Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-19 / 8. szám

elnökségéhez is. — Vájjon hol fognak e kérdések előbb elintézést nyerni: hazánkban-e, vagy Ausztriában? A debreczeni egyház vagyona. Tőkepénztár tőke­pénz-álladéka az 1903- évi zárszámadás szerint: 169,051 kor. 65 f. A) Mária Terézia-féle árvatartó-alap tőkepénz­álladéka az 1903. évi zárszámadás szerint 610,165 kor. 65 fill. B) Tartalék és árvaházi építési alap 149,672 kor. 52 fill. C) Özv. Farkas Istvánné ev. ref. leányárvaház­alap 459 kor. 08 f. Összesen: 760,297 kor. 25 í. Fel­sőbb leányiskola (nőnövelde) alapja az 1903. évi zárszám­adás szerint tőkepénz: 39,831 kor. 19 f. Ugyanennek jövedelmező ingatlana: 26,202 kor. Ugyanennek nem jövedelmező ingatlana : 250.000 kor. Összesen: 316,023 kor. 19 f. Alapítványi pénztárak tőkepénz-állaga az 1903. évi zárszámadás szerint: 1.357, 256 kor. 44 f. A debre­czeni ev. ref. egyház használatában levő jövedelmező ingatlanok értéke az 1903. évi vagyonkönyv szerint: 987,404 kor.,nem jövedelmezőingatlanok értéke: 2-061,110 kor. 74 f. Összesen: 3.048,514 kor. 74 f. Összes vagyon : 5.651,103 kor. 27 fillér. Özv. Hegyi Mihálynó hagyományai. A Tabitha­lelkű asszony, kinek haláláról mult heti számunkban emlékeztünk meg, halálában is megbizonyította egyháza, az iskolák s a kulturális és humanitárius intézmények iránt érzett áldozatkész szeretetét. Felbontott végren­delete szerint, a melyben megemlékezett a ref. közalap (20,000), a debreczeni ref. felsőbb leányiskola (20,000) és a debreczeni egyetem (42,000) javára tett korábbi alapítványairól, mint kifizetendőkről, újabban a követ­kező összegeket hagyományozta: debreczeni főiskolai tápintézetnek 4000 kor., a debreczeni főiskolai ének­karnak 2000 kor., a szegény főiskolai tanulók téli fel­ruházására 4000 kor., főiskolai ösztöndíj-alapul 4000 kor., a debreczeni ref. segély egyletnek 2000 kor., a nőegylet­nek 4000 kor., a szilágy somlyói ref. gyülekezetnek 2000, elemi iskolájának a tanulók segélyezésére 1000 kor., nőegyletének 400 kor., az ónodi, téglási- és bályoki ref. egyházaknak 600—600 kor., a bökönyi ref. leány egyház­nak 4000 koronát. Vagyonának a végrendeteti hagyomá­nyok kifizetése után fenmaradó része felett pedig úgy rendelkezett, hogy az egyenlő részben az EMKE., a M. P. I. T. és a debreczeni főiskolai közszükségleti pénztár között osztassék fel. — Valóban ritka szép jelei az egyház, az iskola és a ker. humanitás igaz szereteté­nek ! A nemes lélek neve s emlékezete ne halványod­jék el közöttünk sohasem! ISKOLA. Zsilinszky Mihály jubileuma. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár f. hó 20-án tölti be hivataloskodása tizedik esztendejét. A közoktatásügyi minisztérium tisztviselői ez alkalomból ünneplésben kíván­ják részesíteni államtitkárukat. Kitüntetett tanár. Martinyi Józsefet, a nyíregy­házai evang. gimnázium nyugalomba vonult igazgató­tanárát, az oktatásügy terén szerzett érdemei elismeréséül a király a Ferencz József-rend lovag-keresztjével tün­tette ki. Sub auspiciis regis. A király hozzájárult alioz, hogy a kolozsvári tudomány-egyetemen Pordea Gyula sub auspiciis regis avattassék fel az államtudományok tudorává. A felavatáson a királyt Zsilinszky Mihály kul­tuszminiszteri államtitkár fogja képviselni. Új egyetemi tanár. A kolozsvári egyetem föld­rajzi tanszékére a király dr. Cholnoky Jenőt, a budapesti egyetem magántanárát nevezte ki rendes