Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

mondja: Vizsgálatnak kell lenni minden órán, a midőn a minden órára kikerekített, kidomborított leczkét a maga tanulságaival együtt számon kérjük. Vizsgálat van továbbá a nagyobb összefüggő részek elvégzése alkalmával, a midőn a tanár az adatok összefoglaló ismétlése alapján ennek a képét alkotja meg és érvényesíti a nevelésnél és értelemfejlesztésnél a benne rejlő eszméket és gondolatokat. Ugyanígy tesz a tanár az egész évi tananyag elvégzése után is, t- i. megalkotja azon összképet és benyomást, a mellyel a tanulónak bírnia kell az egész évi működésről Ezután következnek az év végi vizsgák, a melynél egyetért a gyenge tanulókat megvizsgáló bizottság kiküldésével, melynek eljárása végleges legyen és javítóvizsgálatra senkit se utasítson. Mert a kik megfelelnek, azok átmennek, a kik nem felelnek meg, osztályismétlésre utasíttatnak; a gyengén megfelelők közül azok, a kik a többi tárgyakból elég jól állnak, szintén átbocsátandók, a természet ama törvényénél fogva, hogy nem vagyunk mindnyájan képesek valamenyi tudományág egyforma befogadására: tehát nem volna helyes dolog megakasztani őket a többi tudományágban való haladásban, a melyre képességgel bírnak. Az általánosan gyengék osztályismétlésre utasítandók, mert az ez által való erősödés csak előnyükre lehet. Továbbá a javítás eltörlése mellett bizonyít az is, hogy a szellemileg túlságosan igénybe vett ifjúnak szüksége van a két hónapi szünidőre, hogy testi fejlődésében való elmaradását pótolja. De nem helyesli Barcsa János azon véleményét, hogy a gyengéket megvizsgáló bizottság az egész ifjúságot vizsgálja meg, mert ez felesleges terhet róna a tanulókra s bizalmatlanságot keltene a tanárok működése iránt. A kör előadónak a javitóvizsgálát eltörlésére vonatkozó indítványát nem fogadta el, hanem akként határozott, hogy az egy tárgyból bukottak javíthatnak, míg a kettőből bukottak feltétlenül osztályismétlésre utasíttassanak. b) A budapesti körben az osztályozási és vizsgálati rendszert, kapcsolatban az érettségi vizsgálatról tartott felolvasásával — melyről később lesz említés — Rados Ignácz tette megbeszélés tárgyává. Idevonatkozó indítványai ezek voltak: 1. Az évközi osztályozások száma szállíttassék le egyre. (Ez az Orsz. Tanáregyesület évi fölterjesztésére történt kormányi és felekezeti főhatósági intézkedések folytán be is következett). 2. Az évvégi vizsgálat csak összefoglalás legyen, mely képet nyújt az egész évi tanítás menetéről, de a tanulók osztályzatára már ne legyen befolyással. 3. A tanulók megítélésénél alkalmazzuk a kompenzácziőt, oly módon, hogy a tanuló, ki a tárgyak többségében a közepesnél jobb eredményt mutat fel, egy tárgyban első ízben tanúsított nem teljesen kielégítő eredmény miatt ne veszítse el a jogot, hogy magasabb osztályba léphessen. Bizonyítványába azonban az a megjegyzés kerüljön, hogy a következő osztályban előmenetele az illető tantárgyból szigorúbban ellenőrizendő és ha még akkor sem felelne meg teljesen a követelményeknek, magasabb osztályba nem léphet. Egyedül a magyar nyelvben és irodalomban tanúsított elégtelen eredmény ne legyen kompenzálható. A kör számos hozzászólás után kimondta, hogy a mai vizsgálati rendszer változtatásra szorul. Az osztályozás nem a nyilvános vizsgálatokon intézendő el, hanem a kétesek megvizsgálására alakított bizottságok előtt. A kompenzáczió kérdésében a kör nem jutott megállapodásra. 