Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

Icerül e lap. De meg lehet rendelni fél évre is 2 koronával, negyedévre 1 koronával. A ki most rendeli meg október hóban az 1904. év hátralevő részére, az 1 koronáért magkapja utólag az október havában már megjelent számokat. A lap czíme: Kis Tükör. Szerkeszti df. Kecskeméthy István tanár. Kolozsvár. A ki előfizetni akar, erre a czimre küldje be az előfizetési összeget. RÉGISÉG. A szepesi XXIV város lelkészi fraternitása. (.Előadatott a ^szepesmegyei lelkészi egyésület közgyűlésén Poprádon, október 13-án.) Midőn elődeink, különösen II. Géza alatt 1141 — 1161-ig, tömegesen bevándoroltak, két nagy kincs birtokában voltak: politikai önállóságukban a birót szabadon választották maguknak, valamint a papot is, ki csak az egyházközségtől függött. Ezen szabadságot V. István 1271-ben külön diplomában megerősítette. Ezen XXIV város plebánusai fraternitásának megalakulása az 1209. évre vihető vissza. Számos író az 1204-ik vagy 1239-ik évet tekinti a fraternitás alapítási évének. Tényleg a Lőcsei Krónikában olvassuk : „Anno 1248 ist die Brüderschaft der XXIV Pfarrherrn eingerichtet worden". Ezen fraternitáshoz a Szepesi Krónika szerint tartoztak : 1. Lőcse, mint a szövetkezet szókhelye; 2. Szepes-Olaszi; 3. Szepes-Yáralja; 4. Igló; 5. Leibitz; 6 Béla; 7. Ménharci; 8. Poprád; 9. Szepes-Szombat; 10 Felka; 11. Nagy-Lomnitz; 12. Zsdkócz; 13. Durand; 14. Hunfalu; 15. Káposztafalu; 16. Csötörtökhely; 17. Mézfalu; 18. Odorin; 19. Svábócz; 20. Müllerbach; 21. Rukinócz; 22. Velbach; 23. Karinján és 24. Pálmafalu lelkészei. Az egyes városokhoz, mint az elzálogosítási okmányokból 1412-ből tudjuk, több kisebb helység is tartozott. A fraternitás alapszabályai az 1298-ik évről származnak. Ezen alapszabályok több alakuláson mentek keresztül. A reformáczió elterjedésével a szövetkezet megmaradt ugyan, de más szellem kezd benne uralkodni. Nevezetesen Goltz, iglói lelkész esperes, az 1605. évi nov. 23-án Iglón, a fraternitás jóváhagyásával, a régi alapszabályból sok pontot átvett, de újakat is szerkesztett, mely mű a testvérek által véglegesen megerősíttetett. Mily szellem lengi át ez új alapszabályt, következő pontokból tudjuk meg : V. sine consilio Senioris et totius collegii nostri, nemo in oppidis nostris ad functionem ecclesiasticam voeatur; IX. in vita moribusque singuli inculpabiles sunto, non malum alio exemplum praebento ; X. ebrietatem omnes fugiunto ; XII. si ebrius aut in oenopolis aut tabernis inventus fuerit, pro singulis vicibusfloreno uno mulctator; XIX charitatem mutuam omnes observanto, ex mutua enim dilectione Christi discipuli agnoscuntur; XXVII. si cui e fratribus infans moritur, aequm est, ut fratribus vici moribus duo vei tres in luctu ejus praesto sint. Si uxor : adsint, qnotquot ille a seniore expetiverit. Sit fráter aliquis, omnes. sub poena in legibus veteribus 24 Regalium contento; XXXII. ludirector sine voluntate et consilio Pastoris non suspenditor ; XXXIII. obedientiam et honorem suo pastori singuli praestanto. . . . A XIII szepesi város elzálogosítása után gyakran megtörtént, hogy e városok lelkészei szántszándékkal elmaradtak a szövetkezet gyűléseiről, miért is 1636-ik évi jún. 12-én Szepes-Olasziban Cornides Dániel helyettes szeniornál több új pont vétetett fel az alapszabályba : I. A fraternitatis