Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

szabadsága épen létfeltétele a mi evangeliumi egyházunknak. Megvizsgáljuk és tisztázzuk azon történeti eseményeket is, a melyeket a mai fel­világosult kor felfogása szerint kárhoztatnak talán azoknak hitbeli utódai, a kik azokat elkövették; de tárgyaljak azokat a tárgyilagos történelem világánál, tudományos alapon, nem hogy kárhoz­tatast mondjunk vagy gyűlöletet szítsunk más hit­felekezetű terstvéreink ellen, hanem inkább, hogy azokból kölcsönösen okuljunk és belássuk, hogy mily veszedelem rejlik abban, ha vallási kérdésekben nem az érvekkel való meggyőzés, hanem az erő­szak, a hatalom, az elbizakodottság követeli magá­nak a döntő szót. Ha a vallási előítéletekről, a történelmi elítélendő tényekről tudományos alapon kimutatjuk, hogy azoknak előidézője inkább a kor­szellem téves felfogása, mint egyesek rosszakarata volt s ezzel a mai nemzedéket a vallási téren is türelemre, méltányosságra, kölcsönös szeretetre buzdítjuk, az emberiségnek és édes hazánknak teszünk bizonyára nem csekély szolgálatot. Azt mondhatná azonban valaki, hogy mindezen fontos feladatokat elvégezhetik a Protestáns Iro­dalmi Társulat tagj ai az íróasztal mellett és az irodalmi termékek terjesztése által, nem szükség ezért a maihoz hasonló népes összejöveteleket tar­tani. Ezen észrevételre társulatunk eljárásának iga­zolásául megfelelünk azzal, hogy társulatunk czélja elérése szempontjából szükséges, hogy az a tár­sadalommal közvetlenül érintkezzék; megismertesse czélját, feladatát, az azok megvalósítására felhasznált eszközöket a nagy közönséggel és így felkeltse ügyeink iránt való érdeklődését, jóakaratát a tár­sadalom különböző osztályainak, sőt nem saját hitfelekezetünkbeli testvéreinknek is; mert közön­séges tapasztalat, hogy felekezeti előítéleteket leg­inkább a közvetlen társadalmi érintkezés által lehet a legsikeresebben enyhíteni és legyőzni. Ezenkivül társulati közgyűlésünk alkalmával a két protestáns egyházhoz tartozó tagok nagy számban való összejövetele által példát akarunk adni a különböző felekezetek közötti testvéri sze­retetre és egyetértésre, megmutatván a világ előtt is, hogy lehet a különböző felekezetek között szellemi egyesülés, közös czéloknak egyesült erővel való munkálása, a hitczikkeknek és vallási szer­tartásoknak külső egyformásítása nélkül is. Ugyancsak társulati közgyűléseinken alkal­mat akarunk adni a társulat tagjainak arra, hogy a kik a szellemi munka és irodalmi érintkezés útján lélekben, gondolkodásban, érzelemben test­véreknek, rokonoknak érzik magukat, azok egy­mást személyesen is megismerjék és megszeressék. Sőt nemcsak a társulat tagjainak kivánunk köz­gyűléseinken alkalmat nyújtani a kölcsönös isme­retségre, hanem egyházunknak az ország különböző vidékein lakó híveinek is arra, hogy evangeliumi egyházunknak, bár nem hivatalosan kiválasztott, de mégis annak különböző vidékeit nagyjában képviselő vezérférfiait megismerjék, azoknak egy­házunk közügyei iránti érdeklődését, Önzetlen mun­kálkodását lássák és ennek folytán szivükben az önbizalom, az evangeliumi protestáns öntudat, az egyházhoz való ragaszkodás, a keresztyén össze­tartozás érzete emelkedjék és erősödjék. Ezen czélokat kivánja szolgálni jelen XVI-ik rendes közgyűlésünk is, a melynek megjelent tagjait midőn ujolag üdvözlöm, működésére Isten szent áldását kérem, mai napra szabályszerűen összehívott közgyűlésünket megnyitottnak nyil­vánítom. Antal Gábor. Amerikai s magyarországi missziói problémák. Legközelebb Liverpoolban az összes refor­mátusok közgyűlésén beszélt egy amerikai ref. pap s a többek között ezt monda: Egy fontos s minél elébb megoldandó missziói problémánk ez: „mit cselekedjünk, hogy az idegeneket minél elébb felszívjuk magunkba". Ez tehát egy probléma, egy megoldandó feladata az amerikai református­ságnak, hogy minél elébb felszívják magukba a közöttük lakó idegeneket. És a mint ismerjük az amerikai reformátusok szívósságát, nemzeti sovi­nizmusát, minden áldozatra, tettre készségét, eszes­ségét, okosságát, szorgalmát, mindeneket meg­próbáló s a nehézségeken győzedelmeskedő tett­erejét, tudjuk, hogy ez a felszívás sikerülni is fog. Ha egy generaczio alatt nem végezheti ezt a munkát, hát elvégezi 2, 3, 4 generáczió alatt; de az bizonyos, hogy elvégezi, mert erre tör, erre munkál, erre dolgozik. És különösen felszívja magába a magyart, mert tudvalevőleg a világon egy nemzetbeli sem hagyja el oly könnyen nem­zetét, mint a magyar. Ézért én most, midőn mi is amerikai missziók megoldásán törjük a fejünket, megszívlelendőnek tartom azon amerikai magyar ref. lelkész levelét, ki a Prot. Egyh. és Isk. Lapban írta: „hagyjanak csak minket az amerikai refor­mátusok kezében, mert mi itt 3—á generáczió ÍMoa maríuar toiría^Hílcáííí íión Óe űC7l/ft7fílTÓr> Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és göz- TflílUílíílt határtalan raennyi-ÜiöU IMgjai ICJgaiUÚOflgl gcp- Cí> CöMUAgjaJ hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és ICfníLJíU s ég ben veszünk. © FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI iász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. W Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents