Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-07 / 19. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A reformáczió emléknapjának kérdéséhez. Benke István. — Táreza: Knox János élete 1542-töl 1549-ig. Mölnár János. — Könyvismertetés : A Műveltség Könyvtára. — Belföld: A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. Tudósító. — Misszióügy: Titkári jelentés. Forgács Gyula. — A keresztyén ifjúsági egyesületek XVI. világkongresszusa. Dr. Pruzsinszky Pál. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Egyház. — Iskola. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. A reformáczió emléknapjának kérdéséhez. Noha „Karczagi kálvinistának" e tárgyhoz való hozzászólását a Szerkesztő úr azzal okolta meg, hogy a zsinat intézkedése után ugyan elkésve érkezett be a laphoz, de mégis közölte, mert egyetértett vele: azért az „audiatur et altéra pars" elvénél fogva remélem, hogy szerény soraimnak is helyet enged. Mert úgy látszik, ez a kérdés aktuálissá kezd lenni, épen azon oknál fogva, hogy a zsinati atyák abban már döntöttek. S ha más czímen nem, a kritika jussán is igényelhetem a nyilvános hozzászólást, hogy kitűnjék: igaza van-e a Szerkesztő úr véleményével erős támaszt nyert „Karczagi kálvinistának" abban, hogy midőn a reformáczió emléknapjául okt. 31-ikét követeli — mint a czikk végén mondja — „kifejezni kivánta azt, a mit a nép érez és óhajt". Én is a „nép"-hez tartozom. De a jelen fontos kérdés tárgyalásánál nem érzésből és óhajtásból indulok ki, azaz nem szubjektív, hanem objektív okok indítanak arra, hogy tárgyias alapon, az egyháztörténet világánál nézzük ezt a kérdést. Következőleg lássuk, hogy elég argv .entum-e „Karczagi kálvinistának" a kérdést illető en tz érvelése: „Vagy volt október 31-ike, vagy nem. Ha voit, legyen az évforduló emlékünnepe is akkor. Október 6-ot, márczius 15-öt ós sok más eseményt, mely nem is egy naphoz van kötve, mégis egy meghatározott napon ünnepeljük. Mért legyen kivétel a reformáczió megindulása ?" A reformáczió megindulása? De hiszen épen ebben van a nagy tévedés, hogy ne mondjam, önámítás, — legalább minket, magyarországi ev. reformátusokat illetőleg, a kik a Királyhágón inneni négy szuperintendencziában 1881-ig, a debreczeni első zsinatig, helvét hitvallásúak voltunk, a „Helvét Vallástétel "-ről nevezett egyik szimbolikus könyvünk után, a mely a német reformátoroktól függetlenül először Bázelben (Svájczban) 1536-ban íratott, Bullinger, Mykonius és Oswald hittudósok által; míg ellenben a másik szimbolikus könyv, a német reformáczió irányát követő „Heidelbergi Káté" csak 1562-ben jelent meg, Ursinus és Oleviánus hittudósoktól. Egyszóval: ne felejtsük el magunkra nézve, hogy nem csupán német reformáczió volt, hanem svájczi (helvét) is ; még pedig előbb indult meg ez és későbben amaz. Előbb kezdette meg a reformáczió dicső művét Svájczban Zwingli Ulrik (a kinek úgyszólván művét folytatta és végezte be Kálvin János), mint Luther Márton Németországban! Bizonyítsunk. Bizonyításunk épen okt. 31-ikének a kérdésével függ össze. Ugyanis : Zwingli Ulrik már 1516-ban Einsiedelnben nyíltan a reformátori pályára lépett, midőn környezetében és a szószékről hirdette evangéliumi meggyőződését, hogy: „Az Isten szava az egyetlen irányzó a hitre és az életre s Krisztus a mi egyedüli üdvezítőnk". A tekintély-tannal ellentétben pedig ugyanekkor hirdette : „Eljön nemsokára az idő, midőn sem Hieronymus, sem más egyházi atya nem lesz tekintélyben az igazi keresztyén előtt, hanem csakis maga a szentírás". Előreformátori tevékenységére nézve ő maga így nyilatkozik a második zürichi vitatkozás tételeinél, 1523. okt. 26-án: „Mielőtt akárkitől csak a Luther nevét is hallottam volna, már 1516-ban a Krisztus evangéliumát kezdettem prédikálni; ha ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASÁGI GÉP- ÉS ESZKÖZGYÁR FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. TflÍQ7nU0flíŰ7PtÍ horonHo7ÓCDlí kézi erö * é s S<*«l»».ltAsra, szállít I ÜJOtUlOlíVCtOll UOIOllUu&GuGn mindennemű tejgazdasági gépeket és eszközöket tejszállításhoz, vaj- és sajtgyártáshoz stb. Teavajat, túrói határtalan mennyiségűén veszünk át. Árjegyzék és költségvetés Ingyen és bérmentve.
