Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

meg;1 nemcsak, hanem azon esetre, ha a dolog úgy kívánná s a 4 superintendens és 4 kurátor in re ardua et difficili összegyűlne, tanquam Praeses inter Curatores szinte Ő denomináltatna".2

Tehát csak egyik főkurátorságra s a kurátorok közt bizonyos alkalmakkor való Praesességre szólott a megtiszteltetés és kinevezés; de ez is csak papiroson, mert a túl a tiszai egyházkerület kettészakításából, s a szuperintendensek és kurátorok összegyűléseiből semmi lett; és minthogy ex nihilo nihil fit: gr. Bethlen sem lehetett egyik főkurátor és Praeses inter Curatores. Ez a tényállás. Am Zoványi nem hagyja szégyenben maradni a nemes grófot, hanem — Liszkai után3 — minden bizonyítás nélkül apodietice kimondja, hogy egyetemes főgondnokká választatott, nemcsak, hanem meg is kezdeti vele működését. Azonban ezen egyetemes főgondnoki működésre bátran ráolvashatni azt, a mit szerző a Praesességről mond, hogy „nincs rá adat s egyáltalában nem is valószínű, hogy egyetemes főgondnoki tisztét tel jesítette. illetőleg teljesíthette volna".1

Nem valószínű pedig azért, mert Bethlennek épen úgy, mint Rádaynak egyet, főgondnoksága a valóban sohasem létezett, csak a költőnek szép álma az, mely magától eloszlik, mint a buborék s marad mi volt — a puszta lég. (Folyt, köv.) Földváry László. BELFÖLD. Születési statisztika 1902-ről. a) Halálozás. Az 1902. év a halálozások tekintetében meglehetős kedvezőtlen esztendő volt. A halálozások száma az előző évhez képest 491,804-ről 528,058 ra szökött, tehát több, mint 36,000-rel szaporodott. Annál sajnálatosabb e visszaesés, mert a halálozások abszolút száma 1892 óta majdnem folytonosan kevesbedett s ezzel együtt a halálozási arány még nagyobb arányban csökkent s közeledett a nyugateurópai államok alacsony halálozási arányához. A halálozási arányszám kedvező alakulását erősen megakasztotta az 1902. év, mely az országnak ezer lélekre eső halálozási arányát az előző évi 25'4-ről újra 27'0-re szöktette fel. Az 528^058 főre rugó halálozásból Magyarországra jutott 460,591, Horvát-Szlavón országokra pedig 67'467. Az előző évi adatokkal összehasonlítva azt találjuk, hogy a halottak szaporodása majdnem kizárólag az anyaországra esik, úgy hogy Horvátország elég magas halálozási arányát, 27'4 et, megtartotta, Magyarországon ellenben 25'1-ről 26'9-re szállott a halálozási arányszám. A mi a halálozásoknak területi eloszlását illeti, aránylag a Duna jobb partján (24'8) és a Duna - Tisza 1 A gróf Vay Ábrahám leveléből tudta meg a dolgot, de aligha kapott nagyon rajta, mert csak egy év múlva (1735. aug. 29.) köszönte meg a megtiszteltetést. 3 A kovent jegyzökönyve erről nem tud semmit, hanem csakis Pathay Sáinnelnek Bárányi Mihályhoz írt leveléből értesülünk róla. 3 Liszkai I. A nagygyőri ev. ref. egyház múltja és jelene. 1868. 32 1. 4 Zoványi e működést bizonyítólag gr. Bethlennek Vay Ábrahámhoz írt levelére hivatkozik; ámde alaptalanul, mert abban szórói-szóra ez van : „Kívántam az Úrnak válaszolni, köszönvén gratiáját.. hogy engemet is méltóztatott egyik főkurátori hivatallal megtisztelni. Én már egynehány ízben requiráltam ezen vármegyében (Máramarosban) való venerabilis Fraternitást, hogy mixta sessiót instituálhassunk, de ő kegyelmeket még össze nem gyűjthettem. közén (25'4) volt legkevesebb halálozás; a legkedvezőtlenebb arányszámot a Tisza balpartja mutatja (29'6). A vármegyei törvényhatóságok közül legkisebb volt a halálozás aránya Hontban (22'8), Szebenben (23'1), ellenben igen kedvezőtlen volt Trencsénben (33'3), három székely vármegyében (Udvarhely 32'8). A városoknak általában véve kedvezőbbek voltak a halálozási viszonyaik, mint a vármegyékéi, habár a szélsőségek a halálozási arányszámok között a városoknál még nagyobbak mint a vármegyéknél, Budapestnek 19'1-et tevő halálozási arányával szemben Szabadkának 33'8 halottja volt ezer lélekre. A halálozási viszonyok rosszabbodását az 1902. évben leginkább a gyermekhalálozások nagy száma idézte elő. Az előző évhez képest az öt éven aluli halottak több mint 28,000-rel szaporodtak, míg az öt éven felüliek csak alig 8000-rel. Romlott tehát ezzel a gyermekhalálozások aránya is 46'07<rr

