Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-26 / 13. szám

feketehegyi lelkész. •— A lelkészválasztást előkészítő mozgalmak folynak szakadatlan. A pártok kerületenként tartanak agitáló értekezleteket, vagy pedig nagyobb összejöveteleket. Ezeken természetesen minden párt a maga jelöltjét s annak érdemeit emeli ki. Nincs kifogásunk ellene ; csak ez az ajánlás és kiemelés más jelöltek kisebbítésével ne járjon, ilyen formát látunk azonban a Molnár Hugó-párt folyó hó 19-én magtartott értekezletéről a Magyar Szó f. hó 21. számában megjelent közleményben. E szerint a párt egyik vezető tagja főként abból a szempontból ajánlotta Molnár Hugót, hogy benne látja a leghivatottabb embert „a tiszta kálvinizmus megvalósítására, azokkal a különféle irányokkal szemben, a mik az utóbbi időkben a ref. egyház ősi alapelveinek meghamisítására felmerültek". Hogy ez a közlemény mennyiben tünteti fel híven az illető pártvezér szavait? — nem tudjuk; de annyit tudunk, hogy a ref. egyház ősi alapelveinek „meghamisítására" nem merültek fel irányzatok magyar kálvinista egyházunkban s hogy nem képviselője ennek a „meghamisító" irányzatnak a többi jelölt sem. A hogy tehát egy dologban rektifikálta a Molnár Hugó-párt a Magyar Szó közleményét, szívesen vennénk, ha erre a kifogásolt passzusra nézve is nyilatkoznék, mert máskülönben még egyéb megjegyzéseket is kénytelenek volnánk a dologhoz hozzáfűzni. A kőbányai ref. egyházrész a mult héten küldöttségileg kérte fel a főváros polgármesterét arra, hogy a már több év óta készen álló ref. templom környékét rendezze, parkírozza. Kijelentette a küldöttség, hogy ha a főváros elvégezteti a parkírozó munkát, az egyház szívesen bocsátja a területet üdülőhelyképen a nagyközönség rendelkezésére. A polgármester megígérte, hogy pártolni fogja a kőbányai reformátusok kérését. — Erről a dologról pedig nem csupán azért emlékeztünk meg, hogy hírt adjunk a kőbányai reformátusok deputácziójáról, hanem inkább, hogy tanulságot vonhassunk belőle. íme, a kőbányai református templom készen van már, innen-onnan öt esztendeje. Környéke azonban rendezetlen és nem méltó egy templomhoz. De nemcsak ez a református templom áll a fővárosban ily dísztelen környezetben. Ott van a zuglói templom is, a mely bár több, mint tíz esztendeje áll, jó részben még ma is megközelíthetetlen a hívek által. Esztendők hosszú során át csak szántóföldeken keresztül, homokbányák gödrein át vergődhettek hozzá azok, a kik rászánták magukat e nyaktörő vállalatra. Pár év óta ugyan utat nyitottak hozzá; de inkább csak papiroson, mint valóságban, mert a kinyitott úttest most is feneketlen homok, a Rónautcza egy része pedig, mely hozzávezetne, máig is megnyitatlan és pedig a miatt, mivel a kisajátítási perek még nem végződtek be. Ám épüljön csak egy római katholikus templom, vagy egy mondur-depot, egy esztendő múlva keramit-út vezet hozzá s környéke parkírozva van; de a kálvinista templomok maradhatnak homokbuczkák között évek, évtizedek hosszú során át. Most a kőbányai reformátusok panaszkodnak e miatt; a zuglói kálvinisták pedig panaszkodnak már • évek óta; de a szép Ígéreteken kivül nincs más eredmény. Ezeket látva és tapasztalva, tisztelettel kérjük mindazokat, a kiket illet, hogy e talán kicsinynek látszó, de a közvetlenül érdekelt hívekre nézve igen fontos ügyeket vezessék minél előbb a legkedvezőbb megoldáshoz. A kőbányai ref. V egyházrész új harangjai. A kőbányai ref. hívek régi óhajtása fog beteljesülni f. hó 26-án, a