Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

modern irodalomról, Laehr tanár a lélekről és az ide­gekről és Slangé greisfaldi tanár Hartmann és Nietzsche rendszeréről tart előadást. E német belmissziói egyesület munkásságának egyik legnagyobb tere a sajtó, a mely­nek organumai (Sontagsblatt, Eisenbahn, Arbeiterfreund) 800 ezer példányban jelennek meg. Az árvaház, kórház és fogház missziója is élénk tevékenységet fejt ki a maga 388 intézetével és évi 88 ezer népiratkájával. A német belmisszió a naptári irodalmat is belevonta a maga munkásságának körébe. íme mily más képe van a német prot. egyleti munkásságnak, szemben a tüntető és állító­lag hódító német klerikálizmuséval. A biblia jövőjéről értekezik Henson anglikán prae­latus egy előkelő angol folyóiratban. A Brit és Külföldi Biblia-Társulat jubileuma indította ez értekezésének meg­írására. Azzal kezdi, hogy az egyház körén belül is más ma a biblia jelentősége, mint azelőtt, s a régi értelem­ben vett inspiráczió és kanoniczitás elvét többé nem vallhatjuk. Majd azt vitatja, hogy a bibliának vallásos történeti értelmezése mellett az egyházi atyák mint ker. klasszikus férfiak iratait is kell tanulmányoznunk. A bib­liának és a történelemnek valójában a prot. keresztyén­ség körén belül van kiváló értelme és jelentősége. A római katholikus egyházban népies bibliaismeretről szó sem lehet; mivel ott a keresztyénség a hivatalos egyházi hierarchiai tanrendszertől elválaszthatatlan, a melynek politikai hatalmával szemben el kell némulnia a lelki­ismeret és az értelem szavának Anglia és Amerika pro­testantizmusa szolgálhat például arra, hogy ott az egy­házi rendszert s a szervezeti és szertartási kérdéseket nem azonosítják a bibliai keresztyénséggel. „Több ott a szent könyv, mint a szent rendszer", s mivel az Új­szövetséget ismerik, eléggé erősek a tan, a szervezet és szertartás kérdéseinek megítélése tekintetében. így hát, s ez az értekezés veleje, a bibliának, főleg az Újszövet­ségnek, a jövőben is igen nagy jelentősége és fontos­sága van a ker. vallásos felfogás és élet tekintetében. „Luther und die Lüge" cz. alatt rendkívül érdekes és tanúságos közlemény olvasható a Theol. Literaturblatt legujabbi számában Walther rostocki theol. tanár tollából, ki „Luther a legújabb pápás ítélőszék előtt" cz. polémi­kus műve után szélesebb körökben is ismeretes a leg­újabb theol. irodalomban. E közleményében ugyanis Lu­thernek egyéni és irói megbízhatóságát fejtegeti, a melyet oly vakmerően kétségbe szoktak vonni az ujabb és leg­újabb pápás történetírók. Már a nagy Döllinger is az igazság hiányával vádolja Luther reformátori egyéniségét és művét, a mi a legújabb pápás történetírót, Denifie pátert arra vitte, hogy Lutherben a hazugság fejedelmét lássa. E vádak nem ujak. Találkozunk azokkal már a reformáczió századában is. Egy Cochleus, Wimpina, Emser és Eck ép ugy vádolja Luthert hazugsággal, mint ma Májunké, Evers és Denifie. A nagyhírű rostocki tanár bő és alapos egyháztörténeti tanulmányok alapján kimutatja e vádak alaptalanságát és vitatja Luthernek felséges ethikai érzését és felfogását az igazmondás kötelességé­ről. Jellemző a pápás történetírásra nézve, hogy egy­oldalú dogmatikus és pápás hierarchiai szempontok által vezérelve Luther reformátori egyéniségének kisebbítésé­ben magának a reformáczió