Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-04 / 23. szám

Istenből való életerő. így tehát ez a lókus nem valamely tisztultabb ós nemesebb továbbfejlődését mutatja az ó-testamentomi síron túli élet tanának, hanem csak azt mondja meg, a miről az ó-testamentom egyéb helyei hallgatnak, hogy a testtől megvált rúach-hal mi történik. Hamar István. BELFÖLD. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. Mult hónap 24-dikére sereglettek össze Debreczenbe a tiszántúli egyházkerületi gyűlés tagjai, hogy a kerületnek több százra menő kisebb-nagyobb "ügyét elintézzék. Sok levén a tárgy, meg is tartott a közgyűlés három nap, s bár a tárgyalások általában sima menetűek voltak, egyik-másik ügy mégis hosszabb vitákat eredményezett. A gyűlést az agg pátriárka: Kiss Áron püspök nyitotta meg buzgó imádsággal; de beszédét, a melyben a kerület fontosabb eseményeit érintette, már nem maga, hanem Sass Béla helyettes főjegyző olvasta fel. A közgyűlési tagok számbavétele után Dicsöfi József főjegyzővé történt választásáról tettek jelentést s az új főjegyző nyomban le is tette hivatali esküjét, rövid, de tartalmas beszédben ajánlván fel a kerületnek szolgálatát. A megejtendő választásokhoz a szavazatszedő bizottságot kiküldve, a pénzügyi bizottság jelentését hallgatta meg s hagyta helyben a közgyűlés. Majd, miután az eltávozott agg püspök helyét Dávidházy János esperes foglalta el, megalakították az időszaki tanácsot; tisztségüknek továbbvitelére kérték fel a lemondott Szeremley Sámuel tanácsbirót és Sass Béla aljegyzőt; megválasztották, minden vonakodása daczára is, kerületi levéltárnoknak Eröss Lajost; kiegészítették a kerületi bizottságokat és meghallgatták a kiküldött bizottságnak a Miklósi Mózes-féle alapítványi ingatlanrész szabálytalan elárverezésére vonatkozó jelentését. A jelentés bizony azt, állapította meg, hogy mulasztás történt, a mikor az ingatlanrészre nézve nem biztosíttatott telekkönyvileg a kollégium tulajdonjoga, s így történhetett, hogy Fried Lajos az ingatlant eladhatta s ez által a kollégiumot megkárosította. A gyűlés megbízta az ügyészt, hogy a rosszhiszemű eladót perelje be, s ha a per nem vezetne eredményre, a kiküldött bizottság állapítsa meg, hogy a mulasztásnál kit terhel a felelősség. Az ezután felolvasott miniszteri leiratokat tudomásul vették; a hajdumegyei kereskedelmi egyesület ama kérelmével szemben, hogy a lelkészek és tanítók tiltassanak el a fogyasztási szövetkezetek alapításától és az azok vezetésében való részvételtől, kijelentették, hogy a fogyasztási hitelszövetkezetek alakítása hasznos és szükséges, s így a lelkészeknek és a tanítóknak azokban való részvétele nemcsak el nem tiltható, sőt ellenkezőleg, igen ajánlatos. A második napi (25-diki) ülést egészen a debreczeni főiskola ügyei töltötték ki. Dr. Kun Béla jogakadémiai tanár letette hivatali esküjét; majd pedig a dr. Bartha Béla távozásával megüresedett jogakadémiai tanszékre és a Kovács Lajos elhunyta folytán betöltendő tanítóképezdei tanári állásra beérkezett pályázatok eredményét s a tanári karok és az igazgató-tanács véleményes javaslatait meghallgatván, elrendelték a választást. A kiküldött tanárválasztó bizottság a preparandiai tanszékre Nagy Vilmost választotta meg; a jogakadémiai tanszékre azonban egyenlő szavazatot nyervén a bizottságban Kovács Gábor és K. Kiss József, a közgyűlésnek magának kellett döntenie. A megejtett szavazáson K. Kiss József 24 szavazatával szemben 34 szavazattal Kovács Gábor választatott meg a nemzetgazdasági tanszékre. Kisebb fontosságú kollégiumi ügyek elintézése után, az akadémiai tanács javaslatára elvileg kimondták, hogy az akadémiai tanárok javadalmazását az államiakéval egyenlővé kívánják tenni, s a tanácsnak erre vonatkozólag beterjesztett munkálatát áttették a gazdasági tanácshoz, azzal az utasítással, hogy arra nézve az őszi közgyűlés elé terjessze be véleményes jelentését. Majd a debreczeni egyetem felállításának és a filozófiai fakultás szervezésének nagyfontosságú ügye került szőnyegre. Bemutattatott az egyetem ügyében a zsinathoz intézendő felterjesztés, a mely arra kéri a zsinatot, hogy ezt a dolgot vegye gondjaiba és tegyen olyan intézkedéseket, a melyek mellett, részint államsegéllyel, részint a kerületek hozzájárulásaival, az egyetem minél előbb felállítható legyen. Kéri, hogy küldjön ki e végre a zsinat egy állandó bizottságot, a mely a kerületek és a testvér evang. egyház bevonásával vezesse az egyetem iigyót. A felterjesztést a gyűlés el is fogadta. Hosszú és még a harmadik napi ülésbe is átnyúlt vita indult azonban meg a felett a javaslat felett, hogy addig is, míg az egyetem felállítható lenne, a filozófiai fakultás szerveztessék, egyelőre három tanár beállításával. Dóczy Imre középiskolai felügyelő, az egyetemi bizottság felhatalmazása alapján érintkezett e dologban a kultuszminisztérium illetékes közegeivel, főként abból a szempontból, hogy a debreczeni tanárképzőben végzettek miként volnának egyetemi vizsgálatokra bocsáthatók ós hogy a fakultás tanárai felvétetnének-e az orsz. tanári nyugdíjintézetbe. A válasz az volt, hogy ez az utóbbi, mivel ily jellegű tanárokról a nyugdíjtörvényben nincs szó, ez idő szerint lehetetlen; az előbbi pedig talán úgy volna lehetséges, ha a növendékek a Debreczenben végzett éveken felül még egy évet valamelyik hazai egyetemen töltenének el. A javaslat mellett Sulyolc István, Eröss Lajos és dr. Fercnczy Gyula szólaltak fel, hangoztatván, hogy az alapok a kiadásokat fedezik és hogy a ref. tanárképzés megkezdése égető dolog; a felszólalók nagyobb többsége azonban a főiskolai igazgató-tanács véleményéhez csat-