midőn az új harangok először fognak megszólalni. A G-ergely-utczai szép templom eddig úgy állt, mint egy néma szobor. Most végre, annyi fáradság és áldozat után, a némaságot felváltja a harangok hivogató szava. Három harang lesz. Az egyik „D" hangú, súlya 1425 kg.; felirata. „Légy hiradó érez: Égi zsolozsma. Isten igéje..Várja e házban a liiv, szomjúhozó sziveket". A második „F" hangú harangot az egyház buzgó s áldozatkész tagjai, Böszörményi Pál és neje adományozták. Súlya 820 kg. Felirata: Isten dicsőségére készíttette Böszörményi Pál és neje Liptai Eszter. A legkisebb harang „A" hangú. Súlya 450 kg. Felirata: „Váltsa fel harezra hivó szavadat most béke beszéde. Itt ne keresd nemes érez, ámde sirasd a halált". E feliratokat Sörös Béla gyűjtőfogházi lelkész készítette. A legkisebb harang feliratában ki van fejezve az is, hogy a harangok ágyúérczből öntettek, mit a hadügyminisztériumtól sikerült olcsó áron beszerezni. A kőbányai református hívek e fontos esemény alkalmából 26-án, vasárnap délután 3 órakor ünnepélyes közgyűlést tartanak a templomban, melyen mindenki részt vehet. A közgyűlés sorrendje a következő: 1. Közének. 2. Elnöki megnyitó. 3. A bírálóbizottság jelentése a harangokról. 4. Beszéd. Tartja Petri Elek budapesti ref. lelkész. 5. A harangok megszólalnak. 6. Ima. 7. Közének. A közgyűlés után mindenki húzhatja a harangokat, a ki egy koronát adományoz a harang-alapra. A résztvevők neve a helyszínén aranykönyvbe fog beíratni. ISKOLA. Kérelem. A legátust fogadni szokott dunamelléki gyülekezetek lelkipásztorait tisztelettel felkérem, hogy a mennyiben a húsvéti ünnepekre nem kívánnának legátust, szíveskedjenek a felől engem április hó 2-ig értesíteni. Hamar István, theol. akad. igazgató. Tanítóképző-tanárok kurzusa. A vall. és közokt. miniszter a beszédbeli hibák kezelésére vonatkozó ismeretek elsajátítása czéljából Budapesten júl 1-től 30-ikáig tanfolyamot rendez, melyen 24—25 tanár vehet részt s a résztvevők egyenként 100—100 korona állami segítséget kapnak. Az igazgatók április l-ig kötelesek bejelenteni a tanfelügyelők útján, hogy kik óhajtanak e tanfolyamon részt venni. (N. I.) A debreczeni prot. egyetem érdekében a kerületi központi bizottság legközelebb igen fontos lépések megtételére határozta el magát. így elhatározta, hogy az evang. egyház kiváló embereit is felkérik az egyetem ügyeiben való előkészítő közreműködésre s beválasztotta a bizottságba Zelenka Pál püspököt, br. Podmaniczky Gézát, Veress József orosházai esperes-lelkészt és országgyűlési képviselőt, Raffay Sándor pozsonyi theol. tanárt és Szemere Miklóst. A másik fontos lépése az az elhatározás volt, hogy előterjesztést tesznek a kerületi közgyűléshez az egyetemi tanszékek fokozatos rendszeresítése iránt. Egymásután hét tanszék felállítását hozzák javaslatba. E tanszékek: 1. Magyar irodalom; 2. Classica philologia és összehasonlító nyelvészet; 3. Természetrajzi és múzeumi tanszék ; 4. Neveléstan; 5. Magyar történet; 6. Archaeologia és assyrologia; 7. Modern nyelv és irodalom. A tanszékek közül az első három már a jövő iskolai évre be volna tölthető és pedig a bizottság javaslata szerint meghívás útján. Az első tanszékre leendő meghívásra dr. Dézsy Lajos egyetemi magántanárt, budapesti egyetemi könyvtári őrt; a másodikra dr. Fiók Károly egyetemi magántanárt, a budapesti ref. főgimnázium tudós professzorát; a harmadikra pedig Biró Lajost, a nagyhírű utazót ajánlja a bizottság. — Ezzel kapcsolatban említjük fel, hogy Csiky