Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-16 / 16. szám

A Társaság mult évi jelentéséből egy pár adat igazán méltó arra, hogy felhívjuk reá olvasóink figyelmét. így a társaság londoni bizottsága elhatározta, hogy a délkeleti európai munka központjává a Budapest, Alkotmányutcza 15. szám alatti raktárát rendezi be. A Magyarországot körülölelő országokból álló nagy kerületben a munka felügyeletével és vezetésével Webster Jakab budapesti skót lelkészt bízta meg, a ki már különben eddig is vezette a magyarországi munkát. A központi bizottság belátta, hogy Budapestről mint központból vezetve, az iratterjesztés sokkal gazdagabb áldásra és több eredményre számíthat, mintha Bécs lenne a központ. Ez a tény bizonyára csak elismerésképen tekinthető Magyarország iránt a Társaság részéről. A budapesti raktárban ezáltal megnövekedett munka ellátására a régi tisztviselő, Schorr Károly mellé egy magyar tisztviselőt is alkalmazott a társaság, Csűrös Sándor személyében, a ki azelőtt a Bethánia-egyesület bibliaterjesztője volt. — Szándékában van a társaságnak egy magyar bizalmi bizottságot is szervezni, a melynek feladata lenne tanácsaival oda hatni, hogy a fontos munka mentől nagyobb terjedelemben és eredménnyel folyjon. A jelentós statisztikája szerint az elmúlt évben nem kevesebb, mint 108,500 példány külömböző könyvet és iratot adott ki a társaság. Ezek között a mult évben jelent meg a „Legfőbb jó", írta Drummond, ford, Szabadi Béla; Luther élete, ford. Szabadi Béla, és Kálvin élete, írta Losonczy László. Mindhárom mű illetékes körökben máris sok elismerést aratott. A budapesti raktárból az elmúlt évben a különböző nyelvű könyvekből és iratokból 271,608 példányt terjesztettek el, a melyekből 23,453 korona volt a bevétel. A társaságot és építő kiadványait melegen ajánljuk lelkészeink, tanítóink s általában prot. egyházunk minden tagjának figyelmébe és támogatásába. Szocziális kurzus. Az Országos Gazdaszövetség az idén is rendezett közérdekű előadásokat, a melyeknek keretében a legfontosabb és legégetőbb szocziologiai kérdéseket vitatták meg. E kurzuson, a többek között Sörös Béla gyűjtőfogházi ref. lelkész a „Börtönök világából" czím alatt tartott nagyérdekű előadást, azt fejtegetvén, hogy mi a kötelessége a társadalomnak az erkölcsi törvények útjáról letérttekkel szemben. Reámutatott arra a veszedelemre, a mely a modern ügyvédelem ama rendszerében rejlik, a mely az ittasság és az eredeti terheltség argumentumaival igyekszik a vétkesek büntetését mérsékelni. Ennek, szomorúan tapasztalhatólag, az a káros eredménye van, hogy a vétkesek maguk is elhiszik, hogy vétkezésük nemcsak menthető, de bizonyos mértékben kényszerű volt, s így a büntetés nem hogy megjavítaná, hanem méginkább megrontja őket, mert úgy ítélik, hogy a társadalom igazságtalanul bánik velők. A baj orvoslása a lélek valláserkölcsi nevelése volna, a melynek meg kellene kezdődnie már a gyermekkorban, hogy az emberekben helyes életfelfogás és a kötelességtudás kifejlődhessék. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diák-szövetség f. hó 15-én délelőtt 10 órakor Budapesten a Skót Missió nagytermébén, Hold-utcza 17. szám I. emelet, első rendes közgyűlését tartotta meg a következő sorrenddel: 1. Ének, ima. 2. Elnöki megnyitó. 3. Thornton Penfield, a világszövetség küldötte üdvözölte a közgyűlést. 4. Titkári jelentés. 5. Az alapszabályok megvitatása az „Ébresztő" 5. számában közölt tervezet alapján. Tisztikar választása. 