Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-17 / 3. szám

A skót presbitériumok kezdenek elégedetlenkedni, és méltán, eddigi lelkészképző rendszerükkel. A tanév u. i. alig 5 hónap a skót theol. kollégiumokban, a tanárok pedig, — így szól a glasgowi presbitérium panasza — a helyett, hogy a hosszú szünidőt tanulmányozásra stb. fordítanák, külföldre, többnyire Amerikába mennek „felolvasni" hiúságból és pénzszerzés czéljából. Van némi igazság e panaszban, mert az 5 hónap bizony nagyon rövid tanév és az angol, skót theologus túl nagy mértékben van az önképzésre utalva. A két legnagyobb angol szabadegyház, a kongregáczionális és baptista, évenként kétszer, májusban és őszszel tart közgyűlést — unión. — Az előbbiek Bournmouth-ban, az utóbbiak Derbyben tartották őszi összejövetelüket. Az independensek gyűlésének különösen az elnök, dr. Horton londoni lelkész megnyitó beszéde kölcsönzött különös érdeket. A külmisszióról beszélt. Hatalmas beszéd volt. „A keresztyén egyháznak legfontosabb kötelessége a misszió; ez egyszersmind a legjobb apologia isteni küldetése és létjogosultsága mellett. A keresztyénség lényege: egy örömhír, és az egyház azért van, hogy ezt közölje mindenekkel. Az egyház, ha ezen terjesztési és terjeszkedési kötelezettségéről megfeledkezik, előbb útóbb összezsugorodik, névleges, ernyedt keresztyénséggé válik, hasonló Hannibal capuai hadseregéhez, a melyet az egyhelyben maradás, téli nyugalomra térés petyhüdtté és harczképtelenné tett. Az egyháznak a diadalmasan előrenyomuló hadsereghez kell hasonlítania; addig, míg czélját el nem érte, hogy t. i. mindenek halljak az evangéliumot, pihennie nem szabad. Az egyház sokszor megfeledkezik ezen elsőrendű feladatáról, a többi másod- és harmadrendűek mellett. Nyomtattatunk — mondja gúnynyal — nagy költséggel és fáradsággal, Bibliai Encyclopaediákat, a melyeknek czélja kimutatni azt, hogy tulajdonképen nincs is Bibliánk, isteni Megváltónk, nincs feltámadás, örök élet. Ha Van Manen Pál apostolként hirdette volna a tengeren túl az evangéliumot annak bizonyítgatása helyett, hogy tulajdonképen az apostoli leveleket nem Pál írta; ha Schmiedel prédikálta^volna Krisztust a khinaiaknak, annak erősítgetése helyett, hogy tulajdonképen nincs kit és mit prédikálnunk, mert néhány logián kivül nincsenek hiteles szavak Krisztustól a szinoptikusokban sem; ha Cheyne tanár—a Bible Encyclopaedia másik „előre haladott" munkatársa — az evangélium csodálatos hatalmát mutogatta volna a hinduknak, meg lettünk volna fosztva fáradtságos munka és tanulmányuk gyümölcseitől, de bizonyára egy hasznosabb encyclopaedia munkatársai lettek volna. A legjobb válasz a kétkedő kritikával szemben a misszió, a leghatalmasabb apologeták a hittérítők. Eliot és Garcliner, kik Amerikára tették kezüket, Krisztus nevében; Livingstone, Krapf, Mackay, kik megnyitották a legsötétebb világrészt a világosság számára; Xavier, Schvarcz, Rhenius az úttörők Indiában és követőik : Carey, Marschmann, Martyn, Duff stb., a kliinai hősök és vértanuk s azok, kiknek Japánban és a „szigeteken" életük sem volt drága: a leghathatósabb és legékesebben szóló apologetái a keresztyénségnek. Anglia évenként 3 millió font ster linget költ a missziókra, jövedelmének alig ezredrészét, s a mult században — Warneck számítása szerint — összesen 11 millió pogány tért a keresztyén vallásra. Még fokozottabb áldozatkészségre és tevékenységre van szükség; mindig előbbre kell vinni az evangélium diadalmas zászlóját, mert a keresztyénség, ha megszűnik miszsziói egyház lenni, ha