Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

Az esperesi terjedelmes, az egyházi élet minden mozzanatát tárgyilagos hűséggel feltüntető jelentés adatai nemcsak megnyugvással és a jövőre néző biztos reménységgel töltötték el a közgyűlési tagok lelkét, de meggyőztek mindnyájunkat arról, hogy az ügyek vezetése és irányítása egy ügybuzgó és fáradhatatlan tisztviselő kezében nyugszik, a ki sem időt, sem fáradságot nem kiméi akkor, a midőn az egyházak szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztéséről van szó. S ha itt-ott panaszkodott is a buzgó traktuális egyházfő, hisszük, hogy sokan megszívlelték e szavakat és a jövőben az egyházmegye lelkészei kivétel nélkül oda fognak működni, hogy az egyházi felettes adminisztratív hatóságok felszólításainak azonnali elintézésével megkönnyítik az esperesi hivatal munkáját. Az esperesi hivatal lehetett régen — itt vagy amott, a hol a régi írások az ügyeknek igazán kedélyes és patriarchális elintézéséről tanúskodnak — sine cura; ma már azonban nem az A rendesen idősebb korú esperesek az új idők igényelte intenzivebb egyházvezetés mellett az irodai munkáknak oly horribilis tömegével találják magukat szemben, a melyet — minden nagyítás nélkül szólva — csak megfeszített munkával tudnak legyőzni. Itt is segíteni kell és pedig hamar. Mert nemcsak anyagi vagy — .jobban mondva — dologi adminisztrácziót várunk az esperesektől. Legyen nekik segítségük, a ki legalább a gépies munkák tömegét íiatalos kedvvel, ambiczióval elvégzi. És legyen ne koldus alamizsnájuk a nagy munkáért, hanem legyen tisztességes tiszteletdíjuk, mert hiszen méltó a munkás a maga jutalmára, No de hagyjuk el a reflexiókat abban a reményben, hogy mindezek rövid időn belül megváltoznak. Az esperesi jelentés kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy a' lelkészi fizetés minimumát 2400, a tanítói fizetést 1200 koronában véli megállapítandónak. A gimnáziumi és jogakadémiai, valamint a theol. tanárok fizetését az állami hasonrangú alkalmazottak fizetésével azonosan kívánja megállapítani. Az egyházi adózás kérdésében a perczentuális adórendszert ajánlja a konvent és zsinat figyelmébe. Kimondatott továbbá az esperesi jelentés kapcsán, hogy a hatvani egyházi épületek a ref. egyház nevére telekkönyvezendők. Hatvan és Kispest anyagi ügyeinek rendezésére egy bizottság küldetik ki esperes elnökletével. Monor felhivatik segédkántori állás szervezésére. Az egyházmegye lelkészeinek kötelességévé tétetett, hogy az egyházi felettes hatóságok megkereséseinek minden további sürgetés bevárása nélkül tegyenek eleget. Az esperes teendőinek részbeni megkönnyítésére egy kisegítő írnok dotácziójául 200 korona szavaztatott meg a közigazgatási és közpénztárból. Megemlékezett az esperesi jentés Csil léri Lajos szadai lelkész elhunytáról is; a megboldogultban az egyházmegye egyik buzgó lelkipásztorát és tanács, bíráját vesztette. Zsinati képviselőkül: rendes tagul Mády Lajos esperes és gróf Teleki József gondnok, póttagokul Benkő István és dr. Nagy Dezső választattak. Az egyházkerületi közgyűlésre egyházi részről Benkő István és Arany Gusztáv, világiakul gróf Ráday Gedeon és dr. Szabó József küldetnek. Bugyii Molnár Albert számvevő jelentéséből kitűnt, hogy csak az üllői egyház számadásában van hiba. Az egyház gondnoka 559 korona 19 fillér megtérítésében elmarasztaltatik. Ugyancsak a számvevő indítványa kapcsán elhatároztatott az Arany Gusztáv által