Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

megkívántatik az ige, hogy jelen legyen 1-ször a kereszt­ségnek igéje, mellyel szereztetett s rendeltetett a kereszt­ség ; holott Idvezitőnk ilyen parancsolatot adott a maga tanítványainak: „elmenvén, tanítsatok stb." Máté 28:19. 2-szor az Ígéretnek igéje, melyben a Krisztus életet igér a megkeresztelkedőknek, mondván: „valaki hiend és megkeresztelkedik, idvezül, a ki pedig nem hiend, elkár­hozik". Márk 16. II. Meg kell tudnunk a keresztségnek szerzőjét! Ki legyen annak főszerző oka és micsoda részei legye­nek : a feljebb megmondott igékből már könnyen által lehet látni, 1-ször, mert a keresztségnek fő szerző oka maga az Isten fia, az Úr Jézus Krisztus, a mi édes Idvezitőnk, a mint a szerző evangeliomi igék erősítik. 2-szor. Részeit pedig a mi illeti, áll ez a szentség két részből, ú. m.: földi vagy világi, és lelki vagy mennyei dolgokból. A földi vagy világi dolgot a keresztségben a víz, melyről bizonyságot teszen Idvezitőnk, így szólván: „valaki nem születendik víztől és Szentlélektől, nem mehet be az Istennek országába". Ján. 3:5. Innen vagyon, hogy szent Pál is a keresztséget víznek feredőjének mondja. Efés. 5:26., mert víz nélkül nem lehet keresz­telni. Valamint azért keresztelő szent János vízzel keresz­telt. Ján. 1: 33. Ismét Philep és Péter apostolok, Csel. 8 : 28. és 10: 47: úgy mi is vízzel tartozunk keresztelni, mely a keresztségnek földi vagy világi része. De nem­csak földi vagy világi dolog van a keresztségben, hanem mennyei dolog is, a mely a Szentlélek avagy a Szent háromság egy Istenség Mert Idvezitőnk világosan emlé­kezik a szentlélekről, mondván: „valaki nem szíileténdik víztől és Szentlélektől" stb. Holott is mindazáltal a Szent­lélek nevezete nem rekeszti ki az Atya és Fiú Istent, hanem inkább bérekeszti, mert valamint Atyának, Fiúnak ós Szentléleknek nevében keresztelkedünk: úgy az Atya ós Fiú mihozzánk is jő a keresztségben az ő szent lelkével és minket megújít. Ján. 14:23. Tit. 3:5. III. Meg kell tudnunk, mi végre szereztetett a ke­resztség ? A mi végeit illeti a keresztségnek, ezek sokak és igen hasznosak. Mert 1-ször ezáltal megmosogattatunk és megtisztíttatunk a mi bűneinkből. Csel. 22:16. 2-szor a keresztségben újjászülettetünk és megújíttatunk a Szent­lélek által. Ján. 3:35. A Szentlélek a keresztség által és az evangéliomnak igéje által minket a természet sze­rént való haragnak, halálnak és kárhozatnak fiaiból (leányaiból) a Jézus Krisztusnak való hitnek általa Isten­nek fiaivá s leányaivá ós frigyes népévé szül. Tit. 3:5. Gal. 3 :26—27. ós ha a hitben mindvégig igazán meg­maradunk, az örökéletnek örökösivé tészen. Márk 16 :16. 3-szor. A keresztségben a Krisztust felöltözzük. Gal. 3:27-Azaz : a Krisztus szentségében, igazságában s az ő általa szereztetett minden mennyei jóban részesülünk. Rom. 8:32. 4-szer. A keresztségben idvességet és örökéletet nyerünk. Márk 16:16. Erre nézve mondja szent Péter, hogy a keresztség minket is megtart, melylyel nem a testnek szennyei mosattatnak el, hanem a mely által leszen a jó lelkiismeretnek Istennel való szövetsége. Pét. 3:21. Szent Pál is nyilván mondja, hogy az Isten sem az igaz­ságnak cselekedetéből, melyet mi cselekedtünk volna, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újon­nan való születésnek feredője és a Szentléleknek meg­újítása által, melyet kiöntött mi reánk gazdagon a .Jézus