Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

IRODALOM ** Dr. Luther Márton müveiről. A nagy reformátor dr. Luther Márton műveiből, a melyeket dr. Masznyilc Endre szerkesztésében a Luther Társaság bocsát közre, megjelent az I. kötet. Tartalmának javarészét a 95 tétel és annak magyarázata, az ágostai és Miltitzféle tárgyalásra, továbbá a lipcsei vitára vonatkozó iratok és a római pápaságról szóló munkája képezik. A kötetet Luthernek egy egykorú fametszet után készített képe diszíti. A kötet ára az egész vállalat aláíróinak 6 korona, bolti ára magasabb lesz. A kik díszkötésben kívánják, a kötés és a jobb papiros árával többet fizetnek. A kik a kötet árát október 20-ig megküldik, a könyvet bérmentve kapják. Másoknak utánvétellel küldetik szét. Jelentkezni lehet Kovács Sándor theol. akad. tanárnál, az „Evang. Theol. Otthon" felügyelőjénél Pozsonyban, a kit a Luther Társaság a vállalat kezelésével megbízott. Ugyanőhozzá kell a mű árát is küldeni. ** A keresztyén egyház története. A középiskolák V. és VI. osztályai számára, a konventi új tanterv szerint írta Bátory Gábor, ev. ref. főgimn. vallástanár. 212 lap, Budapest, 1904 Kiadja a dunamelléki egyházkerület, Kókai Lajos bizománya, ára kötve 1 kor. 60 fillér. Dió héjba szorított keresztyén egyháztörténelem, a melynek elvitathatlan előnyei: az építő anyag gondos megválasztása, a mivel kikerüli a fárasztó és száraz, tehát csak az elmét terhelő felesleges anyag közlését; világos, könynyen áttekinthető szerkezet, mely az öt korszakra osztott egyházi történetet minden korszak végén rövid összefoglalásban jellemzi; egyszerű, szabatos nyelv, a melyben van iz, szín és erő. Az egész tankönyvön átvonuló szellem az egészséges református keresztyénség, a józan protestántizmus szelleme, a mely helyesen oktat, gondosan épít, józanul buzdít ós lelkesít. Hisszük, hogy ezt az egyszeri olvasásból nyert benyomást a vallástanárok és a tanulók tapasztalata meg fogja erősíteni. Melegen ajánljuk. A számszék jelentése után Takács József aljegyző referált pár vallássérelmi és közigazgatási peres ügyet. A kilitii István-király-napi munkaszünetes sérelmi ügyben felterjesztést nem tesznek, hanem miheztartás végett közölni fogják a gyűlés jegyzőkönyvében a kir. kúriának e tárgyban hozott döntvényét. A mecskei bábakeresztelési sérelmes ügyben kelt miniszteri választ szintén közölni fogják a lelkészekkel; a pécsi hadapródiskola hittani vizsgálata ügyében pedig bevárják a folyamatban levő miniszteri eljárás eredményét. Somogyi Paulát és Katona Máriát, az egyházmegye határozatával szemben, solti tanítói állásukban megerősítették. Ádám Kálmán főjegyző az államsegély és Baldácsyalapi, Lévay Lajos a közalapi, Petri Elek pedig a lelkészi és tanítói özvegyek segélykérvényekről tett jelentést. A megállapított segélyezésekről, illetve segélyre ajánlásokról már lapunk mult heti számában adtunk részletes kimutatást. Ádám Kálmán a segédlelkész-elhelyező bizottság jelentését előterjesztvén, megtörtént a segéd- és helyettes lelkészek kirendelése. Végzett ember azonban most sem állt kellő számmal a kerület rendelkezésére, s így kénytelen volt újból theologusokat is kirendelni. Ez utóbbiak kirendelése azonban, hogy tanulmányaikban nagyon el ne maradjanak, csak 3—3 hónapra fog szólani, a melynek elteltével visszatérnek a növendékek az intézetbe s mások küldetnek ki helyökbe. A gyűlés legvégén az egyházmegyék előterjesztései kerültek sorra. Ezek közt szerepelt három nagyfontosságú kérdés : az egységes liturgia, a próba énekeskönyv és a Kálvineum kérdése. Egyik sem volt azonban kellőleg előkészítve. Előadók nem voltak megbízva az egyházmegyék véleményeinek feldolgozásával és azok alapján való javaslattétellel. ígv csak Lévay Lajos összegezte, a már számban és figyelemben eléggé meggyengült gyűlés előtt az egyházmegyék véleményeit, a gyűlés pedig sietve hozta meg határozatait, a nélkül, hogy ezeknek a nagyfontosságú kérdéseknek alapos tárgyalásába bocsátkozott volna. Megvalljuk, hogy e három ügynek, kellő előkészítés nélküli és sebtében történt elintézésével nem vagyunk megelégedve. Ez a három ügy lett volna, a mely a sablonszerű adminisztratív ügyek között az egyház benső életét érintve, komoly, mélyreható tárgyalásra számíthatott volna. De bizony nem nyerte meg, jeléül annak, hogy egyházunk belső életének kérdései, ügyei még mindig mostoha gyermekei bürokrata és pusztán csak adminisztráló közgyűléseinknek. A Kalvineum ügyében különben, a kerületi elnökségen kivül Cseh Ervinből, Hegedűs Sándorból, Szilassy Aladárból, Koncz Imréből, Ádám Kálmánból, Petri Elekből, Kálmán Gyulából, Lévay Lajosból, Takács Józsefből és dr. Szabó Aladárból álló előkészítő bizottságot küldöttek ki; az egységes liturgiára vonatkozólag a konventtől várnak tervezetet; az új énekeskönyvet pedig átdolgoztatni kívánják, olyképen, hogy abba mind a 150 zsoltár felvétessék, legyen benne annyi- katechizmusi ének, mint a régiben és hogy a dicséretekben a váltság tényei és üdvigazságai jobban kidomboríttassanak. Á beosztás tekintetében olyan legyen az új énekeskönyv, mint a régi volt. A közgyűlés október 6-án délben Baksay Sándor hálaadó imádságával fejeződött be. Tudósító. EGYHAZ. Esperesbeiktatás. Az alsószabolcs-hajdúvidéki ref. egyházmegye f. hó 6-án iktatta be hivatalába új esperesét, dr. Balthazár Deszőt. Az eskü letétele után az új esperes mélyen járó programmbeszécldel foglalta el székét. Kerületi tanácsbiróválasztás. A tiszántúli ref. egyházkerület kiküldött bizottsága f. hó 3-án bontotta fel a kerületi világi tanácsbiróságra beadott gyülekezeti szavazatokat. A szavazatokból legtöbb Mezössy Bélára és Padrali Sándorra esett, azonban egyik sem kapott abszolút többséget. A bizottság tehát szűkebbkörű szavazást rendelt el közöttük, november 6 diki határidővel. Ar

állásos ünnepély. A vissi ref. gyülekezet szép vallásos ünnepélyt rendezett f. hó 2-án, annak alkalmából, hogy a mult évben a községben dúlt tűzvészben leégett papi lakás és iskola újra felépültek. Az ünnepélyen, a melyre a sárospataki ref. főiskola több tanára és növendéke is kirándult, Bálint Dezső sárospataki