Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

a felavató istentiszteleten. — A kondorosi ev. gyülekezet d:cz. lió 4-én fogja felavatni új templomát. A felavatást Veres József békési esperes fogja végezni. A korcsmák zárvatartása istentiszteletek ideje alatt. Gróf Tisza István belügyminiszter a következő rendeletet intézte a megyék ós városi törvényhatóságok első tisztviselőihez és Budapest főkapitányához: „Az italmérési üzleteknek vasárnap és ünnepnapokon részben egész napon át, részben csupán az istentiszteletek alatt való zárvatartása iránt némely törvényhatóság részéről hozzám, illetve a képviselőházhoz intézett és innen hozzám áttett felterjesztések alkalmából kijelentem, hogy az összes italmérési üzleteknek vasárnap ós ünnepnapokon való köteles zárvatartását elrendelendőnek nem tartom, mert a munkásosztály egyedül csak a vasár- és ünnepnapokat fordíthatja pihenésre s szórakozásra, s így az italmérés! üzleteknek ép az étkezés ideje alatt való zárvatartása, magának a fogyasztó közönség érdekeivel sem lenne összeegyeztethető. Minthogy azonbnn a hozzám tett jelentésekből arról értesültem, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. 37. §-a alapján az italmérésnél és italelárusít ásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és az orvosrendőri felügyelet gyakorlása tárgyában még 1899. évi deczember hó 2-án 78.543 szám alatt kiadott körrendelet 14. §-a 3-ik bekezdésében foglalt azon rendőri rendelkezés, hogy istentiszteletek és körmenetek alkalmával a templomok közelében, illetve körmenetek elvonulása helyén levő korcsmák és pálinkamérések az istentiszteletek és körmenetek alatt zárva tartan dók, kellően végrehajtva nincs, illetőleg kellően nem ellenőriztetik ; minthogy pedig közerkölcsiségi szempontból kiváló súlyt fektétek arra, hogy ezen rendőri tilalom a legnagyobb szigorral végrehajtassák : felhívom, hogy a vezetése alatt álló vármegye (város) területén lévő rendőrhatóságok (a vezetése alatt álló székesfővárosi m. kir. államrendőrség) figyelmét ezen rendőri tilalomra ismételten és a legnagyobb nyomatékkal hívja fel, s azokat egyúttal annak felelősség terhe alatti szigorú végrehajtására és a legéberebb ellenőrzésre utasítsa. Budapest, 1904. évi augusztus hó 26-án. Tisza s. .„ E belügyminiszteri rendeletet ajánljuk lelkésztársaínk figyelmébe. Rendelkezései, a mint látszik, nem újak ; a baj csak abban volt és van, hogy a már régebbi rendelkezések nem hajtattak végre, illetve végrehajtásuk nem ellenőriztetett. Az ellenőrzés kötelessége az egyházi elöljáróságoké, legfőképen pedig a lelkészeké. Használják azért fel a rendelkezésükre álló eszközöket arra, hogy ha már az italmérések vasárnapokon nem zárathatók is be egész napon, de legalább az istentisztelet idejében, a templom közelében levők ne vonhassák el a híveket az Űr házától. ISKOLA. A Kálviiieiuu érdekében a zsinati képviselők körében dicséretes mozgalom indult. Darányi Ignácz főgondnok kérésére elhatározták, hogy zsinati összes napidíjaik felét a Budapesten felállítandó Kálvineumra adományozzák. Az e czélból körözött ívet eddigelé aláírták: dr. Darányi Ignácz, Cseh Ervin, gróf Dégenfeld Lajos, Hajós József, Karap Ferencz, Kovács Sebestény Endre, Sárközy Aurél, Szilassy Aladár, gróf Teleki József és dr. Vécsey Tamás. A derék kezdeményezés önmagában hordja dicséretét. Ajánljuk