Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-09 / 41. szám
PROTESTAN EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-ntcza 4. ssdm, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félérre; 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérezikk: Baksay Sándor püspöki jelentéséből. — A próba-énekeskönyv dallamai. Seprődi János. — Iskolaügy : A tanárkörök három évi működésének lényegesebb mozzanatai. Benke István. — Táreza: Az egyház szocziális feladatai, dr. Bernáth István. — Belföld: A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. —]Egyházkerületi segélyekés segélyre ajánlások. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. —- Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Baksay Sándor püspöki jelentéséből. (Felolvastatott a dunamelléki egyházkerület 1904. október 1-én tartott ülésén.) Jelentésemnek összes anyagát egyházmegyéink jegyzőkönyveiből, nyolcz gazdag mezőről szedegettem össze; boldog volnék, ha mindazt, a mi bennök értékes és érdekes, kévébe köthetném. De nem biztathatom ezzel magamat: az anyag temérdekségével sem állott arányban a szerkesztése czéljából rendelkezésemre állott idő; így csak e nagy adattár egyszeri átolvasása, s gyors kézzel tett kijegyezgetése folytán nyert személyes impreszszióimmal, s a saját ítéletem előtt érdekesebbeknek mutatkozó jelenségek elősorolásával kivánom jelentésemet megalkotni, nem feledkezvén meg a kívülről megnyilatkozott mozzanatok jelzéséről sem, a mennyiben azok egyházi életünket érintették. Mindegyik egyházmegyében, ha tárgyalva nem is, de említve volt, szaklapjainkban, sőt politikai napiközlönyeinkben is fejtegetve, megvilágítva, élére állítva az 1848: XX. t.-cz. kérdése; sőt egyháztársadalmi, sőt hivatalos egyházi köreinkben is formulázva az ezen törvényczikkre alapított követelések. Az első órában, melyben e dologról szólani szerencsém volt én is érintettem e kérdést általánosságban. magunkat, egyházunkat a példabeszédbeli otthoi aradt fiúban kivánom megszemélyesíteni, a ki ^ ^szas hűségéért még egy kecskefiat kapott sem atyjától, hogy azt barátaival vígan lakozva elköltsék. Éz a fiú volt-e az idősebbik, az elsőszülött, vagy nem, én nem tudom, s most sem teszem kérdésbe; nem is az a kérdés, hanem az, hogy melyik maradt otthon, — soha atyjának egy parancsolatját is által nem hágva. Ne méltóztassanak megsokallani ezt az ismétlést: Az én összes egyházpolitikai, sőt általában politikai álláspontom ebben a képletben van befoglalva. Látom, hogy az a fiú nem ment tovább a gyöngéd szemrehányásnál, s ezt kifejezve, nem gondolt többé a kecskefiúra. Tovább nem viszem a következtetést. A múltra vetem tekintetemet, és megállapíthatónak vélek egy elvi jelentőségű történeti tényt, hogy abból egy nagy tanulságot vonjak ki. A mi lelkészi karunk, a mi egyházközönségünk azalatt a három század alatt, melyet méltán az ő kötetlen kéve-állapotának mondhatunk, politikai akczióra soha sem gondolt. Sebei, sérelmei orvoslásáért, titkos vagy nyilvános óhajai érvényesítésére (a mely óhajok azonban sohasem voltak anyagi természetűek), egyházunk kezdetleges állapotában a mi oligarchiánk, azután erdélyi fejedelmeink, későbbi időkben vármegyei követeink voltak. Azok voltak akkor is, mikor ezek a követek (a hírvivők alig három-négy emberből állottak) III. Károly idejében egyes dogmáink védelmében a nagytöbbséggel szembeszállottak; azok voltak, mikor Mária Terézia fénylő és ernyesztő uralkodása alatt érdekünkben az udvart könyörgéseikkel s diplomácziájukkal — tranquille potesta — ostromolták; azok voltak 1791-ben; azok a mult század harminczas és negyvenes éveiben, s azok ma is! Eltávolítsuk-e őket, hogy mi álljunk; helyükbe, vagy csak el is kedvetlenítsük és hogy mi szabjuk elibök, mit, hogyan intézzenek? É kérdésre feleletünk ez: az egész kérdés államjogi és politikai kérdés: bízzuk azt tovább is rájok; —bízzuk arra, nem úgy mondom: bízzunk ebben az egyetemes protestáns bizottságban, melynek fáradozásairól mindnyájunknak van tudomása; összeülendő ülésszakukban, mely egyedül van hivatva érde-Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvénytársaság Budapesten, V., Ferenez József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.