Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-16 / 16. szám

BELFÖLD. A ref. zsinat tárgyalásai. A zsinat április 6-án és 7-én befejezte a második ülésszakra kitűzött törvényszakaszok tárgyalását. Csütörtökön meglepetésszerű gyorsasággal végezték el a lelkészválasztási törvényjavaslat hátralevő tetemes részét. Csak a próbaszónoklatok megengedése felett folyt nagyobb vita; de végre mégis győzött azok véleménye, a kik a próbapredikálást ellenezték. A csütörtöki ülésen Kun Bertalan és br. Bánff'y Dezső, majd egy ideig gr. Degenfeld József elnököltek. A zsinat a lelkészválasztási törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatta, kezdve a pályázatról szóló résznél. A pályázatról intézkedő 201—203. §-okat némi stiláris módosítással elfogadták. A 204—209. §-oknál, a melyek a választás előkészítéséről szólnak pályázat alkalmával, hosszasan vitatták a 204. §-t, mely meg akarta engedni a próbaszónoklást is, a szolgálati helyen meghallgatás mellett. Meczner Béla veszélyesnek tartja és törlendőnek véli azt a részt, a mely megengedi a pályázóknak szolgálati helyükön meghallgatását. Dombi Lajos változatlanul óhajtja megtartani a javasolt szakaszt. Révész Kálmán is csak stiláris módosítást ajánl. Mészáros János mellőzni kéri Meczner indítványát; úgy sem tilthatják meg a választóknak, hogy valakit meghallgassanak. Kiss József is ilyen értelemben nyilatkozik. Baksay Sándor úgy veszi észre, hogy a törvényhozásnál a zsinat minden aprólékosságra kiterjeszkedik. Pedig ez nem szükséges. A próbaszónoklást vagy kötelezővé kell tenni, vagy nem szabad megengedni. Vagy pedig bízzák az egész dolgot az egyházkerületekre. Ellensége a próbaszónoklatnak. Ne csináljanak lelkészvásárt. Kihagyandónak véli az erre vonatkozó részt. Antal Gábor nézete teljesen megegyezik Baksayéval. Már a pályázat is bizonyos tekintetben lealacsonyítása a papi tekintélynek. Ha mégis elfogadják a próbaszónoklást, javasolja, hogy azon mindig legyen jelen egy lelkészi megbízott is. Benkó Imre Meczner indítványához csatlakozik. Dr. Bartók György a szakasz eredeti szövege mellett foglal állást. A szabad választásnak — szerinte — a próbapapolás elengedhetlen kelléke. Az igehirdetés a legfőbb lelkészi funkczió. Alkalmat kell adni, hogy a választó egyházközség meggyőződhessék, hogyan tudja ezt teljesíteni a jelölt. A szolgálati helyen való meghallgatás vesztegetésre nyújt alkalmat. Molnár Béla a próbapapolás ellen, Morvay Ferencz mellette szól. Miklós Ödön azt mondja, hogy a próbapapolás lealacsonyító a lelkészre nézve. A paragrafus idevonatkozó részét törölni kéri; a meghallgatásról szólót pedig így formulázza: „a választók a pályázókat csak szolgálati helyükön, saját költségükön hallgathatják meg". Györy Lajos még arról óhajt gondoskodni, hogy a meghallgatás csak rendes istentisztelet alkalmával történhessék. — A zsinat a 204. §-t, Miklós Ödön és Györy Lajos indítványa szerint fogadja el. — A többi szakaszt változatlanul elfogadták. A közben tartott 10 percznyi szünet után gyors egymásutánban tárgyalták le a még hátralevő 210— 259-ig terjedő §-okat, melyek a választási eljárásról, a szabályellenes választásokról, a missziói, katonai, fegyházi, fogházi és általában állami, alapítványi és törvényhatósági közintézeteknél működő lelkészekről, a vallástanító lelkészekről, a segéd- és helyettes lelkészekről szólnak. — Lényegükben mind változatlanul maradtak. Még Kiss Albert indítványára azt határozzák el, hogy a kegyeleti időről szóló részét a lelkészválasztási törvényjavaslatnak a jövő ülésszakban fogják tárgyalni, a mikor majd előttük fekszik a lelkészi gyám- és nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslat is. A pénteki ülés inkább csak formális jellegű volt. Először két kérvényről szóló jelentést terjesztett elő a kérvényi bizottság előadója: Nagy Károly. Az egyik kérvény a barsi egyházmegye lelkészi értekezletétől jött és október 31-ének, mint a reformáczió emléknapjának megünneplése iránt kér intézkedést, és pedig úgy, hogy ezen a napon az állami tanintézetekben a tanítás szüneteljen. A bizottság a kérvényre vonatkozólag azt javasolta, hogy a reformáczió emlékünnepét a templomokban ezután is október utolsó vasárnapján tartsák és hogy utasítsák a konventet, hogy lépjen érintkezésbe az állammal a barsiaknak az iskolákra vonatkozó kérését illetőleg. Dr. Sárkány Lajos okt. 31-én óhajtotta volna tartani a templomi ünnepélyeket is. Dr. Finkey Ferencz pártolta Sárkány Lajos indítványát; Garzó Gyula, Révész Kálmán, Czinke István azonban azzal szemben a bizottság javaslatát védték. A zsinat is ezt fogadta el. A másik ügy, a melyről a bizottság jelentést tett, a presbiteri rendszert követő egyházak szövetségének Londonból keltezett átirata volt. Ez a szövetség 12 évi munkájáról szóló jelentést tartalmazza. A zsinat, köszönettel adózva a figyelemért, tudomásul vette az átiratot. Még br, Bánffy Dezső előterjesztésére meghatalmazást adtak az elnökségnek, hogy a zsinatot a még le nem tárgyalt anyag elvégzése végett az év utolsó negyedében, alkalmas időben összehívhassa. Ezután az elnökség a zsinat második ülésszakát Kun Bertalan püspök buzgó imádságával bezárta. Pár percczel később hitelesítették az utolsó ülés jegyzőkönyvét, a mely után br. Bánffy Dezső a tagoknak, Antal Gábor az elnökségnek mondott meleg szavakban köszönetet.