a nemes példát a többi zsinati képviselő munkás szeretetébe. A gyakorlati tanárképzés kérdése. Az országos közoktatási tanács a mult héten két rendbeli állandó bizottsági ülésén tárgyalta a kultuszminisztérium ama leiratát, melyben véleményt kér a gyakorlati tanárképzés reformjáról. A tanács a kiküldött bizottság javaslata szerint elhatározta, hogy szabályzatot nem szövegez ugyan, de részletesen megokolva terjeszti fel elvi megállapodásait, melyek nagyjában a következők : Kívánatosnak tartja a próbaév általánosítását. Szükséges lenne, hogy sem a nevelői működést, sem pedig a külföldi egyetemi éveket próbaév gyanánt el ne fogadják ; míg azonban a törvény eme engedelme fennáll, addig az állam részesítse kedvezésben azokat a pályázókat, a kik próbaévet tudnak felmutatni. Csak a tanári szakvizsgálat letétele után lehessen megkezdeni a próbaévet. Kivételt csak az önkéntesi éviiket szolgálóknál lehet alkalmazni. A kik októberben tesznek szakvizsgálatot, azok már szeptemberben megkezdhetik a próbaévet és szakvizsgálatuk idejére szabadságot kapnak. A próbaévesek intézményét a kultuszminisztérium vezetné, a két tanárképző és a főigazgatói kar javaslatai szerint. Ez a két fórum tenne javaslatot az iskolák és szaktanárok kiszemeléséről. Minden jól felszerelt középiskola, bármily jellegű legyen is, megbízható volna a tanárképzéssel, ha aláveti magát az állami szabályzatnak és ha vállalkozik a fenntartó hatóság a szervezésre és néhány szaktanár a módszeres kiképzésre. Egy szaktanárra csak két-két, ós egy-egy iskolára legföljebb 6—8 tanárjelöltet szabad számítani. — Hasonló általános elveket foglal magában az orsz. középiskolai tanáregyesület igazgatóságának a minisztérium felkérése folytán készített tervezete is, a mely első részében a gyakorlati képzésre kijelölendő intézetekről, második részében az igazgatónak, mint a jelöltek pedagógiai vezetőjének, harmadik részében a szakvezető tanárok tisztével, negyedik részében pedig a gyakorlati év igazolásának módjával foglalkozik. A debreczeni ref. theologia ifjúsága, a protestáns öntudat erősítése ezéljából és a város szegény gyermekeinek ingyen bibliákkal ellátása végett f. hó 27-én protestáns estélyt rendez, A programmon ének-, zeneszámok, szavalatok és felolvasások vannak. Felolvasásokat Balogh Ferencz theol. tanár és Benkő Viktor theologus tartanak. A nem állami középiskolai tanárok lizetésrendezésére az 1905. évi állami költségvetésbe 210,000 korona van felvéve. A fizetések kiegészítése 1905. július l-jével venné kezdetét, és pedig nem külön törvény, hanem az 1883. XXX. t.-cz. 47. §-a alapján kötött szerződések revideálásával. A rendezésnél a szolgálati évek lesznek irányadók. Pályázati eredmény. A debreczeni ref. jogakadémián, Kérészy Zoltán távozása folytán megüresedett egyházjogi tanszékre kilencz pályázó adta be kérvényét. A pályázók a következők: dr. Bacsó Jenő, debreczeni ügyvédjelölt, dr. Balogh Béla, debreczeni törvényszéki aljegyző, dr. Benkő Lajos, hajdúszoboszlói közjegyzőjelölt, dr. Borsos Endre, székesfejérvári törvényszéki aljegyző, dr. Buday Gyula, ófehértói ügyvédjelölt, dr. Horváth János, budapesti kir. alügyész, dr. Kun Béla, máramarosszigeti jogtanár, dr. Móricz Károly kecskeméti jogtanár, sub auspiciis regis dr. Tóth Károly, budapesti kereskedelmi és váltótörvény széki aljegyző. A pályáza-