6. Küldöttek választása a Zeistben tartandó világkongressusra. 7. Indítványok. 8. Ének, ima. A közgyűlést megelőzőleg délelőtt 9 órakor ugyanott bizottsági gyűlést tartottak. GYÁSZROVAT. Gróf Kun Géza, az erdélyi ref. egyházkerület volt főgondnoka, az erdélyi egyházkerületi egyházi értekezlet világi elnöke, a szászvárosi Kun-kollegium tiszteletbeli főgondnoka, a Magyar Prot. Irodalmi Társaság igazgatóválasztmányi tagja stb., életének 67-dik évében f. hó 10-én elhunyt Budapesten. — Nagy, nemes lélek költözött el elhunytával közülünk. Tudása rengeteg vala; de erős volt hite s egyházához s annak iskoláihoz való ragaszkodása is, példát adva arra, hogy az igazi tudomány nem ellenkezhetik a hittel sohasem ! Emlékezete legyen örökké áldott közöttünk! KÜLÖNFÉLÉK. Kéneiem. Az első negyedév letelt; de még mindig sokan vannak lapunk elfogadói között, a kik előfizetéseiket nem küldték be. Miután nekünk is voltak tartozásaink a lap kiadása körül, a melyeket a negyedév végén ki kellett egyenlítenünk, tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy előfizetési összegeiket minél előbb beküldeni, negyedéves előfizetőink pedig előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. A kiadóhivatal. Pázmány szelleme. Az orsz. Pázmány-egyesület, a mely a róm. kath. írók és irodalom támogatását tűzte czéljául a Regnum Marianum jelszava alatt, a mult hónapban tartotta meg közgyűlését és ünnepi lakomáját. Ezen a lakomán a Pázmány-serleggel dr. Várady Árpád czímzetes püspök mondott felköszöntőt. Az a hang, mely ebben a felköszöntőben felcsendült, kell hogy eljusson a mi füleinkbe is és felébresszen csendes szunynyadozásunkból. A kultuszminisztérium osztálytanácsosa arra ürítette a serleget, hogy a Pázmány-egyesület a Jóm. kath. írókat ne csak szellemi és anyagi támogatásban részesítse, hanem töltse is be őket Pázmány szellemével. A Religió szerint ez a korszakot jelző felköszöntő „Pázmány egész szellemének teljes feltámadását jövendöli". Hogy milyen volt Pázmány szelleme s milyen eredményű volt szellemi és anyagi eszközökkel folytatott működése, mindnyájan tudjuk. íme ezt a szellemet és működést kívánják a Pázni ány-egyesületesek újra feltámasztani és akczióba indítani. Ne aludjunk azért, hanem felnyitván szemeinket, indítsuk kezeinket is a védő és építő munkára, hogy a fenyegető veszedelem készületlenül ne találjon! A szentté avatás költségei. Egyik róm. kath. lap, a Kath. Kirehenzeitung, hivatalos adatok alapján kimutatta, hogy Sauli Sándor és Majella Gellértnek a mult év decz. ll-óii megtörtént kanonizácziója mennyibe került. Ezt a kimutatást érdemes közölni. A bűnbocsátó czédulák árulása manapság már kevés jövedelmet hajt a papságnak ; a szentté avatás azonban, úgy látszik, igen szép jövedelmi forrást képez. A nevezett lap kimutatása szerint a decz. 11-diki kanonizáczió alkalmával a pápa trónusának hét lópcsőnyi magasságban való felállítási költsége 12,276 frank volt. A körmenetben résztvevők gyertyái 1949, az oltáron égő gyertyák pedig 1287 frankba kerültek. A kanonizáczió alkalmából (akárcsak püspökké szenteléskor) oblatiókat szokás a pápának átadni. Ez oblatiók (gyertyák, kenyér, madár-kalitkák, boros hordócskák) 1438 frankra rúgtak. A további költségek során, csupán a főbb adatokat emelve ki: az oltárdiszítés 11,950, a pápai missale 937, a bíboros prokurátornak adott ajándék 1700, a postulatorok elnökének adott kehely 250, a szenttéavató bulla leírása