Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-27 / 13. szám

tálytanácsos e czélból szűkebb körű értekezletre hívja meg az érdekeltek képviselőit. Az értekezlet föladata lesz : megtalálni a módozatokat, a melyek segítségével a felekezeti és községi tanárokat az államiakkal egy sorba állíthassák. Az értekezletet közvetetlenül húsvét után tartják meg. Uj theologiai licentiatus. Kovács Lajos, a buda­pesti ref. egyház katechetája, a bécsi egyetem protestáns theologiai fakultásán, az efezusi levélről írt exegetikai munkája alapján, theologiai licentiatust nyert. Az uj licen­tiatust szívesen üdvözöljük! Egy kis felvilágosítás. A „Debreczeni Protestáns Lap" és a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" köze­lebbi (12.) számában az „Evang. Egyház és Iskola" nyomainJ elítéli a magyarországi két protestáns egyház legfőbb kormányzó hatóságának azon eljárását, hogy az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását kivánó „-Véleményéében a nem felekezetünk iskoláiba járó protestáns növendékek vallástanításának díjazását elemi iskolákban 50, közép­iskolákban pedig 80 korona óradíjban állapította meg. Gondosan óvakodom attól, hogy ezen elítélő nyilatko­zatokra reflektáljak, csupán csak arra kívánok némi felvilágosítást adni, hogy minő alapon került a „Véle­ményébe a vallástanítás díjazásának ezen szerény ösz­szegben való megállapítása. Ennek egy kis történeti előzménye van. A tiszántúli ev. reform, egyházkerület 159 -1896. számú végzésében részletes és beható ter­vezetet készítve a nem felekezetünk iskoláiba járó ev. ref. növendékek vallástanításáról, annak díjazását állami dotáczióból fedezendőnek mondotta ki, s annak összegét elemi iskolákban 25 frtban, magasabb tanintézetekben pedig 40 frtban állapította meg heti óránként; és föl­kérte az ev. ref. konventet, hogy ilyen értelemben kérel­mezze a vallásoktatás díjazását az állam kormányától. És mert a többi ev. ref. egyházkerületek is hozzájárultak ezen tervezethez, az egyetemes konvent 29—1897. számú végzése alapján ilyen értelemben írt fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Az egyetemes konvent ezen fölterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter 78037—1897. számú leiratában (1. 48-1898. számú konventi végzés) tudatja, hogy: „a hitoktatói díj föl­emelésére vonatkozó kérelmet nem veheti tudomásul, mert az érvényben levő szabályrendelet szerint a hit­oktatók díjazása a fővárosban 50 frtban, vidéken 25 frtban van megállapítva heti óránként". Ilyen előzmények után és ilyen alapon került a „Vélemény"-be a vallás­tanítók díjazásának ama szerény összegben való meg­állapítása. Ne kicsinyeljük azt, sokkal inkább magyar protestáns egyházunk közös érdekéből legyünk rajta, hogy ez mindenütt folyóvá tétessék. Nagyszalonta, 1904 márczius 23-án. Széli Kálmán, mint az érdekelt bizottság­egyik előadója. EGYESÜLET. A Nagypénteki Református Társaság igazgató­tanácsa f. hó 17-én tartotta meg szokásos havi gyűlését, melyben a maga részéről megadta a gondnoknak mult évi zárszámadását illetőleg a fölmentvényt, a szokásos fen­tartás mellett Kiutalta a magyarországi hírlapírók nyugdíj­intézetének a folyó évre az 50 kor. segélyt, s elfogadta a gondnok által ez évre benyújtott költség előirányzatot, azon reményben, hogy a társaság anyagi viszonya — mely különösen a székesfővárostól elmaradt eddigi évi 5000 kor. segély miatt — igen nehézzé és aggályossá vált: a belügyi, közoktatásügyi, földmívelési és keres­kedelmi minisztériumokhoz és a székesfővároshoz benyúj­tott kérelmek teljesítése és a nagyközönség érdeklődése és áldozatkészsége folytán kedvezőbb helyzetbe kerül. A költségelőirányzat a rendes szükségletben 26000 korona, melyre fedezetül csak 22000 kor. reménybeli bevétel mutat­kozik ; volna ezenfelül 8000 kor. rendkiviili szükséglete földvételre s beruházásra, a melyet a társaság saját tagjai­tól 20 koronás 4 százalék kamatozó s kisorsolás útján 10 év alatt visszafizetendő részvényekre alapított kölcsön­ből remél fedezhetni. Rendez ezenkívül egy nagyobb szabású sorsjátékot, tetemes készpénz és az e czélra hazai legelső festő- és szobrász művészeinktől nyert mű­tárgy- és könyvnyereményekkel, A társaság ez évi nagy­gyűlését április hóban tartja meg. A legmelegebben ajánljuk e jótékony társaságot az emberbarátok figyel­mébe, s tudatjuk, hogy a társaságot illető minden kér­désre készséggel ád választ a gondnoki hivatal, Budapest, II., Fő-utcza 71, a hová minden adomány küldendő. -­Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a társaság hölgy­választmányi tagjai a budapesti ref. templomokban, Hege­dűs Sándorné és Festetits-Pejacsevich Lenke úrasszonyok vezetése alatt a társaság javára nagypénteken gyűjtést rendeznek, s a vidéki gyülekezetek elöljáróit is felkérték, hogy a nagypénteki perselypénzeket a Nagypénteki Tár­saság javára szíveskedjenek átengedni. A törökszentmiklósi református szeretetegyesület az idén is adott ki jelentést a mult évben (mely immár a kilenczedik az egyesület fennállása óta) végzett munkás­ságáról. Kutas Bálint, az egyesület buzgó elnöklelkésze állította azt össze, örömmel és hálaadással emlékezvén meg Istennek kegyelméről, mely sok jó munkára reá­segítette őket, szegényeknek, betegeknek, öregeknek anyagi gyámolítására, konfirmándusoknak, iskolás gyerme­keknek a hitben való erősítésére, a felnőtt ifjúság lelki gondozására. De egyúttal sóhajtva említi meg, hogy az egyesület munkájának fejlődése nem elég erőteljes, az emberi szívek nem nyílnak meg eléggé Isten Szent Lel­kének befogadására, mely kegyelemről-kegyelemre vihetné őket, több szeretetet, több buzgóságot, több erőt adhatna. GYÁSZROVAT, Beödök Pál kismányi ref. lelkész, élete 62-dik évében, f. hó 11-én elhunyt. Nyugodjék békével! Kiséri Péter Dénes, földbirtokos, a halasi ref. egyháznak hosszú időn át volt gondnoka, élete 67-dik évében, f. hó 17-én elhunyt. A boldogult szép nevet vívott ki magának az irodalom terén is, a melyen Kiséri név alatt írt sok eredeti, tőről metszett magyaros elbeszélést; kedves, kiapadhatatlan humora pedig a „Borsszem Jankó" élczlap Tojáss Dániel és Mokány Bérezi alakját terem­tette meg. Nyugodjék békével! KÜLÖNFÉLÉK. Évnegyedes előfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy előfizetésüket megújítani szíveskedjenek; a hátra­lékosokat pedig kérjük, hogy hátralékukat küldjék be, mert tartozásukra számítunk is, szükségünk is van.

Next

/
Thumbnails
Contents