24. Érettségi vizsgálatok reformja, a) Az ung-bereg vármegyei körben az előbbi tárggyal kapcsolatban és folytatólag Zánk Gergely az érettségi vizsgára is kiterjeszkedett, a melyet jelenlegi alakjában igazságtalannak és a természet törvényeivel ellenkezőnek tart. Mert ha a természet képteleneknek alkotott bennünket valamennyi tudományág egyforma befogadására s mi élünk is a természet eme törvénye alapján a munkafelosztással és magán az érettségin is szakok szerint felosztva képviseljük a tudományokat: miért követelünk az ifjaktól egyenként mindent? Ez helytelen, mert igen kevesen vannak azon szerencsések, a kik mindenből képesek megfelelni, a nagyobb rész pedig hódol a természet törvényeinek, s mivel egyik-másik szakban többé-kevésbbé majdnem mindegyik megállja a helyét s ezen akar is tovább haladni, de előtte van az érettségi: segít magán kiki úgy, a hogy tud, s itt vau az oka az érettségi nivója sülyedésének. Hogy önmagunkhoz következetesek, másokkal szemben pedig igazságosak legyünk: az által segíthetünk, ha az érettségi vizsgát a középiskolákból az egyetemekre visszük át, szakok szerint. A tanulók a középiskola után kapjanak abszolutoriumot, a mely képesítse őket a gyakorlati pályákra s a mely alapján jelentkezhessenek az érettségire az egyetemeken. A kör, mint előbb, ezen kérdésnél is a Schürger Ferencz elnök indítványa értelmében határozott: adjunk kétféle abszolutoriumot, olyant, mely az érettségihez jogosít és olyant, mely minden pályára, az egyévi önkéntességet is beleértve, jogot ad, de a főiskolák látogatására nem képesít. Ha azonban ez utóbbiak érettségit akarnak tenni, a VIII. osztályt ismételni tartoznak. b) A budapesti körben — mint a 23. p. a. említettük — Rados Ignácz értekezett a kérdésről, a következő indítványok kapcsán: 1. Minthogy az érettséginek ma már nem egyedül az a czélja, hogy vájjon a jelölt a felsőbb tanulmányokra érett-e, hanem igen sokan ez által csak bizonyos hivatalokra akarnak képesítést szerezni : ezért kétféle képesítést kellene adni; olyant, mely a felsőbb tanulmányokra jogosít és olyant, a mely csak a minősítési törvényben felsorolt bizonyos állásokra képesít. Az első képesítés magában foglalná a másodikat is. 2. Hogy a VIII. oszt. tanéve ne rövidüljön meg egy egész hónappal, ennek az osztálynak vizsgája csak május végére és az írásbeli érettségi vizsgálat június elejére teendő. 3. A tanári testületnek joga legyen egyes jelölteknek a visszalépést nemcsak ajánlani, hanem azt kötelezővé is tenni, úgy azonban, hogy ennek ne minden esetben legyen az a következménye, hogy a lelépő csak egy év múlva jelentkezhetik újból a vizsgálatra. 4. Az írásbeli dolgozatok összességükben legyenek megítélve, és az, a ki egyik dolgozatát elégtelenre készítette, de a többi megüti a jót, szóbelire legyen bocsátható. Csak az tiltassék el feltétlenül a szóbelitől, kinek dolgozataiból kitűnik, hogy a magyar nyelvet nem bírja kellő mértékben. 5. A szóbeli vizsgálaton szigorúan megtartandó a mostani utasítás 21. §-a és elkerülendő minden részletkérdés. 6. A vizsgálat végeredményének megállapításánál a kompenzáczió elve alkalmazandó. 7. Megfontolandó: vájjon üdvös-e, hogy azok, kiknek a vizsgálat ismétlése, illetőleg egy tárgyból a javítóvizsgálat ismétlése nem sikerül, a vizsgálattól végleg eltiltatnak? A kör két ízben ismételt tanácskozások után sem tudott megállapodásra jutni, hanem a kérdést a választmány elé terelte, a mely 1903 júniusban tartott ülésen azt a következő év feladatai közé sorozta be. Egyébként a kör előadó indítványait általános tetszéssel fogadta. c) A fiumei kör Fest Aladár elnök előadása folytán általában a budapesti kör álláspontjához csatlakozott, d) A debreczeni kör (1903. máj.) Kardos Albert értekezése folytán keletkezett vita után kimondta: 1. Az érettségi vizsgálat csupán a főiskolai tanulmányokra