Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

olyan gondolat ébred fel az olvasóban, mintha ama franczia kellem bizonyos kellemes felületességbe menne át. Bármint legyen is a dolog, a szóban forgó munkában felfogás, előadás, részletezés stb. dolgában van valami, a mihez — hogy úgy mondjuk — szólni kell. Úgy látszik, Güthének szavai nemcsak a költőkre vonatkoznak: „Wer den Dichter will verstehen, muss in Dichters Lande gehen". A terjedelmes munkát fejezetek szerint e szűk téren tartalmilag nem ismertethetjük, különben is az efféle ismertetés sablonos, nem sok haszonnal jár. Ennél czélravezetőbbek lesznek, a műből vett és feldolgozott bővebb szemelvények. Dr. Pruzsinszky Pál, ref. főgimn. tanár. BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület rendkívüli közgyűlése. A dunamelléki ref. egyházkerület f. hó 15-én rendkívüli közgyűlésre jött össze Budapesten, legelső sorban hogy a zsinati képviselők megválasztása tárgyában intézkedjék ; azután pedig, hogy a felmerült legsürgősebb ügyekben határozzon. E legsürgősebb ügyek között első helyen állott a budapesti theol. akadémián Petri Eleknek pesti lelkésszé választatása folytán megüresedett új-testamentumi exegetikai tanszék betöltése. A közgyűlés a tanszéket be is töltötte Marton Lajos budapesti főgimnáziumi rendes tanárra], a kiben az akadémia kiváló erőt nyert. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolhatunk be. Baksay Sándor püspök buzgó imádsága után hivatalosan megalakulván a közgyűlés, Darányi Ignácz főgondnok bejelentette, hogy az elnökség küldöttséggel képviseltette a kerületet Szegeden, gróf Tisza Lajos szobrának leleplezési ünnepélyén; majd pedig meleg szavakban emlékezett meg dr. Vécsey Tamás egyházkerületi főjegyzőről, a ki most töltötte be tanárkodása negyvenedik esztendejét. Találóan méltatta Vécsey nagy érdemeit, főként abból a szempontból, hogy alig találhatunk közéletünk terén embert, a ki nagy elfoglaltatásai mellett is szivesebben áldozta volna idejét ós tehetségeit egyháza szolgálatára, mint épen Vécsey Tamás. A meleg üdvözlő és méltató szavakra, a melyeknek igaz és megérdemelt voltát a közgyűlés felhangzott lelkes éljenzése igazolta, Vécsey megindultan válaszolt, kijelentve, hogy szolgálatait, mint eddig, űgy továbbra is a legszívesebben felajánlja az egyház szolgálatára, inert csak addig kiván élni, a míg szeretett hazájának és szeretett anyaszentegyházának felvirágoztatására szolgálhat. A tárgysorozat rendjén Kálmán Gyula helyettes főjegyző az egyházkerületi lelkészi fő- és aljegyzőségre, továbbá az egyházkerületi lelkészi tanácsbiróságra megejtett szavazás eredményéről tett jelentést. Ez a jelentés a szavazatok nemcsak bőséges, de túlságos megoszlásáról, vagy a felől tett bizonyságot, hogy a szóban forgott tisztségekre igen sok kiváló embere van a kerületnek, — vagy még inkább a felől, hogy az ilyen szavazásokba nem tanácsos belemenni előzetes megbeszélés nélkül, mert quot capita, tot sensus és a szavazatok rémséges divergálása miatt egy-egy fontos és sürgősen betöltendő állásra ismételten szavazhatnak gyülekezeteink, a míg végre valaki megnyeri az abszolút többséget. A mostani három rendbeli szavazásnál is csak az egyházkerületi lelkészi aljegyzőség töltethetett be Takács József czeglédi lelkésszel, míg a lelkészi főjegyzőségre és a lelkészi tanácsbiróságra senki sem nyervén abszolút többséget, szűkebb körű szavazást kellett elrendelni, a tojegyzőségnél Ádám Kálmán és Mészáros János, a tanácsbiróságnál pedig Lévay Lajos és Fejes Dániel között. A mult évi deczemberi pótló- ós javító lelkészképesítő vizsgálatokról szóló, Hamar István theol. igazgató által előterjesztett jelentés tudomásul vétele és a Földhitelintézeti utalványozások módozatának megállapítása után a közgyűlés rátért az egyik legfontosabb tárgyra: a zsinati képviselők megválasztásának elrendelésére. Kálmán Gyula előadó a választás mikéntjét illetőleg az eddigi, az egyházmegyénként való választási módozat fentartását ajánlotta. Vele szemben Morvay Ferencz tanácsbiró a lajstromos szavazás mellett szállott síkra, mint a mely inkább megfelel egyházalkotmányunk alapelveinek, mint az egyházmegyénként való választás. Darányi Ignácz főgondnok és H. Kiss Kálmán hozzászólása után azonban a közgyűlés megmaradt a régi gyakorlat mellett és a zsinati rendes és póttagoknak egyházmegyénként leendő megválasztását rendelte el. A szavazás eredményéről, a szavazólapok és a megbízó levelek felküldésével szeptember 30-ig kell az egyházmegyéknek jelentést tenni a kerületi elnökséghez. A megválasztottak igazolása, a dr. Vécsey Tamással és Mády Lajossal kiegészített nyolczas zsinati előkészítő bizottság előterjesztésen alapján az október első felében összehívandó kerületi közgyűlésen fog megtörténni. A fő-és középiskolák szintén oly időben tartoznak képviselőiket megválasztani, hogy azok szept. 30-ra bejelenthetők legyenek. Hamar István theol. igazgató a theol. választmány jegyzőkönyvét mutatta be ezután, a melynek kapcsán felolvastatott Petri Elek theol. akad. tanárnak, budapesti lelkésszé megválasztatása folytán a kerületi elnökséghez benyújtott, tanári állásáról lemondását bejelentő levele. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul e lemondást és a főgondnok meleg elbúcsúzó szavai után Petri Elek érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg, azzal az Őszinte óhajtással, hogy új állásában kifejtendő működését kisérje Istennek áldása. Petri Elek lemondásával megüresedvén a theol. akadémia újtestamentumi exegetikai tanszéke, a tanári kar és annak javaslata alapján a theol. választmány oly irányú előterjesztést tett a közgyűlés elé, hogy a tanszéket még a gyűlés folyamán töltötte be. Megválasztásra ajánlotta Marton Lajos budapesti ref. főgimnáziumi tanárt, a ki lelkészi, középiskolai és az ó- és új-testamentumi exegetikából theol. magántanári oklevelekkel rendelkezik, és Kováts Lajos budapesti katekheta-lelkészt, a ki legújabban a bécsi egyetem prot. theol. fakultásán theol. licentiatust nyert az újtest. exegetikából (ennek nosztrifikálása folyamatban van). A közgyűlés, kimondásával annak, hogy a tanszék betöltése sürgős és hogy a javaslatba hozott jelöltek minősített és rátermett emberek, az előterjesztés értelmében elrendelte a szavazás megejtését. A titkos szavazás eredményeképen, Kováts Lajos 10 szavazatával szemben, 39 szavazattal Marton Lajos választatott meg az intézet új-testamentumi exegetikai tanszékének rendes tanárává. A theol. választmány előterjesztése alapján helyben-