Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-14 / 20. szám

tanár közreműködésével hangversenyt rendezett, a mely 154 kor. 84 f. tiszta jövedelemhez juttatta az egyesületet. Helyreigazításul. Lapunk f évi 16-dik számában egy ismertetés jelent meg a londoni vallásos iratokat terjesztő társulat magyarországi működéséről, a melyben arról volt említés téve, hogy a társulat egy magyar embert alkalmazott irodájában. A társaság budapesti üzletvezetője: Schorr Károly úr, most felvilágosításul hozzánk beküldött soraiban azt jegyzi meg, hogy ő is magyar ember, a ki Magyarországon született s teljesen bírja a magyar nyelvet. Ennek a felvilágosításnak szí­vesen adunk helyet; de megjegyezzük, hogy a társa­ságról megjelent kis ismertetésnek távolról sem volt czélja, hogy Schorr Károly úr magyar voltát kétségbe vonja, vagy csak homályba is borítsa. GYÁSZROVAT. Kovács Lajos, a nagykőrösi ref. gyülekezet egyik lelkipásztora, nagykőrösi lelkészkedése 44-dik s életének 75-dik évében elhunyt. A boldogult, hír szerint, vagyo­nát egy új templom építésére hagyta. Haláláról az egy­háztanács külön gyászjelentést adott ki. Balassa Dezső mohai ref. lelkész, 44 éves korá­ban elhunyt. Legyen áldott emlékezetük! KÜLÖNFÉLÉK. Orgonaipar. A Budapest, VII., Garay-utcza 48. szám alatt lévő villamos gépekkel berendezett orgona­gyár tulajdonost változtatott annyiból, hogy a Rieger­testvérek egyik érdemes tágja, Ríeger Ottó cs. és kir. udvari orgonagyáros tulajdonába ment át és ezen névre a budapesti kir. kereskedelmi törvényszéknél jegyeztetett be. A gyártulajdonos Rieger Ottó budapesti orgonagyárát jóval nagyobbította és az orgona-építészet legmodernebb kellékeivel rendezte be és ezen gyárában 30, kizárólag magyar munkást alkalmaztat, a kik már igen nagy kikép­zettsóggel bírnak az orgona-építészetben, a melynek fejlesztésén a gyár tulajdonosa buzgón és szakavatottal! fáradozik. Tavaszi gyógyítások. Az életet ébresztő tavasz meleg napsugaraival földünk minden élő szervezetére hihetetlen hatással van. Életet ad és életet vesz! Különö­sen az utóbbit bizonyítja sok beteg embertársunk szomorú kimúlása, a kik áldozatai a márcziusi nagy ébredésnek. Mert a tavaszi meleg nemcsak a test élettani sejtjeit szaporítja, hanem ilyenkor a testet emésztő kóros sejtek is rohamosan fejlődnek és pusztítják a testet. Ez okból leginkább tavasz idején szorul a szervezet az orvosi tudomány támogatására, mely hivatva van a test ellen­álló képességét öregbíteni és netalán fennálló betegsé­geket körülhatárolni, visszaszorítani. Az uralkodó orvosi irányok között ezen hivatásnak legtökéletesebben felel meg a vérgyógyítás (Hemopatia), mivel ez élettani új és tökéletes vért ád a testnek, a vérkeringést rendbe hozza és az összes szervek táplálkozását emeli, evvel egyszersmind a szervezet ellenálló képességét növeli. Ezen gyógymód megállapítója dr. Kovács J. fővárosi orvos, kinek e czélra berendezett intézete van Budapest, V., Váczi-körút 18. sz, alatt. Mindazok, a kik köszvény, asthma, szív-, gyomor-, vese-, ideg- vagy vérbajban szen­vednek, teljes bizalommal forduljanak ezen hírneves orvoshoz, mielőtt valami gyógyfürdőbe vagy gyógyinté­zetbe mennének. A kezelés igen egyszerű, kellemes, minden viszonyok között alkalmazható, hivatási zavarokat nem okoz. Az „fisíker" élet- és járadék biz­tosító társaság Bécsben április 18-án tartotta XLVI. rendes közgyűlését gróf Prokescli Osten Antal úr elnöklete alatt. