Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-24 / 17. szám

utazta előbb a történet színhelyét és alaposan tanulmányozta a mai palesztinai életet, ottani ősi szokásokat. Mindkettő kiváló szónok volt, széles látókörű, irodalmi érzékkel bíró ember. Didón barátságban, összeköttetésben állott kora legkiválóbb tudósaival, íróival, Pasteurrel, Dumassal, Flauberttel. Huszonhéthavi szakadatlan munka után jelent meg 1890-ben a „Jézus Krisztus élete", a mely osztatlan elismerésben részesült és a világ minden müveit nyelvére le van fordítva. Művének megjelenése alkalmával Dumas ezt írta neki: „A világ nem lehet el a keresztyénség nélkül; része ez a mi húsunknak és vérünknek és annak a levegőnek, a melyet beszívunk. Úgy áthatja ez erkölcseinket, vágyainkat, hogy a keresztyénség olyan apostolai, mint ön, joggal állíthatják a statisztika ellenében is, hogy a keresztyénség az egyetemes világvallás." Sem Didón, sem Farrar nem találtak kellő elismerésre a felsőbbség részéről. Az előbbit mindig féltékeny szemmel nézte a dominikánus rend főnöke, sőt a 80-as években, népszerűsége tetőpontján, Corsica szigetére száműzte. Farrar sem lett soha püspök; mellette eltörpülő kis emberek kaptak pásztorbotot, ő mint canterburyi dean — esperes — halt meg kora vénségben. Úgy Gladstone, mint Salisbury a „higli cliurelr' irány híveit kedvelték, Farrar pedig a „broad church" evangeliumi irányának volt embere. Alig hunyta le szemét a nagy bölcsész, Herbert Spencer, s im már megjelent önéletrajza. Ennek bevezetésében írja: hogy soha nem tanult angol nyelvtant és szintaxist, és hogy az evolúczionális bölcsészet már kora ifjúságában kezdett csirázni és gyökeret verni lelkében. Hogy élete végén a vallás és ennek intézményei iránt barátságosabb érzülettel viseltetett, ennek következő magyarázatát adja. „A vallás és ennek intézményei iránt változtak érzelmeim; ennek oka az, mert mindinkább meggyőződtem arról, hogy azon légkör, melyben ezek mozognak, nem lehet üres és hogy azon kérdések, a melyek a lét eredetét érintik, mindig nyilt kérdések maradnak, ha a hitformák válaszát el nem fogadjuk. Reájöttem arra, hogy a vallásos hitformulákat a közszükség érzetének szemüvegén át bíráljam, hogy rokonszenvezzem velük; mert a vallás azon szférát tölti, népesíti be, a melyet a raczionális magyarázat eddig hiába igyekezett a maga számára lefoglalni." Gazdag az angol theol. irodalom praktikus, különösen a bibliát magyarázó művekben Az Expositors Bible, Speakers Bible, Century Bible stb. mind gyakorlati bibliamagyarázatok; most egy újabb sorozat járul ezekhez: a „Westminster Commentaries", a mely hasonló czél szolgálatában áll. „The Expositors greek testament" tudományosabb, görög szöveget magyarázó sorozat, a legkiválóbb exegeták tollából Az unitárius „Manchester college" tanára : dr. Drummond a 4-ik evangélium jánosi eredetét bizonyítja ezen evangéliumról irott művében. így hát már az ilyen bizonyára elfogulatlan theologusok is kénytelenek engedményeket tenni a helyes felfogásnak, a mely nem csupán tendencziát, allegóriát és mythost lát az evangéliumokban. A Genesisről dr. Driver, oxfordi egyetemi tanár és kanonok írt kommentárt. Driver a legkiválóbb ó-testamentumi exegeta; következtetéseiben óvatos, művében felöleli a legújabb kor összes megvilágosító kutatásait, más szóval a „Bábel és Bibel" egymásra való hatásait. Mindenütt, de különösen Angliában, nagy érdeklődéssel