olvasottabb ezek közül, mint az, a melyet az Imago Christi hírneves szerzője, dr. Stalker, előbb glasgowi lelkész, most aberdeeni theol. tanár írt. Mint említett munkájában a Mesternek, úgy a most meg­jelent életrajzban ennek a hű, sokszor félreismert tanít­ványnak adja ékesen megírt hű jellemképét. Dr. Wells a lángbuzgalmú Wilson volt edinburghi Barclay egyházközségi lelkésznek életrajzát írta meg vonzóan, építőén. Az angol szabad egyházak egyik leg­tevékenyebb és legrokonszenvesebb lelkészének, a korán „letört" Hugh Price Hughesnak életét leánya tárta fel gondos szeretettel megírt munkájában. Az írásnak egyik legvonzóbb angol magyarázója, a már nyugalomba vonult manchesteri Maclaren. Sokan ismerik, kedvelik nálunk is ezen oly nemes, „egyszerű eszközökkel dolgozó" prédikátor munkáit, a melyeknek főerőssége és építő ereje az írás magyarázatában és alkalmazásában áll. Most megjelennek bibliamagyarázatai egy szerves, összefüggő egészben. Gazdag tárháza leend ez az Isten igéje által áthatott keresztyén bölcseségnek és az abból folyó tanításnak. Az angol és skót missziói társaságok Indiába a legtanultabb munkaerőket küldik, a kik különösen a

Next

/
Thumbnails
Contents