művének a gyarlóságát, sőt hiábavalóságát látja. így tesz ő a reformáczió többi hő­seivel is, s bizonyos rendszeres művészettel űzi e történet­gyártás politikáját Luther és a reformáczió megítélésében. Ez más szóval kifejezve annyit tesz, hogy Rómában a dogma javítja, illetve pótolja a történetírást. E történet­írásnak mintaképe Janssen műve a németek történetéről. Hogy épen Luther a pápás történetírásra nézve a meg­botránkozás köve, azon a mai klerikális világban épen nem csudálkozhatunk. Németország tudományegyetemének ev. theol. fakul­tásain az immár végére jutott nyári félévben 189 tanár tartott előadást, a kik között volt 114 rendes, 37 rend­kívüli, 5 fizetéses, 33 magántanár. A theol. hallgatók száma volt 2123. Legerősebben volt látogatva a halle­wittenbergi egyetem fakultása 312, aztán a lipcsei 278, a berlini 260, a tübingai 177, az erlangeni 164, a marburgi 150, a göttingai 112, a greisfaldi 106, a bonni 86, a bo­roszlói és königsbergi egyenként 75, a giesseni 74, a heidelbergi 71, a strassburgi 64 (ebből 35 Elsasból való), a jénai 50, a kiéli 35, a rostocki 34 theologiai hallga­tóval. A bécsi theol. fakultásnak, s ezt forrásunk öröm­mel jelzi, volt 40 hallgatója. Mint látjuk, a külföldön akár­hány theol. fakultás van, a melynek hallgatósága kisebb a mi akadémiáinknál. Nekiík még sincsen s jó soká nem is lesz prot. theol. fakultásunk a budapesti egyetemen. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. RÉGISÉG. Agendák a XVIL századból. II. Formula introductionis Puerperarimi, feliciter parientimn. Az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében és segedelmében legyen a mi mostani sz. szándékunk. Amen. Az Ur Jézusban szerelmes Atyámfia, keresztyén asszonyi állat! Gondold meg és vedd eszedbe a te álla­potodnak mivoltát; ne véljed azt, mivel ennyi időtől fogva házadban ültél, külső foglalatosságodtól megtar­tóztatván tennen magadat, és immáron itt jelen vagy, hogy áhítatos imádsággal és áldással a keresztyén gyüle­kezetbe beajánlattassál és beszenteltessél; ne véljed mondom, azt, hogy ennekelőtte az Urnák haragjában avagy átkában lettél volna a te gyermekszülésednek miatta. Mert házadnál is te és a te magzatod Istennek szeretetében és kegyelmességében voltatok, ós az Ő sz. Felsége szent áldomásából lettél gyümölcsözővé, és szül­ted a te magzatodat e világra. Erről ir Mózes I. könyv 49: 25, mondván: „A te Atyádnak erős Istene által lett tenéked segélytséged, és a Mindenhatótól áldattál meg te mennyei áldásokkal ott fenn, és itt alatt való földi áldásokkal, emlőknek és méhnek áldásaival." A szent Pál is I. Tim. 2: 14—15. „Az Ádám — úgymond — nem csalatott meg, hanem az Asszonyi állat minekutánua megcsalatott volna, lett a bűnnek oka. Megtartatik mindaz­által a magzatoknak szülésének állapotjában, ha meg­marad a hitben, a szeretetben és a szent életben, mérték­letességgel." Nagy vígasztalásodra lehet tenéked ez, hogy a gyermekszülő asszonyi állatok az Istennek áldásából lesz­nek gyümölcsözők és gyermekeket is szülnek ; és ez az ő cselekedetek és munkájuk idvességes. Minekokáért te ker. asszonyi állat ismerd meg a kegyelmes Istennek jóvoltát és adj hálát ő nékie, és magadat mind gyer­mekestül ajánljad ő nékie, és áhítatos szívből kérjed, hogy az ördögnek dühössége s ez világnak gonoszsága

Next

/
Thumbnails
Contents