Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-10 / 15. szám

bői. A Sárospataki Füzetek megjelent első száma tehát bő és érdekes közleményekkel van telve és a jövőt illetőleg szép reményekre jogosít. A külsőt illetőleg azonban van egypár kifogásunk az első füzet ellen. Az egyik az, hogy a papirosa nem jó. Az antikságban igen modern akar lenni; de csak egy érdeme van neki, az, hogy: vastag. Egyéb nincs; sőt ellenkezőleg Az ellenkező tulajdonságok közt a legkivetendőbb az, hogy a festék nem fogja jól s a nyomás már most is olyan, mintha a XVI. század végén került volna ki a sajtó alól. A másik az, hogy a dróttal való fűzés sem nem szép, sem nem czélszerű. A drótfűzés széttépi a különben sem jó papirost, s mire végigolvassa az ember a füzetet, az már félig tönkrement. Ezeken a hiányokon segíteni kell. A Sárospataki Füzetek negyedévenként jelennek meg. Előfizetési áruk egész évre 6 korona. Az előfizetési pénzek a szerkesztő czímére küldendők Sárospatakra. A vállalatot szívesen ajánljuk mindenek pártfogásába. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A fornosi reform, gyülekezet Oyarmathy József munkácsi segédlelkészt, — a ledényi evang. gyülekezet Bernáth Pál selmeczbányai helyettes lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei gyűlések. A tavasz kezdetével egyházmegyéink, különösen a tiszáninneniek, tiszántúliak és erdélyiek rendre tartják meg tavaszi közgyűléseiket. így a tornai ref. egyházmegye f. hó 6—7-én Bódva-Vendégiben ülésezett; az alsó-zempléni ref. egyházmegye f hó 12-én Sárospatakon; - a deési ref. egyházmegye f. hó 16-án Deésen; — a bihari ref. egyházmegye f. hó 14-én Nagyváradon; — a felső-borsodi ref. egyházmegye f. hó 19-én Borsodon; — a nagyszalontai ref. egyházmegye pedig f. hó 21-én Nagyszalontán tartja meg közgyűlését. Egyházi értekezlet. A deési ref. egyházmegye, közgyűlésével kapcsolatban, f. hó 17-én tartja meg egyházi értekezletét Deésen. A megelőző istentiszteleten Pap István esperes imádkozik; az alkalmi egyházi beszédet pedig Barabás Samu magyarláposi lelkész mondja. Az értekezleten Simó Béla világi elnök megnyitó beszéde után Czirmai Zoltán kozárvári lelkész olvas fel értekezést ; Vásárhelyi Boldizsár értekezleti alelnök pedig záró szót mond. Aranykönyv. Gróf Festetich Gyuláné az ujbanovcei szeretetház javára húsz korona adományt küldött hozzám. Fogadja érette e helyen is hálás köszönetünket. Glöckner Károly, ev. ref. missziói lelkész. A szilágysomíyói ref. gyülekezet Végh József érsemjéni lelkészt hívta meg lelkipásztorává. Végh József először el is fogadta a meghívást; de most, hívei szives marasztására, a mely lelkészi javadalmának jelentékeny felemelésében is megnyilvánult, megköszönte a szilágysomlyóiak bizalmát és visszalépett. A szilágysomlyói lelkészi állást most már pályázat útján fogják betölteni. Az uj énekeskönyv bírálata. Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató-tanácsa az énekeskönyve vonatkozólag beérkezett egyházmegyei vélemények felülvizsgálására és azok alapján a kerületi gyűlés elé terjesztendő javaslat elkészítésére, dr. Vályi Gábor elnöklete alatt Váró Ferenczet, Seprődi Jánost, Barsai Samut és Zsigmond Ferenczet küldötte ki. Az abauji ref. egyházmegye a mult hónap 24—25. napjain tartotta meg tavaszi közgyűlését Kassán, Révész Kálmán esperes és Meczner József gondnok elnöklete alatt. A tartalmas gondnoki megnyitó beszéd és