Krisztusnak, a mi megtartónknak általa, hogy az ő ke­gyelméből megigazulván, örökösök lennénk az örök élet­nek reménysége szerint. Igaz bestéd ez. Tit. 3:5 — 8 IV. Már végezetre meg kell tudnunk, mi legyen tisztek a keresztatyáknak és anyáknak. Mivel Ők közön­séges és helyes keresztyéni szokásból jelen vágynák a szent keresztségben : azért szoros kötelességek az: 1-ször. Hogy az Istent tiszta szívből származó kö­nyörgésekkel kérjék, hogy adjon az ő gondviselések alá bízatott kisdedecskének az ő igaz ismeretében, idvességes hitben és jó keresztyéni életben való nevelést. 2-szor. Hogy jövendőben, az ő megkereszteltetésé­ről bizonyságok legyenek és ő nekie keresztyéni nevet adjanak. 3. Hogy a kis gyermek helyett ők vallást tegyenek és annak képében ellentmondván az ördögnek, e gonosz világnak ós minden gonosz cselekedeteknek, egyedül csak az Isten szolgálatára kötelezzék ő magukat és a gyermeket. 4. Hogy ők is az ő keresztfiukat (leányukat), mint szintén a természet szerint való atyák és anyák szorgal­matosan a jóra inteni, az igaz hitben és isteni félelem­ben fölnevelni, s szent és feddhetetlen életre szoktatni el ne mulaszszák. Hogy azért ti is, szerelmes Atyámfiai! a komaságnak igazán meg akartok felelni és e szent cse­lekedetet Isten tetszése szerint akarjátok véghez vinni: szükség, hogy Isten segítsége által ezen előtökbe raka­tott s adatott módok és rendek szerént viseljétek s alkal­maztassátok magatokat. Immáron szerelmetes hív keresztyén Atyámfiai! Kérdem: Kivánjátok-e azt, hogy e kis gyermekecske a szent keresztségnek általa megszabaduljon az ő vele született bűnnek veszedelméből és újonnan születtessék ? Felelet: Kívánjuk. K : Fogadjátok-e azt e gyermeknek képében, hogy ő az Istennek segítségéből ez új kegyelemnek szövetsé­gében, az idvezítő hitben állhatatosan mind végiglen meg­maradand? F.: Fogadjuk. K.: Ennek tanúbizonyságára mi lószen az ő neve, nevezzétek ki. F.: N. N. Azért N. N. tégy fogadást a te mennyei szent atyádnak, Istenednek: K.: Ellene mondasz-e az ördögnek és minden ő cselekedeteinek? F : Ellene mondok. K.: Ellene állasz-e a test minden gonosz kíván­ságainak? F.: Ellene állok. K.: Ellene mondasz e e világ minden ő gonosz­ságinak? F. Ellene mondok. Minthogy pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, e szent­ségnek szerzője, a megkeresztelkedőktől hitet is kiván, Márk 16:16 ezt mondván: „A ki hiszen és megkeresz­telkedik, idvezül, a ki pedig nem hiszen, elkárhozik"; te tőled is azért N. N. azt kérdem : K.: Hiszesz-e az egy Istenben, a mindenható Atyá­ban, a mennynek és földnek teremtőjében ? F. : Hiszek. K.: Hiszesz-e a Jézus Krisztusban, az Atya Isten­nek egyszülött fiában, ki e világra sziileték, s kínt és halált szenvede ? F. : Hiszek. K. : Hiszed-e a közönséges keresztyén anyaszent­egyházat, szenteknek egyességét, bűneinknek bocsánatát, testünknek feltámadását és az örök életet ? F.: Hiszem. K.: Akarsz-e erre a te keresztyén hitedre meg­keresztelkedni ? F.: Akarok. No tehát: Én tégedet keresztellek az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. És ennek bizonyságára, megerősítésére s megpecsétlésére nevezem a te nevedet N. N. Ámen. Az Atya, Fiú és Szentlélek, egy bizony örök Isten, kedvelje e kisdedet amaz ő ígérete szerint, melyet tett Ábrahámnak, mondván: „Leszek tenéked Istened, ést a te maradékodnak". Vegye kedvébe s kegyelmébe az Ur

Next

/
Thumbnails
Contents