Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-26 / 26. szám

multiplicatiót. divisiót és tovább az Aurea regulát. Jó lenne ez elébb ment tanítványokat tanítani a tört számokkal való computálásra is. Ezek felett különös dicséretet és tekintetet fognak érdemelni azok az oskola mesterek, a kik XIII. A föld mérése mesterségének, geographiának, mezei oeconomiának princípiumait bár az elmésebb gyermekek, ifjak előtt beszélgetnék, keresett és önként is előforduló alkalmatossággal, hogy vehessenek valami világosítást az effélékbe. A geographiának tanítása oly értelembe parancsoltatik, hogy igyekezzenek a mesterek a földnek állásáról, elosztásáról gondolatocskát adni tanítványaiknak, bővebben beszélgessék, mutassák Erdélynek állását, határait, vizeit, városait, polgári osztattatását és a sz. Földnek leírását a sz. írásnak világosabb érthetésére Érdemesítik magokat az oskola mesterek, ha XIV. A hazai históriát (Históriám Patriae) igen röviden ottan-ottan beszélgetik tanítványaik előtt s e végre olvastatják a Hármas kis Tükör nevü könyvnek ide tartozó részecskéit. XV. Valamint a férjfiu, úgy a leány gyermekeket is össze gyűjtse a mester és tanítsa irásra, számvetésnek mesterségére, egy szóval az olyan dolgokra, melyeket tudni falusi közönséges gazda asszonynak is hasznos. Mindezekre tartozó közönséges jegyzés légyen ez, hogy a falusi oskola mesterek mindent magyar nyelven tanítsanak, olvastassanak, tanultassanak. Deákul semmit se, mert a deák nyelv tanulásának s gyakorlásának helye vagyon a gymnasiumokban. A német nyelv pl. igen szükséges lévén jól szolgál az olyan oskola mester, a ki a feljebb leirt mód szerint tanítványait elkészítvén, németül is avagy tsak olvasni taníttatja, melyen igyekezni kelletik, kivált az olyan gyermekek közül, kik vagy katonai szolgálatra menendők, vagy pedig a gymnasiumokba deák nyelv tanulása végett által menendők. XVI. Jelesen érdemesítik a mostan szolgáló mesterek magukat, ha németül avagy tsak olvasni megtanulván, avval is szolgálni igyekeznek, melyre olyas helyt a németül tudó helybeli Tiszt, papnak industriája segítheti dicséretesen őket. XVII. Minden mester kezénél tartja az ecclakban a feljebb megnevezett idejű gyermekeknek catalogusát, megkülönböztetvén azok közül kik tanulnak, kik nem ? A mi az 3-ik tzikkelyt nézi, a tanításnak idejét, folyni kell a falusi (vagy nationalis) oskolákban a' tanításnak egész esztendő alatt, kivévén a canicularis feriákat. A tiz esztendős és nagyobb gyermekeket tudva vagyon, hogy nyári szorgosabb mezei gazdálkodásnak idején kéntelenittetnek a szülők mágok segedelmekre venni, de az alatt is ünnepnapokon megjelenhetnek az oskolában, hol a mester gyakorolja olvasásban, Írásban, éneklésben és egyebekben is, a kik pedig ilyetén segedelemre nem elégségesek, mint a 6 sőt 9 esztendősök is, a helyett, hogy az utczákon futkározzanak, hasznosan adattatnak az oskolákba, kiket, sőt ha csak egy volna is, a mester magához édesgetni, taníttatni köteles, kivált hogy az ilyenek meleg időben alkalmatosabban járhatnak fel, mint a téli hideg időben. Melyik napon mit tanítson, délelőtti vagy délutáni órákban? vegye elő ez vagy amaz dolgot; ez most bizatik rész szerint önnön magának a mesternek okosságára, továbbá pedig a helységbeli Tiszt, papnak a tractuale consistoriumok és az azok által kiválasztandó inspectorok vigyázó igazgatásokra. Végezetre szorosan parancsoltatik, hogy az oskola mesterek a tanuló gyermekeket egyszer is maguk szolgálatukra, házaiknál, vagy mezon dologtételre ne hajtsák, sehova semmi szin alatt ne küldözzék. A kik ezen rendelés szerint magok kötelességekben híven fognak járni, a' tractuale consistoriumok által neveik esztendőnként bejelentetvén, mindnyájunk előtt megkülömböztetést érdemelnek és tekintet lészen rájok, hogy jó helyeikben változás nélkül megtartassanak vagy alkalmatosság adván elé magát, tétetnek magoknak inkább tetszhető ecclákban, a kik pedig akár a tudatlanság akár a restség miatt kötelességeiket folytatni nem tudnák, vagy nem akarnák s illendő intések után is magokat meg nem jobbítanák, degradáltatnak, végre az ecclesiastica protectio alól, mint haszon vehetetlen szolgák kirekesztetnek. Török István. KÖNYVISMERTETÉS. Paulsen: Einleitung in die Philosophie. 11. Aufl. Stuttgart und Berlin (Cotta I. G.) 1904. 466 lap. Ára 6 márka. A bölcseletbe való bevezetéssel több mű is foglalkozik a német irodalomból. Ilyen Eitle, Harms, Baumann, Kirchmann és mások műve. Legkiválóbb e nemben Paulsen, a nagytudományú berlini bölcselőé, ki kitűnő „tájékoztató bevezetést" ád „a filozófiába". Használhatóságát már az a körülmény is igazolja, hogy rövid 8 év alatt immár 11 kiadást ért, s angol, franczia és orosz nyelvre is le van fordítva. 2 kötetes „ethikai rendszerével" együtt nagy nyereség volna zengzetes nyelvünkre átültetve magyar bölcseleti irodalmunkban. A gondolkodó szellemet foglalkoztató lét és ismeret utolsó nagy problémáiba, mint az emberiség szellemi vezéreszméibe vezeti el az olvasót „az ideálista monizmus" álláspontján a supranaturalista dualizmus s az atomista materializmus felfogásával szemben, s azt vitatja, hogy a vallásos világnézet és a tudományos természetvizsgálat egymással összeegyeztethető. Jelen korunk bölcselete szerzőnk szerint fenomenálista pozitív, ideálista-monisztikus, voluntarista és evoluczionista theologiai jellegű, s örvendetes jelenségnek mondja a történeti szempontoknak érvényesülését s a bölcseleti ploblémák iránti érdeklődés terjedését. A bölcseleti problémák megfejtése s a bölcseleti gondolkozás történeti kifejlődésének föltüntetése képezi müvének mindvégig megoldandó feladatát. Ennek ellenségei a czégéres „tudományos filozófia" s a merev hitvallásszerű dogma követői. Pedig a bölcseletnek valódi története van, a mely a tudomány ós a hit valódi követelményeinek megfelelő észszerű világfelfogás létesítését czélozza. Ez a filozófiailag megállapított és történelmileg kifejlesztett világnézet igazolja azt, hogy a fizika mellett máig is megvan a metafizikának is a maga jelentősége. A mű különben a bevezetésen kivül, mely „a bölcselet lényegét és jelentőségét" ismerteti, az I. szakaszban „a metafizika" s a II-ikban „az ismeretelmélet problémáit" méltatja, míg egy „függelékben" „az ethika problémáit" fejtegeti. Közelebbről a bevezetésben beha-