Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-12 / 11. szám

Az amerikai ref. egyházak ügye, a melynek intézésével az egyetemes konvent a dunamelléki ref. egyházkerület elnökségét bízta meg, nagyfontosságú ügy, mind az Észak-Amerika területén élő magyar reformátusság, mind a hazai egyház szempontjából. Helyes; megnyugtató elintézése nagy nehézségekkel jár, s jelen állapotában még meglehetősen zavaros, a mennyiben a gyülekezetek egy része nem csatlakozott a megalakított magyar egyházmegyéhez s a csatlakozottak ós a nem csatlakozottak oly éles ellentétben állanak egymással, hogy a legnagyobb tapintatra van szükség a végre, hogy a zavaros állapotok tisztázódjanak, — és a mindeneket eltűrő s mindeneket elfedező szeretetre, hogy a maguk között meghasonlott testvérek össszebékéljenek s összeforrjanak. A zavaros helyzet helyes alapon nyugvó tisztázása végett szükséges, hogy mind a két fél álláspontját s okait világosan megismerjük. Az amerikai magyar ref. egyházmegye hivatalos megalakulásáról már beszámolt, közvetlen tudósítás alapján, lapunk mult évi 44-dik száma. A nem csatlakozottak hozzánk beküldött emlékirata pedig igyekszik felmutatni azokat az okokat és körülményeket, a melyek őket a csatlakozástól visszatartották. Az emlékirat legelső sorban is azt hangsúlyozza, hogy a magyar kálvinizmusra nézve nem kívánatos az, hogy az angolul beszélő, hatalmas kálvinizmussal összeütközésbe jöjjön; sőt miután az Amerikába való kivándorlás még csak a közel jövőben fog hatalmas mérveket ölteni, épen a szegény kivándorlók érdekében nagyfontosságú dolog, hogy az amerikai hatalmas protestáns, közelebbről a Reformed Church in the U. S. és a Presbyterian Church in the U. S. nevű egyházakkal, a melyek a magyar ref. gyülekezeteket eddig segélyezték, ezután is a lehető legszebb egyetértésben és összeköttetésben maradjunk. Majd továbbmenőleg erősen kifogásolja, hogy gróf Degenfeld József az illetékes amerikai egyházak hatóságaival való előzetes megegyezés nélkül alakította meg a magyar ref. egyházmegyét ; a dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége pedig kijelentette, hogy azoknak az amerikai magyar ref. lelkészeknek, a kik a folyó év júliusáig nem csatlakoznak az-egyházmegyéhez, szolgálati éveiket be nem számítja s nekik a hazai egyházakba való pályázhatásra minősítvényt nem ad. A memorandisták lelkében, a történt dolgokkal szemben, olyan ideális formája él a csatlakozásnak, a mely szerint az amerikai magyar ref. egyházak az amerikai és a magyar kálvinizmus között az összekötő kapcsolatot képezzék, s a melyben az amerikai magyar ref. egyházaknak a hazai egyetemes ref. egyházzal való öszszeköttetése csak erkölcsi alapokon nyugodjék, és pedig olymódon, hogy: 1) az amerikai magyar ref. lelkészek missziói lelkészekként elismertessenek és a hazai lelkészekkel egyenlően minősíttessenek; 2) az amerikai magyar ref. lelkészek egyetemes lelkészi értekezletté alakulván, évenként legalább egyszer gyűlést tartsanak, s mint missziói lelkészek, a lelkészértekezlet! elnök útján terjesszék be évi jelentésüket a dunamelléki ref. egyházkerület elnökségéhez; 3) az amerikai magyar ref. lelkészek vétessenek fel a hazai országos özvegy-árvaintézetbe s a megalakítandó lelkészi nyugdíjintézetbe; 4) az egyházak segélyezése hagyassék az amerikai kálvinista egyházakra; 5) a magyar ref. lelkészek fegyelmi ügyeinek elintézése hagyassék a segélyező amerikai kálvinista egyházak illetékes hatóságainak kezében. Az amerikai magyar ref. egyházaknak a hazai egyházzal való kapcsolata ezek nélkül, a memorandum szerint, nemcsak hogy sikeresen meg nem oldható, sőt azonkívül, hogy az amerikai és a magyar kálvinizmus éles ellentétbe kerül, még diplomácziai bonyodalmakat is szülhet. Ez a memorandum érdemleges tartalma. Arra vonatkozólag, a mit elég élesen felpanaszol, hogy gróf Degenfeld József csak egyoldalú informácziók alapján indult el, s hogy az illetékes amerikai egyházi hatóságokkal való előzetes megegyezés nélkül szervezte a magyar ref. egyházmegyét, — miután gróf Degenfeld a konvent teljes felhatalmazása alapján járt, nem vagyunk illetékesek a nyilatkozattételre. Ha szükségét látja, nyilatkozik e tekintetben vagy maga gróf Degenfeld József, vagy a konvent, illetve a dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége, a mely neki a mandátumot adta. Mi csupán a magunk véleményét fejezhetjük ki, szorosan tartva magunkat az adott körülményekhez. Legelső sorban is azt kell konstatálnunk, hogy az amerikai magyar ref. egyházmegye -— az amerikai kálvinista egyházak elöljáróságainak előzetes beleegyezése mellett, vagy a nélkül — tényleg megalakult, és a hazai ref. egyház, illetve az amerikai ügyek intézésével megbízott dunamelléki egyházkerület, biztosította nemcsak az egyházmegyéhez csatlakozott gyülekezetek anyagi egzisztencziáját, de az egyházmegye további fejlődését is. Módot adott a csatlakozott gyülekezeteknek, hogy eddigi fenntartó egyházaikkal az anyagiak tekintetében leszámoljanak, s biztos kilátást nyújtott arra nézve is, hogy az újabban csatlakozó vagy alakuló gyülekezeteknek meg fogja adni a szükséges anyagi támogatást. Másodsorban, illetékes helyen nyert informáczióink alapján konstatálnunk kell, hogy a hazai ref. egyház az amerikai kálvinista egyházak elöljáróságaival nem kíván szembe helyezkedni, hanem velők testvéries viszonyt tartva fenn, igyekszik az amerikai magyar reformátusok lelki szükséglete ügyét elintézni. Ezeket konstatálva, megvalljuk, nem értjiik azt az animózítást, a mely a nem csatlakozottak memorandumát jellemzi, s nem értjük azt a merev magatartást, a melyet a hazai ref. egyház törekvésével szemben tanúsítanak. Lapunk már többször foglalkozott ezzel a kérdéssel. A memorandum maga is hivatkozik Pokoly Józsefnek e tárgyban írott czikkeire. Azt, a mit Pokoly József írt, aláírjuk mi is, mert a mi véleményünk is az, hogy az amerikai magyar ref. egyházak ügye megfelelő megoldást csak a református és a presbiteriánus egyházzal