Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a .téziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félérre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Zsinati hangok. A szó. — Kálvineumot Budapestre. Kálvinista. — Tárcza: A rendi és áldozópapság fejlődése a három első században. B. Pap István. — Belföld: A református zsinat ülései. Tudósító. — Könyvismertetés : Dr. Bartók György: A református egyházak presbiterialis szervezete. Sz. F. —Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Zsinati hangok. Papságunk mellett ma már minden kivétel A zsinatnak választott tagjai megkezdették nélkül szót emelni nem merek; de szabad legyen tanácskozásukat, oly intézményeket akarván fel- megjegyeznem, hogy a vallástalanság és a buzgóállítani, a melyekkel új életet önthessenek népünk- ság hiánya népünkben nemcsak a papság hibáiból, nek vallásos életébe. De gondolják-e, hogyha a mulasztásaiból származik! táperejöket elvesztett régi barázdákat szántogat- Egyszer egyik barátom szőlőlugast akart ják, új tápláló erőt nyerhetnek a kiélt földből? lakása előtt fölereszteni, s azt gondolta, hogy ha Ha nem szántanak új ugarat, ismét csak a tövis- magról neveli, biztosabban megered és erőteljesebb magvak közé vetnek s mint az újabbkori előző vesszőket hajt. S hogy elegendő nedvességet kapzsinatokkal, úgy ezzel sem fognak czélhoz jutni, jon, az eresz alá vetette el a magot, a hová az -Fújhatják bármilyen erőlködéssel a kialudt zsarát- eső lecsepeg. De a magvakat az eső kimosta, nokot, az elhamvadt szenet: tűzre éleszteni, lángra Ujakat vetett. Ezek már csirát is hajtottak, de gyújtani nem fogják, s idejöket, erejöket, tehet- egy zápor ismét kimosta. Hiába próbálgatta, munségeiket üres szócséplésekre fecsérelik. kája kárba veszett, mert az isztorhéjról lecsurgó Tudja mindenki, hogy egyházi életünk beteg, eső árkot mosott magának a talajban s a mag Tagjai megzsibbadtak, majdnem minden életjel vakat hiába vetette el. megszűnt. Próbálgatták már különféle szerekkel: Ilyen a mi népünknek lelki élete. A felülről életelixirrel is mozgásba hozni, új életre kelteni, jövő, az intelligens osztálytól származó példák de hasztalan! Ha az élet központját, a szivet olyanok, mint az ereszről lecsurgó eső. Az elvetett, mozgásba hozni nem tudják, fáradozásuk ismét sőt a csirába hajtott magvakat is kimossa. Népünk haszontalan lesz. Hogy akarják most a czélt el lelki életére sokkal erősebben hatnak a példák, érni? Kutatják a betegség okát. Mint a jó orvos mint a leghatalmasabb beszédek, remélvén, hogyha az okot tudja, az okozatot is Szeretik emlegetni a mi népünknek egykori megszüntetheti. buzgóságát. Bizony nagy igazság az, hogy ma A hangok, a melyek onnan hozzánk eljutnak, nincs meg az a buzgóság, a mi volt egykor, azt bizonyítják, hogy a zsinat világi tagjai a Hajdan az a szegény baranyai nép, a mely most betegségnek okát a papság lanyhaságában, köte- — úgy mondják — az egyházi terhek alatt roslességmulasztásában keresik, állítván, hogy a nép kadozik, nemcsak ezt az egyházi adót fizette, de között elharapózott vallástalanságnak, közönynek, ezenfelül urasági munkákat vállalt azért, hogy egyháziatlanságnak a papság az oka. iskolát, paplakot, templomot építhessen, s ekkor Nem új vád ez. S a világi urak tanácsokkal jobbágyi szolgálatokat is kellett teljesítenie! Akkor is szolgáltak a lelkészeknek, hogy mit tegyenek, bizony nagyobb volt a buzgóság. De ha olvassuk hogy járjanak el, hogy hallgatóikban nagyobb évkönyveinket, látjuk, hogy világi uraink mentek buzgóságot, élő hitet ébreszthessenek. Nem vették elő jó példával s alig tett valamelyik végrende-és nem veszik figyelembe azt, hogy minden gyüle- letet a nélkül, hogy egyházáról, ennek segélyekezet népének gondolkozása s egész lelki élete zéséről ne gondoskodott volna. Követte a nép s különbözik a másiktól, s a buzgóság hanyatlásá- ezek az egyszerű, kevés vagyonnal bíró emberek nak oka is más, mint a másik helyen: mégis sem végrendelkeztek úgy, hogy egyházukról meg olyan csodagyógyszert gondoltak ajánlani, a mely ne emlékeztek volna kisebb-nagyobb hagyománnyal, a betegséget mindenütt meg fogja gyógyítani. Régen az úri családoknak saját padjaik vol-