Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-14 / 20. szám

Nyugat-Magyarországon, a melynek két és fél millió lakosa van, két kolportőrünk dolgozik. A lakos­ságból két millió beszél magyarul ős körülbelül egynegyed millió németül. A róm. kath. papság hatalma elég nagy ezen a részen és nem ritkán még meg is égettetik a kolportőrök által eladott bibliákat. Délnyugati Magyarország erős, körülbelöl 130,000 főre tehető protestáns lakossággal rendelkezik. A munka­mező általában nagy variácziót mutat, a mennyiben a túlnyomó többséget alkotó magyarság mellett, németek, horvátok, szerbek és zsidók is tekintélyes számban van­nak a lakosok között. Egyik kolportőrünk huszonöt évig működött ezen a területen, ós öröm hallgatni, a mikor elbeszéli, hogy mit végezett ezen idő alatt. Nemcsak vetett, hanem aratott is ; de véleménye szerint a mult idő aratása elenyésző a jövendő aratásával szemben. Délmagyarországon, a magyarokon kivül, nagy számmal laknak szerbek, németek, oláhok, horvátok, sokáczok és zsidók. Itt három kolportőrünk működik szép sikerrel. Munkájok az ország legtermékenyebb területén és leggazdagabb népessége között folyik. De hogy a koloportőr csak meglehetős sikerrel is működ­hessék Délmagyarországon, legalább öt nyelvet kell ismernie. A mikor még a Kaukázusban működtem, büszke voltam kolportőreimre, a kik három nyelvet beszéltek ; — de mik ők a mi délmagyarországi munkásainkhoz képest ?! Délkeleti Magyarország a legélesebb ellentétet mu­tatja fel az országnak épen most ismertetett részével szemben. Az oláhok vannak itt többségben és számuk mintegy félmillióra tehető. Munkánk a legszebb sikerrel folyik itt is. És jólesik megjegyeznünk, hogy e terület román papsága általában olyan emberekből áll, a kik elismerik az Isten igéjének igazságát és örvendenek azon, hogy híveik olvasgatják az írást. Egyik legnagyobb munkakör Közép-Magyarország, három milliónyi lakossággal, a melyből egy millió pro­testáns. Itt is, mint a többi körökben, vannak hazai egyesületek, a melyek a biblia terjesztésében munkál­kodnak, és elismerésre méltó, hogy a magyar protestan­tizmus vezető köreiben gyakran felhangzik a kívánság­árrá nézve, hogy az egyesületek működését hatásosabbá tegyék egy magyar bibliaterjesztő-társaság szervezésével. Északi és északkeleti Magyarország, két millió lakosával, főként a nép nagy tömegének szegénysége következtében, fáradságos tere munkálkodásunknak. A legszegényebbek különösen a tótok, a kik a Kárpátok déli oldalán élnek. Gyakran talál itt kolportőrünk olyan falukra, a melyben csak asszonyok ós gyermekek van­nak; miután a férfiak mind kivándoroltak. Erdély, három és fél millió lakosával, egyike Magyarország legérdekesebb részeinek. Kétségtelenül a legszebb, festői várromokkal koronázott hegyeivel, remek erdőivel és mosolygó völgyeivel. A bibliaterjesztés nehéz munka ezen a festői vidéken, különösen pedig ha még azt is tudjuk, hogy az oláhok, a kik a lakosság tekin­télyes részét alkotják, nemcsak szegények, de a legtöbb esetben írástudatlanok is. Szlavónia és Horvátország együtt rendkívül nehéz terület. Ezekben a tartományokban még ma is érvény­ben vannak a könyvkereskedést gátló amaz elavult tör­vények, a melyeket a. tulajdonképeni Magyarországon már régen eltöröltek. De mindennek daczára is a kilá­tások épen nem elszomorítók és a türelem és a tapin­tatosság már is szép eredményeket hozott létre. Azzal végzem, a mivel kezdtem. A bibliaterjesztés munkája Magyarországon reményteljes; sőt több, mint reményteljes. A magyar, ez a tehetséges faj, olyan szere­pet játszik Kelet-Európában, a mely unikumnak mond­ható. Befolyása kiterjed a Kárpátoktól az Adriáig, csak­nem Bécstől a Fekete-tengerig. Ha az evangélium fogja áthatni és vezérelni benn és künn, befolyása szélesedni és mélyülni fog és ismét azzá válik, a minek dicsőséges története felmutatja: a keresztyénség védő bástyájává ! IRODALOM. „Helyesírási Gyakorlatok". 2-dik bővített és a 862/1903. sz. miniszteri rendelettel kiadott iskolai he­lyesíráshoz alkalmazott kiadás. írta: Vaday József, közs. isk. igazgató Nagyváradon. Kapható a szerzőnél bekötve 30 fillér árban, bérmentes postai szállítás mellett. E gya­korlati irányú könyvecske már a II-dik elemi osztálytól kezdve fölfelé minden osztályban igen jó szolgálatot tesz szépírási, nyelvtani és helyesírási órákon egyaránt. Tábláról, könyvből leírásra és diktálásra, valamint házi feladatokra alkalmazható 133 gyakorlatba foglalja az összes helyesírási tudnivalókat. Ajánljuk tanítóink figyel­mébe. Népszerű Főiskola Könyvtára. Dr. Földes Béla, dr. Lóczy Lajos és dr. Alexander Bernát egyetemi taná­rok szerkesztésében nagyérdekű gyűjtemény kiadását határozta el a Franklin-Társulat. A „Budapesti Népszerű Főiskola" (University Extension) előadásait közli a kiadó intézet, részben bővebb feldolgozásban, könyvalakban, Népszerű Főiskola Könyvtára czímmel. A gyűjteménynek most jelent meg első két kötete, két önálló, tudományos értékű munka. Az első kötet czíme: A nemzetiség tör­ténetbölcseleti szempontból. Szerzője Marczali Henrik. Széles látókörrel, történetbölcseleti alapon fejti ki a szerző a nemzetiség napjainkban rendkívül aktuális fogalmának a tartalmát. Könyvének vezérfonala a követ­kező : A nemzetiségek eredete; a nemzetiség és a világ­birodalmak ; a nemzetiség és a világvallások; a nem­zetiségek és a világműveltség; a nemzetiségek és a szocziálizmus; a magyar nemzetiség fejlődése. A második kötet szerzője dr. Salgó Jakab, a lipótmezei elmegyógy­intézet főorvosa. A munka czíme : A szellemi élet hygie­nája. A tudós szerző a szellemi munka komponenseiből indul ki, s tapasztalati úton ismertetve az összes megfelelő tudományos kísérleteket, népszerű modorban, de mélyre­ható alapossággal foglalkozik a szellemi munkát meg­akasztó tényezőkkel: a kifáradással és a kimerüléssel; részletesen jellemzi a megfelelő tüneteket s végül fej­tegeti azt a kérdést, mi a teendő a szellemi túlterhelés ellen. Az ízlésesen kiállított könyvtár egy-egy kötetének ára tartós kötésben 2 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents