Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-18 / 51. szám

BELFÖLD. Á budapesti Bethesda-kórházról. A Bethesda-kórházat a nyár és ősz folyamán teljesen átalakították és új berendezéssel látták el. Most deczember 8-án délelőtt megtartották a kórház hivatalos megtekintését. A ref. egyház részéről jelen voltak: Petri Elek ref. lelkész, Hegedűs Sándor főgondnok és Kovácsy Sándor gondnok; a székesfőváros képviseletében dr. Magyarevits Mladen tiszti főorvos. Azonkiviil megjelent még számos előkelő tagja a helybeli ref. egyház tanácsának, a skót szabadegyháznak és a székesfővárosi közönségnek. A hivatalos megtekintést a kórház nagytermében tartott ünnepély előzte meg, a melyen a 37. dics. 1. versének eléneklése után Petri Elek ref. lelkész buzgó imában kérte Isten áldását a kórházra. Utána dr. Szabó Aladár theol. tanár intézett, rövid de erőteljes beszédet a közönséghez. Haggens próféta II. részének 6—9. versei alapján először a régi Bethesda dicsőségéről szólott, majd aztán rámutatott az új Bethesdára, annak dicsőségére, jelentőségteljes és áldásos voltára. S végül a német leány egyház presbitériumához és a Bethesdakórház vezetőihez fordulva, beszédét így fejezte be: Jelentse ez a mai nap egy új és komoly munkának kezdetét. Ha önök munkálkodnak, tudják meg, hogy mi önöket mindig szívesen segítjük. És a komoly munkának majdan az lesz az eredménye, hogy kórházuk fejlődik, úgyannyira, hogy e szép tágas kertnek be nem épített területén még több új épületet is fognak emelhetni. Isten áldása legyen önökkel! E beszéd után a közönség elénekelte a CY. zsoltár 1. versét. És az ének elhangzásával Biberauer Kihkárd bethesdai ref. lelkész felolvasta a Bethesda rövid történetét, a melyet itt egész terjedelmében közlünk. „Mielőtt megtekintené a mélyen tisztelt közönség a kórházat, legyen szabad csak még igen röviden, nagy vonásokban vázolnom a Bethesda-kórház 38 éves történetét. 1866 január 1-ső napjának délutánján fővárosunknak akkor még egyik csendes utczájába, a Rózsa-utcza 53. száma alá nagy ünneplő közönség gyülekezik. A kis kapun belépve egy tágas udvarba érünk, a melynek hátterében egy földszintes, egyszerű, de barátságos házat pillantunk meg. Nemcsak a gyülekező közönség, de a nemzeti szinű lobogókkal, virágokkal és fenyőgalyakkal feldíszített főbejárata a háznak is mutatja, hogy itt ma ünnepély lesz. A vendégek lassan-lassan be is vonulnak a házba; de mi álljunk még meg egy pillanatig az udvaron és hallgassuk, hogy mit beszél ott többeknek német nyelven egy úri ember. „Látják", mondá ő, „ez a négy emberből álló kis bizottság mégsem lelkesedett, dolgozott, fáradott és küzdött 2 éven keresztül hiába. Abbeli törekvését, hogy Pesten egy prot. kórházat kell építenünk, megértette az ország és méltányolta a külföld. Bizonyságok rá az innen és onnan érkező buzdító levelek és pénzadományok. íme ma megnyithatjuk a kórházat, a Bethesdát, a mi azt jelenti a mi nyelvünkön, hogy irgalmasság hajléka. Most már legalább tudjuk, hogy hova vigyük gyülekezetünk szegény tagjait vagy külföldi testvéreinket, ha betegek és nincs a ki ápolja őket." Itt félbeszakítja a szóló beszédét, mert nyílik a kapu és belép az udvarba Török Pál szuperintendens és vele együtt jönnek egymásután az alapító bizottsági tagok. Elől a lelkész, Koenig Rudolf, utána dr. Bakody Tivadar, Biberauer Tivadar és Hornung Antal. Ott van köztük Bolemann dr. is, a ki elvállalta a Bethesda sebészeti és alleopathikus betegeinek kezelését. Egy magasztos, szép ünnepély következett most. És valóban magasztos munka is vette vele kezdetét. És e munka fejlődött. Az eleinte 6, majd később 10 beteget befogadó Bethesda nemsokára szűknek bizonyult és 2 év múlva áttették a kórházat egy ugyanabban az utczában lévő nagyobb épületbe. Miután a lefolyt 2 év alatt a Bethesda anyagilag is erősödött, a német leányegyház ezt az új telket és a rajta álló 2 épületet megvette, kötelezvén magát, hogy a lefizetett 5000 forinton felüli összeget tehetsége szerint részletekben fogja törleszteni. Ez új házban már 40 beteg részére lett volna hely. De a Betliesdának még itt sem volt szabad végképen megállapodnia. Az Andrássy-út építése alkalmával ugyanis kitűnt, hogy a Bethesda új épülete és telke a szabályozási vonalba esik. A város tehát kisajátította a telket, de egyúttal megengedte a német leányegyháznak, hogy ez épületet még egy teljes esztendeig és díjtalanul használhassa kórházi czélokra. Az előbbi vétel után fenmaradt adósságot letörlesztve, 70,000 forintja maradt a kórháznak. így most már új épület vételére gondolhattak. És ekkor ajánlja valaki a Hermina-uton lévő Bartl villát, ezt az épületet, a melyben jelenleg vagyunk. Az adásvevési szerződésnek 1871-ben történt megkötése után, 1872 június 23-án ebben a teremben tartották meg a kórház megnyitó ünnepélyét. 1891-ben a német ref. leányegyház a kórháztól jobbra eső szabad területen egy 2 emeletes szárnyépületet emeltetett. Hogy mindez kivihető volt, az Isten után részben azoknak köszönhető, a kik itt Magyarországon mint egyesek, testületek és egyházak támogatták erkölcsileg és anyagilag a Bethesdát, részben ama külföldi testvéreinknek, a kik Német- és Angolországból, Svájczból, Skócziából és Amerikából megküldték kicsiny és nagy adományaikat. Hogy a Bethesda csakugyan az Irgalmasság hajlékává lehessen, itt kezdet óta mindjárt és mindig arra törekedtek, hogy minél több ingyenes ágyat alapíthassanak. Bár mihamarább teljesekké lehetnének a még gyűjtés alatt lévő, különösen megyei ingyenes ágyak ! De a másik út arra nézve, hogy a Bethesda irgalmasságot és szeretetet gyakorolhasson, a diakonissza-intézmény behozatala volt. A régi Bethesda dicsőségéhez tartozik, hogy hazánkban ez volt az első intézet, a melyben egy kaiserswerthi testvér, Helm Zsófia főnöknő segítségével diakonisszákat igyekeztek nevelni. A diakonisszák oly komoly és tisztességes életű, de különben vidám lelkületű fiatal prot. nők, a kik nem fizetésért, hanem pusztán Isten és embertársaik iránti szeretetből a betegápolásnak, vagy az árvaházakban vagy gyülekezetekben előforduló egyéb keresztyén munkáknak szentelik életüket. Miután a Bethesda-kórházban nagyobbszerű átalakítások sohasem történtek, az évek hosszú során át bizony minden romlott ós pusztult. A mult évben eszközölt javítások sem bizonyultak elegendőknek. Itt többre volt szükség. A körülmények parancsolóan sürgették a kórház teljes átalakítását. És a német ref. leányegyház közgyűlése készséggel megszavazta a megkívánt építési