Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-03 / 1. szám

elnökségére kell bízni az egész ügy igazítását és lebonyolítását. No, ez téves nézet, sőt tévedések halmaza. A zsinat nemcsak törvényhozó testület, és épen ezért foglalkozhatnék a fenti kérdéssel legfőbb intézkedési jogköréből kifolyólag is, a mikor megerősítésről, jóváhagyásról nincs szó. Tehát hatörvényhozás tárgya nem lehetne is az amerikai református magyarság ügye, azért mégis lehetne zsinati tárgy. De hogy egyházi törvényhozásnak is képezhetné a tárgyát, hogy az így hozott végzések a felség jóváhagyását is megnyerhetnék : erre nézve elég bizonyság a már említettem porosz «Kirchengesetz». Természetesen, az ezen ügyben hozott intézkedések saját jellemmel bírnak. az ügy természeténél fogva. Nem lehet az amerikai református magyarokról úgy rendelkezni, mint az itthoniakról; de azért valamilyen úton mégis csak az egyház testéhez lehet kötni törvényhozásilag, azaz zsinati törvénnyel. És hogy e kérdésben végre valahára egy kis világosság gyujtassék, a szerkesztő engedelmével közzé teszem e lap hasábjain a már többször említett porosz «Kirchengesetz» szövegét (Lásd a Külföld rovatban. Szerk.), az én gyenge magyar fordításomban, hogy az a törvény úgy alakjával, mint tartalmával meggyőzze a Tamásokat, másfelől pedig megmutassa az utat a cliplomáczia útvesztő szövevényei között is. Meggyőződésem szerint mindenesetre foglalkozhatik a zsinat az amerikai református magyarság ügyével; sőt törvényt is hozhat e tárgyban, a mely törvény igenis számot tarthat ő felsége jóváhagyására. Ezzel azonban nem kivánom tagadni azt, hogy bizonyos czélszerűségi tekintetek lehetnek, a melyek ezen rendkívül fontos ügyet egyedül a konventi elnökség diszkrecziójára bízni ajánlják. Csekélységem egyé nileg nem látja ugyan ezeket a czélszerűségi tekinteteket egész világosan; de annál tisztábban lát bizonyos veszedelmeket, a melyek elkerülhetetlenek, ha az intézés módja teljesen elvonatik a nyilvánosság elől. Az amerikai református magyar lelkészek között kitört és tisztán személyes jellegű egyenetlenség színezésére mindkét fél elvi alapokat keres, a viszályt elvi jelentőségűnek igyekszik feltüntetni, holott az általuk felsorolt elvi okok vagy egyáltalában nem léteznek, vagy pedig lényegtelen és alárendelt jelentőséggel bírnak, azzal a nagy kérdéssel szemben, hogy kiköltözött hit- és vérrokonainkat miképen tarthatnók meg egyházunknak és nemzetünknek. Tapasztalatból mondhatom, hogy az ott kint személyi okokból harczoló feleknek most említett törekvése igen könnyen megtévesztheti az ügyek intézésére hivatott vezetőséget, ha a nyilvánosság teljesen kizáratik az ottani viszonyok megbirálásából. Egyoldalú informácziók, ha kissé kerülő utakat tudnak választani és a tárgyilagosság köntösét képesek magukra ölteni, igen vészteljesek lehetnek, a melyeknek káros hatását aztán utólagosan a abona fides» nem fogja soha jóvátenni. Épen azért kívánatosnak tartom, hogy a nyilvánosság ezen ügyeknek intézéséből ki ne rekesztessék és a konventi elnökség a maga diskreczionális felhatalmazásával csak a legszükségesebb kis mértékig éljen. Épen a most hangoztatott kivánatom fontosságának illusztrálása végett szabad legyen hivatkoznom arra az emlékiratszerű nyilatkozatra, a melyet több amerikai református magyar lelkész nevében Iíuthy Zoltán new-yorki lelkész tett közzé, a melyet rövidebbre fogva, a mult évi 41. számban e lap is ismertetett. Nem bocsátkozhatom az említett nyilatkozat méltatásába és nem részletezhetem tételeit pontonként; ele azért állítom, hogy ha egyházunk vezetősége az után indulna s azt tárgyilagos és a tényeknek megfelelő ismertetésnek tekintené: bizonyára a legveszedelmesebb lejtőre vinné az amerikai református magyarság ügyét. A mondott emlékirat azt kérelmezi, hogy egyházunk csak az egyesült-államokbeli ((református® egyházzal lépjen s álljon összeköttetésbe ; lelkészeket csakis annak adjon, s az egyesültállamokbeli ((presbiteriánus® egyházzal való minden érintkezéstől zárkózzék el. Kiemeli azt, hogy a presbiteriánus egyh az a református egyházra irigykedik; ennek missziója területén ellen-egyházközségeket szervez, hitsorsos véreinket megalázza, az egyházmegyei szervezkedés lehetőségét kizárja, saját egyházközségi ingatlan-vagyon szerzését hitsorsos véreinknek lehetetlenné teszi, és e mellett az az egyház egy szekta, mely a mi egyházunkkal szemben heteroclox és elveinél fogva romboló hatással lesz reánk, ha annak elveit a vissza-, hazaköltözők magukkal hozzák stb. Véghetetlenül sajnálatos tüneménynek tartom, hogy amerikai lelkésztársaink, kik az ottani viszonyokat szemtől-szembe láthatják, oly kevéssé vannak tájékozva a nevezett két egyház kölcsönviszonyáról, mint a fentiek mutatják. És még sajnálatosabb lenne, ha a viszonyokat helyesen ÜIqa morivar tpitííl7^flcíiöi dÁn PC peíknyövár Tejszövetkezeti berendezések kézi erő- és göz- Tflínmflt határtalan mennyL-lilou üiagjfai ICJftaiUaoagl gGjJ" Cd GiMIVUAgjaj hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és lCttVajat ségben veszünk. C) FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. W Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.