Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-10 / 28. szám
vagy talán három részre osztva idegen kézre került, az egyik telekrészre tulajdonosa vendéglőt épített. E vendéglőről a többi között Desmay Jakab is megemlékezik s azt mondja, hogy (1614-ben) Noyonban járván, beszélgetett öreg emberekkel, ,,azoknak kortársaival, a kik látták valaha Kálvint", s hogy Kálvin azon a helyen született, a melyen a „Szarvas"-hoz czímzett vendéglő áll. Idők folyamán ez az épület (mint láttuk 1683-ban) helyet adott a mostaninak, a „Hotel de Francé "-nak. Ezzel azonban az egykori Kálvin-telek csak egy részének a története vagyon1 1 elmondva, mi történt a többivel? A Bulletin De Prot." érintett tanulmánya e kérdéssel is ^foglalkozik és figyelemre, méltó fejtegetésében felhívja a figyelmet a szomszéd épület mögött emelkedő* igen-igen régi épületrészre s azt mondja, hogy ott „az udvar, a szoba határozottan a XV. századból való, ott semmi lényeges változás nem történt". A kövekkel durván kirakott szűk udvar falépcsőkhöz vezet, mely egy tágas szobába visz. A szobának hatalmas vasrácsai, széles mestergerendájá t mind-mind a régi; időkre emlékeztet. Vájjon e szobában látott először napvilágot Kálvin János, avagy azok egyikében, melyeknek a helyén már újabb épületek állanak, ki tudná megmondani? Dr. Pruzsinszky Pál. IRODALOM. ** Értesítés. Alólírott tisztelettel tudatja, hogy a tiszántúli ref. egyházkerület kiadásában az 1901-ben revideált újabb konvent! tantervnek megfelelő következő gimn. vallástani kézikönyvek jelennek meg már legközelebb július hó végén : 1. Az ó- és új-szövetségi kijelentés története. Pályanyertes mű. írta Farkas Kálmán. A gimn. I—II. osztálya számára. 2. Keresztyén hittan és a magyar ref. egyház istentiszteleti szertartásainak ismertetése. A gimn. III. osztálya számára. A hittani részt Kovács Lajos és Gergely Károly műve nyomán készítette s az új részeket írta Barta Jenő. 8. Keresztyén erkölcstan és előkészítés a konfirmáczióhoz. A gimnázium IV. oszt. számára. írták Kovács Lajos és Gergely Károly. Átdolgozta S. Szabó József. 4. A keresztyén egyház története. A gimn. V. oszt. számára. I. rész (a reformáczióig). írta S. Szabó József. 5. A keresztyén egyház története. A gimn. VI. oszt. számára. II. rész. írta S. Szabó József. 6. A gimn. összevont vallástanítás, valamint a tanító- és tanítónő-képezdék számára szolgál a következő tankönyv : Keresztyén egyháztörténelem. Jutalmazott pályamű. írták Gergely Károly és Kovács-Lajos. Átdolgozta és némileg bővítette S. Szabó József. Tiszteletpéldány küldése iránt nem alólirott bizományos, hanem az „Egyházkerületi Tankönyvtár" vezetősége keresendő meg. Debreczen, 1904. június havábím. László Albert és társa, mint a tiszántúli ref. egyházkerület tankönyvkiadványainak fő bizományosa. ** Evangéliumi Keresztyén Tanítások. írta Szalay József nagybecskereki lelkipásztor. II. kötet, ára 2 kor. Kiadja a Keresztyén Evangyélista szerkesztősége. Kapható szerzőnél Nagybecskereken, vagy Kókai Lajosnál Budapesten. Népies, szigorúan evangéliumi egyházi beszédek; szívesen ajánljuk olvasóink figyelmébe. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A verebi ev. ref. egyházközség Fehér Gyula budapesti ev. ref. vallástanárt választotta meg lelkipásztorává. Lajstromos szavazás útján fogja a dunántúli ev. ref. egyházkerület a zsinati képviselőket megválasztani, a mint ezt a f. é. június 28-án Pápán tartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlés elhatározta. Tanácsbiró-választás. A dunántúli ref. egyházkerületben Barakonyi Kristóf, Dózsa Jőzsef és id. Szekeres Mihály lelkészek egyházi, Kenessey Pongrácz ós Sárközy Béla világi egyházkerületi tanácsbirákká választattak. Egyházi törvények a magyarországi evangelium szerint reformált keresztyén egyházban. A magyarországi ev. ref. keresztyén egyház konventje által az 1904-ik évben tartandó országos zsinatra készített törvénytervezet. Összeállította a Budapesten, 1904. decz. 8—11. napjain ülésezett ev. ref. egyet, konvent utasításai szerint a 26. számú határozattal kiküldött s Budapesten 1904. április 29., május 1. napjain ülésezett tizesbizottság. Kiadta Zsigmond Sándor, mint a zsinatelőkészítő bizottság jegyzője. Előttünk fekszik tehát a zsinati törvénytervezet, a melyre nézve óhajtjuk, hogy az ne csak a zsinati atyáknak, hanem minden egyháznak megküldessék. így kívánja azt a méltányosság, hogy azok, a kik csak kívülről szemlélik majd a zsinat munkálkodását, pontonként kisérhessék figyelemmel a módosításokat és a végleg megállapítandó szövegek. E híradással együtt értesítjük lapunk olvasóit, hogy a törvénytervezetre vonatkozó észrevétel számára készséggel engedjük át lapunk hasábjait, nemcsak, hanem kérjük is lelkésztársainkat, hogy a zsinati törvénytervezettel minél behatóbban foglalkozzanak. Egyházmegyei közgyűlés. A pápai ev ref. egyházmegye e hó 22-ikén tartotta közgyűlését Kis József esperes és Barthalos István egyházmegyei gondnok elnöklete alatt Pápán. A közgyűlést megelőző napon d. u. lelkészi értekezletet tartottak, melyen az új énekeskönvv s az egységes liturgia kérdését részletesen megvitatták. A közgyűlésen a tagok igen szép számmal jelentek meg. A gyűlés első és legfontosabb tárgya az esperesi jelentés volt, mely az egyház kormányzása és a hitélet minden mozzanatára kiterjedő részletes beszámoló volt s melyet az egyházmegye elismerő köszönettel vett tudomásul. A jelentés során tudatta az esperes, hogy az egyházmegyei jegyzői állásokra G. Szabó Mihály mezőlaki lelkész és Tar Gyula földművesiskolai igazgató választattak meg, a kik hivatalukat az eskü letételével nyomban el is foglalták. Ugyanekkor tette le esküjét 4 újonnan választott tanító. A felsőborsodi egyházmegyének a lelkészi fizetések tárgyában kibocsátott felhíváshoz az egyházmegye hozzájárult és a tervbe vett értekezletre kiküldötte Kis József esperest és Balla Endre csetényi lelkészt. Az egységes liturgiára nézve az az egyházmegyének a véleménye, hogy lényegében igen kívánatosnak tartja a teljes egységet,, mindamellett az egyes gyülekezetekben és vidékek n megállapodott régi s az alapelvekkel nem ellenke :6 szokásokat és a liturgus szabadságát tiszteletben tar la ni kivánja Az új énekeskönyvnél