Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-14 / 7. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a köziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: S Z Ő T S FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : Parókhiális könyvtárak szervezése. V. F. — Mi van a biblitval? I-tuszfoiy Gyula. — Tárcza : 1721/22-diki vallásügyi bizottság. Dr. Pruzsinszky I'ál. — Misszióügy Az evangélium a spanyolok között. Molnár János. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Nekrolog: Kovács Albert temetése. Hamar István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Parókhiális könyvtárak szervezése. Az öt református egyházkerület parókhiális könyvtár-bizottsága ismét szőnyegre hozta ezt a fontos kérdést. Okos határozati javaslatának az a sarkpontja, hogy minden református gyülekezet'parókhiális könyvtár szervezésére és fentariására köteleztessék; a költség elviselésére képtelen gyülekezet helyett az egyházkerület valamely alapja fizesse az évi járulékot. A parókhiális könyvtárak szervezése olyan fontos, annyira életbevágó kérdés, hogy vétek volna fölötte napirendre térni. Ellenkezőleg, ezzel a termékeny eszmével addig kell foglalkoznia a magyar protestantizmusnak, a míg életerős intézménnyé nem érleli. Életkérdés ez a magyar protestantizmus szellemi felvirágzására nézve. 1. Életkérdése a tudományos theologiai irodalom föllendítésének. Mert bármily optimisztikusan ítél is valaki a mi egyházirodalmi viszonyainkról, lehetetlen be nem ismernie, hogy tudományos theologiai irodalmunk szegény és hézagos. A társadalmi szabad egyesülés elvén nyugvó M. P. I. T. anyagilag nem elég erős a theologiai szaktudományok művelésére. A lelkésznövendékeknek jó kézi- és segédkönyveket, a lelkészeknek és érdeklődő világiaknak továbbképző theologiai szakmunkákat nem tudunk a kezökbe adni. Peclig tapasztalásból tudhatjuk, hogy tudományos könyvtár nélkül elszokik az ember, el még a holtig tanulásra kötelezett pap is, a tudományoknak nemcsak a művelésétől, de a kedvelésétől, a pártolásától, sőt még az olvasásától is. A szaktudomány hiányossága miatt hiányos a papság iskolai szakképzése és e miatt hézagos a szakirodalmi továbbképzése. S ha theologiai munkák írására Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az JElső magyar üveggyár részvénytársaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán. volnának is szakíróink, de nincsenek azok kiadására vállalkozóink; mert az ily műveknek nincs kellő számú és állandó vásárló közönsége. Egészen jogosult tehát, a tudományos theologus azon panaszkodása, hogy nincs a ki kiadja a munkáit; és teljesen indokolt, ha a könyvkiadók azzal mentegetőznek, hogy tudományos theologiai művek kiadására azért nem vállalkozhatnak, mert nincs >a ki megvegye őket. Ebben a keserves circulus vitiosusban vergődik évszázadok óta a magyar protestáns theologiai ircdalorr. S ezen a krónikus bajon csak az a gyökeres kura segíthet, ha vállvetett erővel, fent és alant végre elszánjuk magunkat arra, hogy a theologiai szakmunkáknak minél előbb állandó ós nagyobb körű vásárló közönséget teremtsünk. Theologiai irodalmunknak ezt az erőteljes támogatását és alapos föllendítésót czélozza a parókhiális könyvtár-bizottság ama határozati javaslata, hogy minden gyülekezetben parókhiális könyvtár szerveztessék ós tartassók fenn. 2. Életbevágó kérdése ez az egyházi életnek is. A protestantizmus demokratikus alapon nyugvó népegyház; egyházi szervezete a papok és a világiak paritásán alapszik ; lényegót az egyetemes papság elve alkotja, mely az egyházban sem a jogokat, sem a kötelességeket nem foglalja le a papi osztálynak, hanem megosztja azokat a papi és a világi elem között. Papok és világiak együtt alkotják az egyházat. Ebből az egyházalkotmányi elvből foly az a kötelesség, hogy papok ós világiak együttesen hivatvák az egyháznak mind szellemi, mind anyagi fentartására, s haladása belső és külső eszközeinek előállítására. Templom, iskola, irodalom, társadalmi szövetkezések: mind-mind társtényezői az egyház szellemi élete felvirágozásának.