tanárrá. Bocskay-ünnepély. A budapesti tudományegyetem ifjúsága f. hó 11-én este, az Egyetemi Olvasókör helyi­ségében, Bocskay zászlóbontásának háromszáz éves évfordulója alkalmából szépen sikerült emlékünnepet rendezett. Madai Gyula bh. megnyitó beszédében lelkes szavakkal emlékezett meg Bocskay érdemeiről; utána ugyanarról a tárgyról Juhász Gyula bh. szabad előadást tartott, míg ifj. Lányi Ernő joghallgató, Vikár Z. György zongorakisérete mellett, elszavalta Endrődi Bélának és Vikár Z. Györgynek erre az alkalomra írt melodrámáját. A szavalat után Hegedűs Gyula joghallgató olvasta föl Impressziók c. dolgozatát, a melyben Bocskay korát a maival hasonlította össze. Szavalt még Wágner Jenő. A fényesen sikerült ünnepélyre akkora közönség gyűlt össze, hogy az Egyetemi Olvasókör nagyterme alig tudta be­fogadni. Iskolai aranykönyv. Özv. Hunfalvy Pálné elhatá­rozta, hogy boldogult férjének a pozsonyi evang. theol. akadémia javára tett alapítványát megkétszerezi, s kije­lentette, hogy addig is, míg a tőkét befizetné, évenként 800 koronát fog adni ösztöndíj-alapul az akadémiának. Kerületi tankönyvkiadó vállalat. Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató-tanácsa nyilatkozatra hívta fel a kebelbeli iskolák elöljáróságait arra nézve, hogy szük­ségesnek ítélnek-e egy olyan kerületi tankönyvkiadó vállalat létesítését, a mely a református elemi és közép­iskolák részére nemcsak pedagógiailag, de az egyházias szellem tekintetében is megfelelő kézikönyvekkel látná el. Az iskolák folyó hó végéig tartoznak a kérdésre választ adni, és pedig olyképen, hogy egyszersmind a vállalat szervezése tekintetében is megtegyék propozi­czióikat. Antialkoholista diák-kongresszus. A budapesti mértékletes egyetemi hallgatók, a külföldi főiskolák kez­désére elhatározták, hogy a szeptember 11—16-ig Buda­pesten megtartandó tizedik nemzetközi alkoholellenes kongresszussal kapcsolatban diák-antialkoholista össze­jövetelt rendeznek. Ennek a diák-kongresszusnak szer­vezőbizottsága a mult héten alakult meg. Elnöknek Dóczi Imre orvostanhallgatót, az ifjúsági alkoholellenes-mozga­lom vezetőjét, alelnöknek Töttössy Melanie orvostanhall­gatót és Vágó Béla tanárjelöltet, titkároknak pedig Bol­gár Elek joghallgatót, Hüttl Tivadar orvostanhallgatót, Herzfeld Jenő műegyetemi hallgatót választottták meg. A bizottság megalakulása után elfogadta az elnök által előterjesztett kiáltványt, a melyet magyar, német, fran­czia és angol nyelven fognak kibocsátani és csatlakozásra hívják föl benne a főiskolák hallgatóságát. A diák-kon­gresszusra már eddig is sok külföldi egyetemi hallgató jelentkezett és jelentett be előadást. A kongresszusra írásbeli jelentkezést elfogad a X. nemzetközi alkohol­ellenes kongresszus rendező-bizottsága (Központi város­ház II. emelet.) Az iskolakönyvek használatáról. A budapesti tanári kör választmánya f. hó 13-án ülést tartott, a melyen Kármán Mór dr. egyetemi magántanár olvasott fel az iskolakönyvek használatáról. Előadását azzal kezdte, hogy a tanítás dolgában manapság a gyakorlati kérdé­sek teljesen háttérbe szorulnak a metodikai kérdések mellett, a mi elég helytelen. Ezúttal különben kizárólag az iskolakönyvekről kivánt szólani. Nem az iskolában használt könyvekről általában, hanem csakis azokról, a miket tankönyveknek nevezünk. Kifejtette, hogy a gyer­meket három-négy évig a tények pontos látására és

Next

/
Thumbnails
Contents