szerkesztett egységes számadás-minták használatba vétele is. A tanügyi bizottság jelentése tudomásul vétetett. Vaday József „Erkölcsi olvasókönyve" a gyülekezeteknek ajánllatik. A missziói bizottság jelentése kapcsán kimondatott, hogy a szórványok meglátogatására uti átalányban részesülő lelkészek kötelesek missziói munkáikról pontos előterjesztést tenni. A liturgiái és az énekügyi bizottság javaslatát azon értelemben fogadta el a közgyűlés, a mint abban az egyházmegyei lelkészi értekezlet megállapodott, s a mint azt lapunkban már közöltük is. A tűzkárbiztosítás ügyében érdemleges határozat nem hozatott, hanem az esperes bízatott meg az adatok összegyűjtésével és jelentéstétellel a legközelebbi gyűlésre. A Bethesda-kórházban rendszeresített állandó kórházi lelkészi állás, melynek egyházi jogviszonya a budapesti állandósított hitoktatók állásának jogviszonyától csak a működési tér tekintetében különbözik, jóváhagyólag tudomásul vétetett. A bányai ág. ev. egyházkerület által a püspöki nyugdíjintézet tárgyában készített és a ref. egyház egyeteméhez is áttett tervezetet a közgyűlés elvileg helyesli, megvalósítását azonban az orsz. lelkészi nyugdíjintézet keretében óhajtja. A gyöngyösi egyesült prot. egyháznak azon kérése, hogy a pesti egyházmegyébe óhajtja magát kebeleztetni, örömmel vétetett tudomásul. Több apró és kevésbbé fotos ügynek meghallgatása után a közgyűlés az elnöklő esperes buzgó imájával berekesztetett. Délután — egész az éjszakába benyulólag — a törvényszéki ügyek intéztettek el. Tudósító. IRODALOM. ** Sárospataki füzetek. A dr. Horváth Cyrill szerkesztésében új életre kelt Sárospataki füzetek második számát kaptuk a következő tartalommal: Adalékok Szombatin János irodalmi munkásságához, Horváth Cyrill tői. Herbart ethikája és esztétikája, dr. Székely Györgytől. A társaságnak eredete és országlása, Bessenyei György kiadatlan munkáiból. Paralipsmena Tóth Kálmán verseiből. A debreczeni kódexről. A derék folyóirat megjelenik márczius. június, szeptember cs deczember végén. Egy évfolyam ára 6 korona. ** Szives tudomásul. Az egyházi irodalom barátait értesítjük, hogy Szentku'.i Kiss Károly nagy-igmándi ref. lelkésznek „Bibliai képek" cz. rövid és népszerű bibliamagyarázatai IV-ik kötetéből és az ugyancsak általa átdolgozott Kis Ádám-féle beszédek I-ső kötetéből az összes példányok Kókai Lajos tulajdonába mentek át. A kik érdeklődnek e munkák iránt, forduljanak egyenest most nevezett könyvkereskedőhöz, Budapest, IV. kor., Károly-u. 1. sz. ** Az állatok világa. A magyar Brehm VII. — Csúszómászók — kötetének legutolsó (133.) füzetében még mindig a gyíkok természetrajzát folytatja a tudós szerkesztő. A füzet, elején a fali gyík pompás színnyomatú képét kapjuk, olyan sikerült és természetim reprodukezióban, mely az eredeti német kiadás műlapjánál minden tekintetben értékesebb. Bálint Sándor dr., a jeles szerkesztő, majdnem teljesen átdolgozta, illetőleg egészen újra írta ezt a füzetet, a mely most már a legújabb kutatások és vizsgálódások tudományos eredményeit is összefoglalja. Az ágáma-gyíkok természetrajzával kezdődik a füzet, s e gyíkfajtából ötöt ismertet a szerkesztő. Aztán két furcsa gyík: a galléros gyík és a vitorlás gyík következik, melyeknek elseje Ausztráliában él, majdnem 1 m hosszú és széles gallért visel, a másik a keletindiai Fűszerszigeteken honoí; émagas, vitorlaforma pikkelytaréjt visel a farkán. A tüskésfarkú gyíkok után, melyeknek