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az 1904. évben 8863 ajánlat nyújtatott be 52.713,050 kor. 53 f. tőkére és 104,364 kor. 12 f. járadékra és 7116 szerződés 41.615,450 kor. 55 f. tőkére és 104,185 kor. 28 f. járadékra létesítte­tett. Az év végén érvényben volt 88,197 biztosítási szerződés 524.328,089 kor. 83 f. tőkére és 528,887 kor. 66 fillér járadékra. A haláleseti, — vegyes- és meghatározott lejárattal kötött — biztosítások állománya az 1903. év deczember 31-iki állományhoz viszonyítva — 3143 szerződéssel 19.263,669 kor. összegben — szaporodott. Az 1904. évben halálesetekért, visszavásárlásokért, élet­eseti és járadékbiztosításokért 5.766,147 K, a nyeremény­részesüléssel kötött haláleseti biztosítások osztalékalapjaiból ós a minimális eredménnyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból és az üzleti nyereségből a társaság által adott összeg hozzászámításával 10.378,708 K, összesen 16.144,855 K fizettetett, míg a tartalékok szabályszerű emelésére for­díttatott 14.759,549 K. A halálesetre nyereményosztalékkal biztosítottak mint nyeremény osztalékot az jjA" osztalékterv szerint az évi díj­nak 25°/0 -át, illetve 20 I Q -íity £1 qi J B£ t osztalékterv (emelkedő osztalék) szerint pedig a biztosítás tartama arányában az évi díj 2725, 227i f 20, 171 /,, 15, 12% 10 és 9ü /0 -át kapják. A biztosítottakkal szemben elvállalt kötelezettségek tel­jesítésére szolgáló biztosítéki vagyon a számadási jelentés szerint áll: a tőke- ós járadékbiztosítások díjtartalékaiból (biztosítási alapok) 63,460.412 K 26 f. a minimális eredmény­nyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból 81,731.122 K 49 f., összesen 145.191.534 K 75 f., továbbá a részvénytőkéből 2.000,000 K s a tőketartalék, különtartalék s az 1904. évről átutalt nyereségből 7,070.718 K 09 f., összesen 154,262.252 K 84 fillér. Az összes vagyon 164,458.787 K 99 f»-re PÚg cs ebből 25 millió K van Magyarországon elhelyezve. A részvényeseknek osztalék és feliilosztalék gyanánt 400,000 K osztatik ki; az elélés és halálesetre nyeremény részesüléssel biztosítottak osztalékalapja javára 460,000 kor. utaltatik át. Az 1904. évben a nyereséggel biztosítottak között ós az esedékes kölcsönös túlélési csoportbiztosítások után 792,507 kor. nyereségrészesedés fizettetett ki. Az 1904. évi részvényszelvény a társaság bécsi és buda­pesti pénztárainál április 19-től kezdve 200 K-val váltatik be. Szerkesztői üzenetek. L. G. Mezőtúr. A beküldött nyilatkozatot megkaptam. Miután azonban az esetleg folytatódó rekriminácziókba nem kívá­nok belemenni, engedje meg, hogy azt ne közöljem Kijelentem azonban, hogy a szerkesztői megjegyzéssel kisért kacsahír fel­röppentőit nem kerestem s nem keresem mezőtúri körökben. Meg­győződésem, hogy nem a mezőtúriaknak, hanem másoknak állott érdekében a kacsahírt a budapesti napilapokba bejuttatni. De ha alaptalan volt a hír és visszatetszést keltett Mezőtúron is, ezél­szerűbb lett volna azt azonnal megczáfolni, nein pedig két hét múlva, a mikor már bejárta az egész országot. S. J. Kolozsvár. A felolvasást Sz. J.-tőI megkaptam. Mi­után azonban B. L. értekezése közlését megkezdtem, azt csak ennek bevégződése után közölhetem. Szives üdvözlet!

Next

/
Thumbnails
Contents