Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-02 / 27. szám

előadói teendők megkezdésére. Két főtárgy volt. Egyik a köri értekezletek jelentéseinek, javaslatainak tárgyalása, másik az egyetemi bizottság egyházközségenként való alakítása iránt való intézkedés s az egyetemi mozgalmak fejlesztése. A derecskei kör javaslatára 5 helyett 4 körre osztatott az egyházmegye, ú. m.: debreczeni, derecskei, bárándi, konyári körökre. Az új körök újévtől kezdve kezdik meg működésüket, s az egybehívok ki is neveztettek. A belmissziói működés kérdésében kimondja az értekezlet, hogy egyleteskedésre szükség nincs. A lelkész, presbitérium, tanító s gondnok gyakorolják a teendőket, melyeket §-okba önteni, szakaszokba szedni úgy se lehet, A hol kivihető, legyenek télen vallásos estélyek. Elénk eszmecsere indult meg a parókhiális könyvtárak szervezése ügyében. Az értekezlet tiltakozik az ellen, hogy a beszerzendő müveket a magunk pénzén szerezzük meg ugyan, de csak a konvent által engedélyezettek közül választhassuk. Ezúttal azonban várakozó álláspontra helyezkedik az érteke/Jet, mivel a konvent munkálata még lejön a kerületre s lesz alkalom a kérdéshez hozzászólani. A Basa-Győry-féle alapítványnak az ügyében véleményt adni az egyházmegyei gondnok elnöklete alatt Szele György, Szécsy István, dr. Kőrössy Kálmán és dr. Árvay Béla bízattak meg. Felmerült az a kérdés, mely az egyházmegyei lelkészi gyámintézetből kizárt újabb lelkészek érdekét érinti, vonatkozással a létesítendő országos lelkészi nyugdíjintézetre. Javaslattételre Dávidházy János esperes elnöklete alatt F. Varga Lajos, Fodor Sándor, Veress Bálint és Csighy Andor küldettek ki. A szocziális mozgalmakban való részvételt illetőleg elfogadtatott az előadó Veress Bálint javaslata, melynek értelmében a nemes czélzatú szocziális kérdések jézusi szellemben való irányítására gyakoroljanak lelkészeink'befolyást. Egyházmegyei gondnokválasztás. A bihari egyházmegye a nagy nevű s nagy emlékű Ritoók Zsigmond halálával megüresedett gondnoki székbe 30 szavazattal Bary József nagyváradi törvényszéki elnököt választotta meg. Isten tartsa meg Őt egyházi férfiaink sorában sokáig dicsőségben! Keresztelő a Rákosban. Rákoskeresztúrról jelentik, hogy ott érdekes keresztelő folyt le. Százhárom felnőtt, 18 évet betöltött egyént kereszteltek meg a Rákos patakban a babtista egyház hitelvei szerint. A babtista vallás, a mely azon a vidéken nagyon terjed, 103 új hívet nyert, a kik közül Szada községből 56, Rákoskeresztúrról 47, nagyrészt református és katholikus vallású vette fel az új hitet. E két községben már csinos babtista imaházak vannak. E keresztelő egyházi s vallásos életünk sorvadásának bizonysága. Az igazi vallásosság után epedő szív, ha egyházában nem találja meg az élő Krisztust, elhagyja apái vallását, hogy másutt nyerje meg azt, mi után szíve sóhajtozik. A VI.—VII. ker. budapesti ref. templomépítö helyi bizottság jún. 22-dikén a zuglói „Schátz"-féle vendéglőben tartott nyári ünnepélye nagyszámú díszes közönséget gyűjtött össze. A hangversenyen fellépett művészek, különösen Batizfalvi Elza, e bájos művésznő énekével, s Magyar Ernő nemes ízlésű s tiszta, művészi hegedűjátékával ragadták el a közönséget. Kürthy György szellemes humoros felolvasása, s a „Lyra" dalkörnek bámulatos preczizitással és lelkesedéssel előadott dalai hatása alatt oly fesztelen jókedv uralkodott, hogy annak csak a reggeli órák vetettek véget. E nyári ünnepély, melynek sikerét az elnökségen kivül Hamar Istvánné úrnő és Kubinyi Imre úr buzgólkodása