kisérik a távol Keleten lefolyó világtörténeti nagy eseményt, a japán-orosz háborút. Egy agilis amerikai lelkész, dr. Pentecost, tért vissza onnan tanulmányútjából és tartott, mint közvetlen szemlélő, érdekes felolvasásokat a cliinai és japán népről. Nagy elismeréssel szólt a japán nép képességeiről, hazaszeretetéről; hazaszeretet az egyedüli vallása a japán népnek. A japán nincs ellenséges érzülettel a keresztyénség iránt; elismerik ott, hogy Japán legtöbbet köszönhet a nagy amerikai hittérítőnek, Verbecknek. De ezen nép, daczára annak, hogy tért nyitott az európai czivilizácziónak, japán akar maradni. A japán köniiyűvérű nép, a kelet francziája, s nem sok érzékkel bír a keresztyénség magas ideáljai iránt; olyan, mint a lepke, magán hordja a nyugoti czivilizáczió hímporát, de nem sok a vágy benne a keresztyén tanok és őszinte keresztyéni élet után. Nagy baj volt az, hogy az egyházak olyan hittérítőket küldtek, a kik nem értették meg annak a népnek szellemét, illetve a kik kevésbe vették képességeit. Mély evangéliumi hitű, de egyszersmind széles látkörű, képzett hittérítőket, apologetákat kell oda küldeni. A jelenleg folyó háború kimenetele mély nyomokat fog hagyni a nép életében és elhatározó leend a keresztyénség ottani jövőjére nézve. A cliinai népről sokkal jobb véleményt táplál Pentecost. A chinai nehézkesebb, de állhatatosabb ; valóságos hithősök voltak azon chinai keresztyén vértanuk, a kik a legutóbbi zavarok alatt állhatatosan megmaradtak mind halálig hitükben. A legtávolabbi keleti kérdés megoldásánál döntő szerepe fog jutni ennek a még most mozdulatlan sárga embertömegnek, a melynél a tétlenségből, mozdulatlanságból felrázó behatás nagy meglepetéseket fog nyújtani az utókornak. Az összes missziói társaságok, hogy úgy mondjam, kettőzött erővel vetették magukat most e nagy jövőre hivatott tengernyi sárga embertömegre. Az aránylag kis skót egyesült szabad egyház 64 ezer fontot költött a mult évben külmissziói czélokra. Az angol-szász népfaj egyáltalában komolyan veszi az Úrnak végbucsuként mondott parancsolatát, és a nép legjobbjai kötelezve érzik magukat ezen parancsolat megtartására, úgy fogva fel helyesen a dolgot, hogy az Úr nékik adott módot, eszközöket és alkalmat reá, hogy Krisztus nevében felvegyék a harczot a sötétséggel és tudatlansággal. Mi nem sokat tehetünk e téren ; de azt megtehetjük, hogy imádkozunk naponta és közistenitiszteletiink alkalmával azon fegyverek győzelméért, a melyeket önfeláldozó, névtelen hősök annyi nehézség, annyi közöny, veszély között törhetlen kitartással forgatnak Isten országáért. Sokszor hallottam, még többször olvastam gúnyos, kishitű megjegyzéseket a keresztyén rniszsziókról; pedig tanítani kellene ezeknek történetét, feltárni ezek helyzetét, a velük járó áldozatkészséget prot. iskoláinkban és főiskoláinkban; mert ennek a nemes harcznak a története sokkal nemesítőbben hatna az ifjú kedélyre, mint a sok véres emberirtó háborúnak beemlézése. Szabad legyen e helyen angolul értő pályatársaim figyelmébe és szeretetébe ajánlani az „Illustrated Missionary News" czímű szép, olcsó havi folyóiratot, a mely szép kiállításban, eredeti fényképekben tájékoztat a világ minden részén folyó missziói tevékenységről és mint ilyen, etnográfiái szempontból is érdekes dolgokat közöl, és a mi fő, tiszta jövedelme nemes czélra, Krisztus evangéliumának terjesztésére lesz fordítva. Ujsóvé. B. Pap István.