congregatione nemo temere emaneto; III. emanens in posterum extra juxtam causam severe mulctator, si majorum aliquis fuerit aureum, si submajorum duos florenos cum viginti denariis, si mediornm imperialem, si minorum, unum ílorenum deponito. A szövetkezet hivatalos nyelve eredetileg latin volt. E nyelven tartották az istentiszteletet, a predikáczió kivételével, mely a nép nyelvén tartatott. Csak midőn az egyesület a XVI. században a római egyházból kilépett, lett a német nyelv a fraternitás hivatalos nyelvévé. A belépő tag köteles volt a következő esküt letenni: „Ego N. N. juramento rae obstringo, quod vocationi meae ecclesiasticae diligenter praeero, item scandala publica et privata, ne ministerium verbi Dei propter me male audiat, fugiam, itém domino seniori nunc temporis constituto et ejus successoribus legitime ad hoc officium vocatis, fidelis et obediens ero, item honorem et omne proficium fraternitatis pro meo posse promovebo et procurabo. Sic me Deus ipse altissimus adjuvet. Amen. Az 1298 iki alapszabályok XXIV. §-a értelmében a szövetkezet évenként kétszer ülésezett, jelesen Szentháromság ünnepe utáni első vasárnapon és Mihály ünnepe után való vasárnap. A gyűléseken egyházi és egyéb, az egyesületet illető ügyeket tárgyaltak. Összejöveteleiknél a községek sorrendjére szorgalmasan ügyeltek. A gyűlés helye mindég a plebánus lakásán volt. A XXIV regalium parochoriim szövetkezete utolsó gyűlését Ménhárdon tartotta 1673. nov. 22-én, a melyen csak 11 lelkész jelent meg. Az ellenreformáczió pusztításait itt is szomorúan tapasztalták. A fraternitás könyvtárról is gondoskodott, mivel feladatául tűzte ki a tagok tökéletesítését az egyházi és világi ismeretekben és teendőkben. A könyvtár élén külön ügyvivő állott, ki különösen a tagok kéziratait és kiadványait őrizte. A testvéri szövetkezés jeléül ládát készítettek, mely 4 kulcscsal volt ellátva ; az egyik a szeniornál volt, a többi hármat pedig a többi szövetkezeti tisztviselők őrizték. E ládát, melyben az egyesület okmányai és pénzei voltak elhelyezve, a szeniornál helyezték el és mindég nagy tiszteletben tartották. A szövetkezet legrégibb pecsétje rézből volt, e körirattal: „Sigillum Universitatis Plebanorumde Cips". Azonkívül két más pecsétjök is volt. A legrégibb pecsétből készült az 1805-ben alakult XIII városi egyházmegye pecsétje, mely a pecsét képét megtartván, e körirattal adatott ki: „Sigillum Senioratus XIII Oppidani Scepusiensis." Az egyházmegye kisebb pecsétje 1848-ból való, jelvények és heraldikai alakok nélkül, e körirattal: ,,A szepesi XIII városi ev. egyházmegye főesperesének hivatalos pecsétje". A testvéridet bevételei következőkből állottak: a tagok minden gyűlés alkalmával 8 új dénárt fizettek, a pecsétdíjak és a pénzbírságok beszedettek. A fraternitás a tudományos továbbképzés czéljaira is áldozott pénzt. 1567-ben márczius 19-én történt első ízben, hogy az egyesület azokat az ifjakat, a kik a reformáczió tanulmányozása végett, főkép Németorszába utaztak, pénzzel támogatta. Pataky Dömötör, Cox, Hyldebrand, Topperczer voltak az elsők, kiket a fraternitás anyagi támogatásban részesített. Azonkívül könyöradományokat is osztogatott a fraternitás. Tehát e téren is nemes czélokat tűzött maga elé, mi annál inkább elismerésre méltó, mert a fraternitás tagjainak mindenféle adónemeket kellett