nagyban elősegítette, szép jövedelmet hozott e szent czélra. (K. E.) A népoktatás új tanterve. Berzeviczy Albert, mielőtt megvált volna a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésétől, kiadta a népiskolák új tantervét s az erre vonatkozó utasítást. E terjedelmes és értékes munkálaton évek óta számos szakember dolgozott. Az 1877-ben kiadott népiskolai tanterv imár 28 év óta szolgál a tanítás alapjául, ez okból szükségesnek mutatkozott, hogy e hosszú gyakorlat tanulságait értékesítve, a tanterv gondosan átvizsgáltassék. Az Orsz. Közokt. Tanács megindította azt a munkálatot, mely számos hivatott tényező belevonásával most befejezést nyert. A népiskolában tanítandó tárgyakat a törvény, a tárgyak tanításának mértékét a dolog természete szabja meg úgy, hogy e tekintetben nagy módosításokat nem volt szabad és nem is kellett eszközölni. A régi tanterv kétségkívül nagy szolgálatot is tett a népiskolai oktatásnak és az átvizsgálás eredménye az volt, hogy felhasználva a szerzett tapasztalatokat, többnyire a régi tantervben megjelölt irányban haladtak tovább. Ez kitűnik a főbb eltéréseknek itt következő felsorolásából: A régi tanterv nem jelöli meg minden tantárgynál az elérendő czélt; a legtöbb tárgynál arra szorítkozik, hogy a tanítás anyagát általánosságban határozza meg; a tananyagba pedig belesző módszeres utasításokat, melyek a tananyag áttekintését megnehezítik. Az új tanterv elkülöníti a tantervet a módszeres utasítástól; a czélt mindenütt pontosan megjelöli és a tananyag terjedelmét, főbb pontjait bizonyos részletességgel állapítja meg. — A tantárgyak számában és óratervében sem történhetett lényeges változás. Új csak a kézimunka tanításának terve ; a kézimunka nem fordul elő, mint kötelező tárgy a népiskolai törvényben, a rajz sem; de kívánatos, hogy mindkettőt fokozott mértékben bevigyük a népiskolába, melynek gyakorlati jótékony hatását nagy mértékben növeli. Az óraszámban nagyobb változás nem történt. Fontos, hogy a magyar nyelvre szánt órák száma hárommal növekedett, az énekóráké kettővel, a testgyakorlási óráké héttel. Mindössze azonban csak hattal emelkedett az összes órák száma 139-ről 145-re. A mostani felosztás jobban meg fog felelni a tanítás szükségletének és összhangzásban van az egyes tárgyakból fölvett anyag mennyiségével. A miniszter elrendeli, hogy az új tanterv az összes állami és községi elemi népiskolákban (Fiúméban az állami elemi népiskolákban) az 1906/7. iskolai évben életbe lépjen. S a tanfelügyelőkhöz intézett körrendeletét így fejezi be : „Az új Tanterv és az Utasítás hosszú tárgyalások eredménye, melyhez sok hivatott tényező, számos tanítótestület és tanító hozzájárult, Most átadom a haza tanítóságának ezt a fontos munkálatot. Vegyék hasznát mindennapi nehéz munkájukban, érvényesítsék útmutatásait a gyakorlatban, gyümölcsöztessék az iskolában a nemzet javára. Csak ők szerezhetnek sikert e munkálatnak, Ő nekik kell holt betűjét életre ébreszteni, ők válthatják be a reményeket, melyeket e műhöz kötünk. Ne felejtsék el soha, hogy midőn mindegyik tanító a maga iskolájában kötelességét teljesíti, valamennyien együttvéve a legnemesebb és legnagyobb feladatnak, a nemzet haladásának szolgálatában állanak." Felvétel a nagyváradi ev. ref. tanítónöképzöbe. Ertesítetnek a t. szülők és érdekeltek, hogy a nagyváradi ev. ref. tanítónőképző-intézet első osztálya f. évi szeptember hó 1-én megnyílik. Az intézet internátussal van kapcsolatban. A tanintézetbe oly ép testű leányok vétetnek fel, a kik 14-ik életévüket már be-