az egyházmegye életét híven visszatiikröztető esperesi jelentés után beiktatták hivatalukba Dobozy István világi főjegyzőt és dr. Juhász Béla és dr. Csengery Dezső ügyészeket, és elrendelték a szavazást a megüresedett egyik világi aljegyzői állásra és egy lelkészi tanácsbiróságra. A gyűlési tárgysorozat rendjén kimondták, hogy külön püspöki nyugdíjintézetet nem kívánnak, hanem a püspökök nyugdíjazását is az egyetemes lelkészi nyugdíjintézet felállításával kapcsolatban óhajtják megvalósítani. Tárgyalták a liturgia egységesítésének kérdését, a melyre nézve Oláh Péter és Hallgató János lelkészek készítettek részletes véleményt. Ennek alapján kimondták, hogy az egységesítést szükségesnek tartják, és pedig nem a meglevőnek némi javítgatásával, hanem az egész liturgiának reformálásával. Az egyes szakbizottságok jelentéseinek meghallgatása és tudomásul vétele után. az őszi kerületi közgyűlés helyéül Szepsit jelölték ki, s a közgyűlésre, az elnökségen kivül, Kovács Béla, Oláh Péter tanácsbirákat, Ujj József főjegyzőt és Csorna József, Dobozy Pál és Naményi Gyula világiakat küldötték ki. Az esperes jelentéséből felemlítjük, hogy a biblia vasárnapján az egyházmegye gyülekezeteiben összesen 282 kor. 82 fillér perselypénz gyűlt össze a brit és külföldi bibliaterjesztő társaság százados alapja javára. Baksay Sándor püspök ünneplése. A kunszentmiklósi gyülekezet lelkes és meleg üdvözlésben részesítette f. hó 3-án szeretett lelkioásztorát: Baksay Sándort, a dunamelléki egyházkerület új püspökét. Az istentisztelet végeztével,a melyen a püspök maga prédikált, az egyház, a város és a gimnázium küldöttségei tisztelegtek a püspök-lelkipásztor előtt; délben pedig közebéd volt a püspök tiszteletére a városi kaszinó dísztermében. Este kivilágítás volt, és a szerető hivek és a város tisztelő polgársága lelkesen éltette, még a késő esti órákban is az ünnepeltet. Baksay Sándor lemondása az esperességröl. Baksay Sándor, püspökké választatván, a solti egyházmegye gyülekezeteihez és lelkészeihez intézett körlevelében bejelentette az esperesi hivatalról való lemondását. Az egyházmegye ügyeit, az új esperes megválasztásáig Ádám József szeremlei lelkész, alesperes fogja vezetni. Az egységes liturgia kérdése élénken foglalkoztatja a református kerületeket, egyházmegyéket és az egyházi sajtót. (A dunamelléki egyházkerület azonban erősen hallgat. Mi az oka ennek ? Szerk.) Hivatalos és egyéni véleményt elég bőven hallunk ebben a nagyfontosságú kérdésben, és pedig a legtöbb esetben az egységesítés javára. Az Erdélyi Prot. Lap legutóbbi száma a kolozsvári theol. fakultás elöljáróságának a véleményét közli, a mely általános bevezető részében szintén nem zárkózik el az egységesítés szándéka elől. csupán az adiaforákban való túlságos megkötöttség kikerülését óhajtja, Nem valami új liturgia behozatalát ajánlja, hanem a meglevőnek a viszonyoknak és a történeti fejlődésnek megfelelő némi kibővítését és élénkítését. A bővítésnél különösen két kívánalmat hangoztat. Először, hogy az egyetemes papság elvéből kifolyólag fokozzuk az istentiszteletben a gyülekezet aktiv részvételét; másodszor hogy a bibliaolvasásnak és magyarázásnak nagyobb teret adjunk. A részleteket illetőleg a vélemény az erdélyi egyházkerületnek az 1862-diki közzsinaton elfogadott, jelenleg is használatban levő és a Vadas-Nagy-féle agendába foglalt liturgiális rendjéhez ragaszkodik, s annak