Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

IRODALOM. Magyar és német kézi szótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. Szerkesztette : Kelemen Béla, állami főreálisk. tanár. Első rész: német-magyar. Második rész : magyarnémet. Ára erős télbőrkötésben, az elsőnek, K 7.50, a másodiknak K 8.50. A két rész egy vaskos félbőrkötésben 16 K. Kiadja az „Athenaeum" irod. és nyomda ív társulat. Kelemen Bélának e nagyszabású Kézi Szótárát a napi sajtó és a szakkritika már az 1. rész megjelenésekor ugyanazzal az osztatlan elismeréssel fogadta, a melyben pár évvel ezelőtt a szerző Zsebszótárát is részesítette. Az elismerésre az új szótár, melynek most a II. része is elkészült, teljes mértékben rá is szolgál. Minden ízében modern munka, melynek megszerkesztésében kettős törekvés vezette a szerzőt. Felöleli a mai magyar és német nyelv közkeletű szókincsét és jellemző szólásait a lehető teljességben, belevonva a tudományos szakok és a különböző foglalkozási körök műnyelvét is. Ezért a Kézi' Szótárt egyforma haszonnal forgathatja a szakember és a tanuló. A mű másik jelessége, hogy gondos tájékoztatást nyújt mindkét nyelv grammatikai nehézségeire nézve is. Kapható az „Athenaeum" ív társulat könyvkiadóhivatalában, Budapest, VII., Kerepesi út 54. és minden könyvkereskedésben. „Szivemet hozzád emelem." Öt évvel ezelőtt dr. Boros György kolozsvári unitárius theologiai tanár ezen a czíinen női imakönyvet adott ki, melyből az első kiadás már egészen elfogyott. A szerző most második bővített kiadásban adta közre. A szöveg ugyanaz, de a külső forma sokkal szebb, tetszetősebb. Az imakönyv mintegy húszféle kötésű kiadásban jelent meg, melyek mindenike mintaszerűnek mondható. A 2 korona 40 filléres kiadástól a 6, 70, 14 koronás kiadásig szemet gyönyörködtető egész sorozata a könyvkötészet remekeinek, melyekben a könyvkedvelő is örömét lelheti: vászon, selyem, bársony, elefántcsont és bőrkötés a legszebb kivitelben. Meg lehet rendelni a szerzőnél Kolozsvárt, valamint minden könykereskedésben. Páíóc^í Czítike István. IMÁDSÁGOS KÖNYV templomi használatra. Vasárnapi, évszaki, ünnepi és alkalmi imádságok. Kiadja a gömöri egyházmegye leik. testülete. Most jelent meg és KÓKAS LAJOS könyvkereskedésében (Budapesten, IV., Károly-u. í.) kapható. — Ara ízléses fekete vászonkötésben 4 kor. — Ugyancsak mos.t jelent meg a Kókaí Lajos czég „Ujdonságí körlevele", mely mindenkinek ingyen küldetik, ki még idáig nem kapta volna meg. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A széki ref. gyülekezet Benkő Albert szilágycsehi lelkészt,— a nyék-ládházai ref. gyülekezet Farkas István miskolczi segédlelkészt, — a körmendi evang. gyülekezet egyhangúlag Kajn Béla püspöki titkárt választotta meg lelkipásztorává. Az alsószabolcs-hajdúvidéki ref. egyházmegye a dr. Balthazár Dezső esperessé választásával megüresedett főjegyzői állásra Veress Géza nádudvari lelkészt választotta meg. Esperesi jubileum. Bachat Dániel, a pesti tótajkú evang gyülekezet lelkésze és a budapesti egyházmegye esperese most töltötte be esperesi liivataloskodása 30-dik évét. Egyháza tagjai és az egyházmegye ebből az alkalomból szívélyes ünneplésben részesítették az érdemes férfiút. Az egyházmegye gyülekezeteinek elnökei f. hó 12-én tisztelegtek a jubiláns előtt és Fabinyi Gyula egyházmegyei felügyelő szép beszéd kíséretében átadta az egyházmegye gyülekezeteinek egyhangúlag hozott ama határozatát, a mely szerint részére életfogytig tartó tiszteletdíjat szavaztak meg. Egyházi aranykönyv. Édeskuty Jenő budapesti kereskedő, édes atyja emlékére 600 korona alapítványt tett a galsai evang. gyülekezet javára, azzal a rendeltetéssel, hogy az alapítvány kamatai örök időkig fizessék néhai Édeskuty Sándor egyházi illetékét. Egyetemes lelkészi értekezlet. Az evang. egyház a mult héten lefolyt egyetemes gyűléssel kapcsolatban tartotta meg lelkészi értekezletét Budapesten, Veress József esperes elnöklete alatt, Bándy Endre lévai lelkész, értekezleti titkár első sorban a kerületi és az egyházmegyei értekezletek működéséről tett jelentést, azután pedig „Az állam és az egyház viszonya, különös tekintettel a közoktatásra" czím alatt felolvasást tartott. Hosszabb eszmecsere után az értekezlet kijelentette, hogy a népiskolákat megtartandóknak ítéli; de a hol a viszonyok kényszerűsége folytán bele kell is nyugodni az államosításba, ott lehetőleg meg kell óvni az egyház érdekeit és a vallástanításra különös gondot kell fordítani. Végül elhatározták, hogy lépéseket tesznek a lelkészek kedvezményes vasúti utazásának kieszközlése végett, Egyházmegyei értekezletek. A nagyenyedi ref. egyházmegye f. hó 2-án, Felvinczen tartotta meg értekezleti közgyűlését, A megelőző istentiszteleten Veress Károly gerendi és Papp István kocsárdi lelkészek fungáltak. Az értekezleten, a Bukarestbe távozott Újvári István helyett Veress Károly elnökölt. Felolvasásokat Balogh Sándor bodoni lelkész ós Lovassy Andor, Torda-Aranyos megye főjegyzője tartottak. Egerházy Lajos értekezleti titkár jelentése során kimondták, hogy az enyedi értekezleti kört két részre, enyedire és felvinczire osztják fel. Ez utóbbi fiókkör elnökeivé Ferencz Sámuel décsi lelkészt és Mészáros István feivinczi főszolgabírót választották meg. Elhatároztáktovábbá, hogy felírnak a kerületi értekezlethez egy, az erdélyi viszonyokhoz alkalmazott protestáns naptár kiadása iránt. Végül Ujváry István helyébe elnöknek Veress Károly alelnököt, alelnökké Egerházy Lajos titkárt, titkárrá pedig Fehér Pált választották meg. — Az udvarhelyi egyházi értekezlet közgyűlése f. hó 3-án tartatott meg Mátisfalván. A templomi szolgálatot Biró Áron elnök és Lőrincz Áron farczádi lelkész végezték. Veress Ferencz titkári jelentése után Mester János lelkész és Szabó Árpád tanár tartottak felolvasásokat. Végül a titkári, jegyzői és választmányi üres helyeket töltötték be. Titkárrá Mester János, jegyzővé Konya Kálmán, választmányi tagokká Kovács Sándor és Kiss Károly választattak meg. Egyetemes gyűlés. Az ág. hitv. evangélikusok egyházegyetemef. hó 9-én és következő napjain tartotta meg Budapesten br. Prónay Dezső egyetemes felügyelő és dr. Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. A közgyűlés fontosabb tárgyait a következőkben foglaljuk össze. Megnyitójában a felügyelő az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásáról emlékezett meg, s azt