Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-06 / 45. szám

ifjúság' képviseletében Maclean úr meghívására szívesen jelentek meg az ifjak a Budapestre október 2 3-ára összehívott nemzeti konferencziára. E konferenczián, melyen Szilassy Aladár közigazgatási biró úr, a magyar ifj. egyletek nemzeti bizottságának elnöke praesicleált, Maclean úr egy rövid beszédben előadta, hogy a diákszövetségek czélja a világon mindenütt hármas: 1. a diákokat diákok által megnyerni a Krisztus tanítványainak; 2. erősíteni a hitet a diákok közt a kísértések ellenében; 3. munkásokat toborozni közillök Isten országa terjesztésére, Krisztus szolgálatára. Majd Forgács Gyula tartott gyújtó beszédet a gyűléshez. Mire a gyűlés a következő főbb elvek kimondásával: 1. a szövetség czélja: a magyar evangéliumi keresztyén diákegyletek erősítése, újak szervezése, s ezeknek a külföld hasonczélú egyleteivel való kapcsolása a világbizottság útján; 2. tagja lehet a szövetségnek minden olyan diákegylet, melynek tagjai épülés czéljából tanulmányozzák a bibliát s Megváltóul fogadják el Jézust; 3. a szövetség évenként tart konferencziát valamely előre megállapított helyen s jelentést kiván minden egylettől az előbbi év végzett munkáiról: megalakították a magyar evangéliumi keresztyén diákszövetséget. Hogy a szövetség Isten segedelmével hasznára lesz a magyar ifjúságnak, abban nem kételkedünk. Balogh Ferencz debreczeni theol. tanár, a szövetség elnöke, Jausz Vilmos soproni theol. tanár alelnök, Forgács Gyula kőbányai h. lelkész titkár nevei bizonyos garancziát is nyújtanak erre nézve; de maguknak a diákoknak kell buzgón, kitartással, a Szentírás szorgalmas tanulmányozásával, buzgó könyörgéssel, serény munkával közreműködniük, hogy a kezdet jó végre vezessen. De különösen kérjük az összes főiskolai és középiskolai tanárokat, a lelkészeket, a gondnokokat s mindazokat, kik lelki vagy anyagi támogatásban részesíthetik embertársaikat, hogy támogassák e diákmozgalmat, nehogy bekövetkezzék az a kényes helyzet, a mi az ifjúsági egyletekre nézve, hogy míg buzgó emberek szavára alig hallgattak a lelkészek és tanítók, mégis meg kellett csinálni városonként és falvanként az állam parancsára; de természetes, nem épen olyan irányban működnek, mint ez kívánatos itt-ott, s még kevésbbé fognak úgy működni 50 év múlva. Akkor aztán hiában panaszkodunk helyzetünk inostohasága miatt, mindhiába beszélünk sérelmekről: vádlóul lépnek fel a siketek ellen a mostani idők intései és kérései. Csűrös István. Gróf Tisza István miniszterelnök átirata a magyar protestáns egyházakhoz az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtása ügyében. A t. Bizottság által folyó évi április havában az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában benyújtott emlékiratot a magyar kormány tárgyalás alá vette, s arra vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőkről van szerencsém a t. Bizottságot értesíteni. A szóban forgó emlékirat az idézett törvényczikk második és harmadik §-ával kapcsolatos kérdéseket egymástól elkülönítve tárgyalja. A mi az emlékirat első részét illeti, az abban felhozott kérdések majdnem kizárólag oly konkrét esetekre vonatkoznak, a melyek alapos vizsgálat tárgyává voltak teendők, mielőtt azokra nézve a kormány állást foglalhatott volna. Ezen vizsgálat folyamatban van és annak befejezte után nem fogok késni a t. Bizottsággal felvenni ezekre vonatkozólag is a tárgyalások fonalát. Már most kívánom azonban megjegyezni, hogy a mi a dolog elvi oldalát illeti, a kormányt is, valamint egész működésében, úgy ezen kérdések elbírálásánál is csak azon nagy szempont vezetheti, hogy a törvényesen bevett vallásfelekezetek közötti tökéletes egyenlőség és viszonosság az egész vonalon érvényesüljön. Természetesen tekintetbe vételével a törvényes fejlődés és az egyes vallásfelekezetek benső természete által előidézett különös viszonyoknak. Miután pedig e kérdésekben a két magyar protestáns egyház is ugyanezen elvi állásponton áll, nem kétlem, hogy a felhozott konkrét kérdéseket közmegnyugvásra sikeriilend megoldanunk, s illetőleg megállapítanunk azon irányelveket, a melyek szerint hasonló esetek a jövőben elbirálandók lesznek. Míg tehát az 1848. évi XX. törvény 2. §-ának végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre nézve az ügy jelen stádiumában csak ezen elvi kijelentéssel nyilatkozhatom. — addig konkrét tájékozást kívánok már most nyújtani az iránt, hogy tekintettel az ország pénzügyi helyzetére is, minő mérvben és minő sorrendben véli a kormány az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-a alapján felhozott anyagi igények kielégítését foganatosítani. Szükséges ez azért, hogy a két protestáns felekezet irányadó testülete által mielőbb megalkottathassanak azon rendszabályok, a melyek a kivánt segély igénybevételének és felhasználásának előfeltételeit képezik, hogy tehát azok az égető sebek, a melyekre a t. Bizottság emlékirata is joggal hivatkozik, mielőbb orvoslást találhassanak. Ezek között bizonyára az adózási viszonyokban rejlő nagy anomáliák képezik a legégetőbbet. S már most kijelenthetem, hogy a kormány az emlékiratban jelzett módon ós arányokban hajlandó e segély kieszközlését kérni a törvényhozástól, illetőleg gondoskodni ülcK ima riuar1

tpl'(fí]7dílQíÍdÍ típn P<2 mfrnytíVíÍT' Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és gőz- Túcnrínrit határtalan mennyi-LilöU magjai ICJgaiUaöagl gGJT GD COi&Uigjai hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és ICamjai gégben veszünk. © RJCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. (^'2(3:3(3(3(3(21(3(3(3 Bt®" Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.