nem él élénken mindig körében a Jézustól vett nagy parancsolattal szemben való kötelezettségérzete, elveszti létjogosultságát." A külmissziónak mindig akadnak Angliában bőkezű Maecenásai, ilyen egy Davies Róbert nevű gyáros, a ki a kálvinista methodisták khassziai missziójára 135 ezer fontot adott. A legáldásosabb munkát végzi Indiában egy Ramabai nevű előkelő keresztyén hindu nő, a ki egy telepet alapított a szegény gyermeközvegyek számára. Az ilyen korán özvegységre jutott fiatal gyermekleányok sorsa valóban megindító, mert mindenki szabadulni óhajt tőlük. Ramabai menhelyén 3000 ilyen gyermek talál barátságos otthonra és keresztyén nevelésre. Sajnos, hogy a keresztyénség terjedését a budhisták között legjobban maguk a „keresztyének" hátráltatják. A budhismusnak vannak európai, amerikai követői, sőt hittérítői. Ennek a lázban égő, ideges kornak gyermekei közül u. i. többen vetik magukat a teljes megsemmisülés, nyugalom — nirvana — üdvösségét hirdető budhizmus karjai közé. Az úgynevezett magasabb budhismust hirdető teozofusok ezek, a kik különösen Ceylon szigetén vetettek gátat a keresztyénség szépen megindult terjedésének. Ujsóvé. B. Pap István. - IRODALOM. Előfizetési felhívás Luther müveire. A Luthertársaság, a mult évben tartott közgyűlésén elhatározta Luther főbb műveinek magyar nyelvre lefordíttatását és sorozatos kiadását. A vállalatban, a melynek szellemi részét dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. akad. tanár fogja vezetni, Luther műveiből a következők fognak megjelenni : I Egyházreformáló iratok. E csoport egy kötetben az 1517—1521-ig vagyis a wormsi birodalmi gyűlésig terjedő időszak termékeit foglalja magában, a következő rendben : 1. A keresztyén olvasóhoz. Luther saját előszava 1545-ből. 2. 95 tétel. 1517. 3. A 95 tétel magyarázata és igazolása. 1518. 4. védekezés X. Leo pápa előtt. 1518. 5. Felebbezés Kajetántól X. Leo pápához. 1518. 6. Védekezés Bölcs Frigyes választófejedelem előtt. 1518. 7. Felebbezés az egyetemes zsinathoz. 1518. 8. Nyilatkozat néhány hitczikk dolgában. 1519. 9. A lipcsei vitatételek 1519 10. A lipcsei vitatételek magyarázata. 1519. 11. A római pápaságról. A hírhedt lipcsei romanista, a ferenczrendi Alveld Ágost ellen. 1520. 12. A német nemzet nemességéhez a keresztyén társadalom megjavításáról. 1520. 13. A keresztyén ember szabadságáról. 1520. 14. Az egyház babyloni fogságáról. 1520. 15. Az Eckféle bullákról és hazugságokról. 1520. 16. Az Antikrisztus bullája ellen. 1520. 17. A pápás könyvek megégetéséről. 1521. 18. Felirat V. Károly császárhoz. 1521. 19. Felirat a római szent birodalom választófejedelmeihez, fejedelmeihez és rendeihez. 1521. II. Egyházszervezö iratok. E csoport két kötetben az 1521—1530. vagyis az ágostai birodalmi gyűlésig és az 1530—1546. vagyis Luther haláláig terjedő időszak termékeit foglalja magában, a következő rendben: Első kötet. 1. Rövid tételek a fogadalmakról és a kolostori szent életről. 1521. 2. Felelet VIII. Heurik angol királynak az egyház babyloni fogságáról szóló értekezés ellen írt könyvére. 1522. 3. Intés az összes keresztyénekhez, a zavargásoktól és lázadásoktól való óvakodás tárgyában. 1522. 4. A misével való visszaélésről. 1522. 5. Az emberi tanoktól való óvakodásról. 1522 6. Az úrvacsora szentségének két szín alatt való élvezéséről és egyéb újításokról. 1522. 7. A szüzek kolostorból isteni jog alapján való kilépéséről. 1523. 8. Krisztus szent teste szentségének imádásáról. A cseh-morva testvérekhez 1523. 9. A gyülekezeti közpénztár szervezéséről. 1523. 10. A ke-