Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-02 / 14. szám

nisztrativ jellegűek, melyekkel a zsinat nem foglalkozhatik. Letették őket a konventhez. Csak a Knox János 400-adik születési évfordulójának megünnepléséről határoztak úgy, hogy erre nézve megkeresik az egyes egyházkerületek elnökségeit, hogy saját körükben tetszésük szerint intézkedjenek. Az alkotmányi bizottság jelentését dr. Baksa Lajos terjesztette elő. Több pontjáról még később fognak határozni, ha azokra nézve a konvent jelentése beérkezik. Most kimondták, hogy a lelkészek a más egyházba tartozó házaspárok megáldásáról az illetékes lelkészt értesíteni tartoznak; jóváhagyták az ág. evangélikusokkal a nagygeresdi egyesség alapján kötött újabb egyességet; tudomásul vették egyetemes egyházunknak a presbiteri szövetségbe belépését; végül a • zsinati képviselők körében előforduló változásokról úgy határoztak, hogy azokban a zsinat összehívása előtt a kerületi elnökségek, utána a zsinati elnökség intézkednek. Az egyházi adózási bizottság jelentését Kenessey Béla terjesztette elő. A jelentésben az adózási és közalapi törvényjavaslat hozzá utasított szakaszait adja átdolgozva a bizottság. A 269. §. csak új szövegezés s ezt el is fogadták. Ezután gr. Tisza István javaslatára együtt tárgyalták a közalapról szóló 272. és 298. szakaszokat. A 298. §. a közalapi járulékot minden egyházközségre az egyháztagok állami egyenes adójának W/ 0-ban kívánja megállapítani. Hosszabb, élénk vita fejlődött ki e felett. Koncz Imre a régi alapot óhajtotta megtartani, vagyis, hogy vagy az ezredrészt, vagy a 10 fillért vegyék ezután is a kivetés mértékéül. Dányi Gábor szintén e mellett volt; Mády Lajos is e felé hajlott új szövegezést ajánló javaslatában. Hegedűs Sándor védte az eredeti szöveget. A közalap jövedelmét biztosítani kell, mert sok felől érdekelve van. Az államsegélyből nem lehet pótolni, a mit a közalap nem tud fedezni, mert már az is le van kötve. Azok a költségek pedig, a melyek a közalapra várnak, pusztulástól óvnak meg, s nem felesleges kiadások. Dombi Lajos és Padrah Sándor is az eredeti szöveget pártolták. Antal Gábor a 10-filléres alapot magában óhajtja meghagyni. Dr. Bartók György ennek, vagy az 172

%-iiak alkalmazását tenné kötelezővé. Gr. Tisza István azt hangoztatta, hogy itt nincs adóemelésről szó. Sőt a l1

/2

°/o a

10 fillérhez képest csökkenés lenne. Igaz azonban, hogy a %"o

s

kivetés nehézséggel jár a kivitelben. Bajos az állami egyenes adót nyilvántartani. Megfelelő lélekszám szerinti kulcsot elfogadna. Dr. Baksa Lajos ilyenül ajánlja a 8-filléres alapot. A zsinat ezt többek hozzászólása után minden más javaslattal szemben elfogadta. Márczius 25-én csak órát tanácskoztak. A vidéki lelkésztagok közül többen elutaztak a délutáni vonatokkal, ezért már előre megállapodtak, hogy legkésőbb 1 órakor bezárják az ülést. Szőnyegen volt az adózási bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. A 305. §-t, mely a közalapi járulékok megváltásáról intézkedik, Czinke István módosításával fogadták el. A hátralévő idő a 282. §. feletti vitatkozással telt el. E szakasz az államsegélyben részesülni kivánó egyházak adózásáról intézkedik. Megkívánja, hogy ezek vagy a megállapított osztályok szerinti személyi 11%-°S vagyonaránylagos adót fizessék vagy más megfelelő adókulcsot léptessenek életbe. Kenessey Béla előadó előterjesztvén az átdolgozott szakaszt, kérte annak elfogadását, de azzal a módosítással, hogy a 11% .10%-ra szállíttassák alá. Dr. Balthazár Dezső a progresszív elvnek a személyi adónál keresztülvitele végett javasolta, hogy az 500 koronánál több állami adót fizetők minden újabb 500 korona után még 1 kor. személyi adót fizessenek. Kiss Ferencz a vagylagosságot óhajtja elkerülni. Ez a szövegezés nagyon elasztikus. Nincs benne elég garanczia a szegénysorsú hívek megvédésére. A terményfizetést is legalább a segélyes egyházakban törölni kellene. Javaslatot adott be a vagylagossági rész törlésére. Molnár Béla azt kérdezte, hogy mi lesz, ha az állam életbelépteti a progresszív adózást ? Kéri, hogy a jelenleg érvényben levő állami egyenes adó 10%-át; fizessék mindig. Dányi Gábor azt kívánja, hogy a személyi adó a családfő adója legyen és pedig úgy, hogy a közös háztartásban élőknél csak egy családfőt állapítsanak meg. Kérészy Barna kívánatosnak tartja a törvény határozott rendelkezését a segélyes egyházakra nézve. Ezek az egyetemes egyházzal szemben szerződő felek. A vagylagosság fentartását is szükségesnek véli. Mennyire különbözik pl. az egyforma jövedelmű iparos és földművelő állami egyenes adója. Az ilyen visszásságokat, mint a milyen ebből is ered, csak a vagylagossági rész által lehet megszüntetni. Teljes pénzfizetést indítványoz; továbbá stiláris módosításokat, illetve új szövegezést ajánl. Padrah Sándor mathematikailag be tudja bizonyítani a személyi adó osztályozásánál levő aránytalanságokat. Mégis, ha a törvényjavaslat így menne keresztül; egyes javításokat ajánl. Széli Kálmán a vagylagosságot olyannak tartja, a mi sok félremagyarázásra, zűrzavarra ad okot. Törlését kéri. Gr. Tisza István bizonyos benső megelégedéssel kezeli felszólalását, mert a kontemplált reform elvi részét a mai diskusszió folyamán senki sem támadta meg. Sikerült tehát évek során át ezt a nehéz, fogas kérdést úgy megoldani, hogy legalább elvi részé' ben megnyugovást szerez. Hiszi, hogy a reform üdvös hatása nemcsak materiális lesz, de megszünteti az a hidegséget, közönyt is. Balthazár indítványát elfogadja. A vagylagosságot szeretné meghagyni, mert félő, hogy ha mereven kizárnak minden alkalmazást, a kisebb vagyonú részben támadnak ellenségei a reformnak. Ismerik a nép lelkületét. Sokszor a szokatlan forma jobban felizgatja, mint az abszolút emelés. A pénzrendszerre áttérés is hasonló újítás lenne, melyből veszedelem származhatnék. A vagylagosságról úgy kiván rendelkezni, hogy ez a személyi és vagyoni adónak megfelelő legyen. Erre nézve ad be indítványt. Dr. Antal Géza a személyi adót mindenkinél 2 koronában óhajtja megállapítani és