ól 48'2%-i'a- Abszolút számokban 254,793 öt éven aluli és 273,265 öt éven felüli halott volt Hitfelekezetek és nemzetiségek szerint tekintve a gyermekhalálozásokat, épen azoknál a felekezeteknél és nemzetiségeknél találjuk a legnagyobb gyermekhalandóságot, a melyeknél a születési arány a legmagasabb; tehát a római ós görög katholikusoknál, továbbá a ruthéneknél, szerbeknél és tótoknál. Ezer lélekre esett halálozás Magyarországon, róm. kath. 27'0, a zárjelben levő számok Horvát-Szlavonországokra vonatkoznak (26'0), gör. kath. 30 3 (26'0), gör. kel. 29'0 (32'0), ág. h. ev. 25' 1 [összes halálozás 31'945] (27'4), [összes 857], ev. ref. 26'0 [összes 64 000] (18'5), [összes 263], unitárius 27'3 (—), izraelita 171 (13'3). Magyar 25 8 (17 2), német 240 (20 2), tót 29'9 (30-4), oláh 29 0 (—), ruthén 293 (294), horvát 27'5 (27-8S szerb 31:8 (321), egyéb 26'9 (16'5). Látható ezen adatokból, hogy a hitfelekezet és nemzetiség nagyon jelentékeny összefüggésben van a halálozási viszonyok alakulásával, minthogy az egyes hitfelekezetek és nemzetiségek körében igen különböző a halandóság mértéke. A hitfelekezetek között legkedvezőbb halandóságuk van — már általánosan ismeretes — az izraelitáknak, melyet valamennyi hitfelekezet arányszáma jóval meghalad. Legmagasabb halálozási arányuk van a gör. kath. és a gör. kel. vallásúak, a mit szintén a magas születési arányon kivül e két felekezet elmaradottabb kulturviszonyainak is tulajdoníthatunk. A halálokok között legfontosabbak a fertőző betegségek, melyek az összes halálokoknak jelentékeny részét, 25'7%-át foglalják le. Ez az arány az előző évi 24 7%-hoz képest emelkedést mutat. A fertőző betegségek között legnagyobb számmal szerepelnek a gümökór esetei. Valóban megdöbbentő, hogy mennyien esnek e betegségnek áldozatul. Az 1902. évben az anyaországban 64,364, a társországokban 10,781, összesen tehát 75,145 ember életét oltotta ki e veszedelmes betegség. Az előző évhez képest 4400-zal nagyobb e szám. Az erőszakos halálesetek száma 1902-ben 11,629 volt, az összes halálesetek 2'2%-a- Ezek közül legtöbb a baleset 6489, öngyilkos módon 3307 ember vetett véget életének s gyilkosságnak 1258-an estek áldozatul; előfordult ezeken kivül 574 eset, legnagyobbrészt vízbefultak, mel/nél az erőszakos halál eredetét nem lehetett megállapítani. Az erőszakos halálokok közé tartozik egy végrehajtott bírói kivégzés is. Mennyi volt az 1902. évi elhaltak közül egyházilag eltemetve, azt — sajnos — daczára többszöri ismételt sürgetésünkre, kilátásba helyezett Ígéretekre, daczára annak, hogy az egyes gyülekezetek ezen adatokat éven-